Noha Sebastian Vettel 2010-ben egyetlen egy verseny után vezette az egyéni összetett,a legfontosabb pillanatban állt az élre, így akkor minden idők legfiatalabb világbajnokaként ünnepelhetett az idényzárón. A német ezt követően rendkívül domináns formában kezdett címvédőként, az idény első hat nagydíján öt győzelmet, valamint egy második helyet gyűjtött be, és 58 pontos előny birtokában érkezett meg a szezon hetedik helyszínére, Montrealba.
Bár arra már a versenyhétvége előtt is számítani lehetett, hogy a Red Bull sebezhetőbb lesz Kanadában, Vettel megszerezte a pole pozíciót, és a lehető legjobb helyről várhatta az esős idő miatt izgalmasnak ígérkező futamot, amely örökké beírta magát a történelemkönyvekbe. A vizes körülmények miatt a biztonsági autó mögött kezdődött a száguldás, a 4. kör végén viszont zöld jelzést kapott a mezőny, és kezdetét vehette az érdemi verseny.
Vettel az első métereken nem igazán jutott lélegzethez, hiszen Fernando Alonso ott loholt a nyakában, míg hátrébb Hamilton csúszott meg, és forgatta ki Mark Webbert. Ugyan a kettős folytatni tudta, de a brit és az ausztrál is pozíciót vesztett. Előbbi gyorsan igyekezett javítani a hibáját, s noha nagy igyekezetében megelőzte a csapattársát, Jenson Buttont, a remekül rajtoló Michael Schumacher megnehezítette a dolgát, majd kissé kiszorította őt a hajtűben, aminek következtében újra visszaesett a honfitársa mögé.
A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) a duplafedeles diffúzor mellett az F-csatornát is betiltotta 2011-re, miközben megjelent a DRS, és a Pirelli lett a sorozat új gumibeszállítója. A bajnoki küzdelem az előző évekhez képest eléggé egyhangú volt: Vettel remek formát mutatott, és összesen 11 alkalommal diadalmaskodott, miközben mindössze kétszer maradt le a dobogóról. A német már a szezon 15. állomásán bebiztosította a bajnoki címet, és a végén 122 ponttal előzte meg a legközelebbi riválisát. Nick Heidfeld az utolsó dobogóját szerezte, Sergio Pérez, Pastor Maldonaldo és Daniel Ricciardo bemutatkozott, míg Jarno Trulli és Rubens Barrichello búcsúzott. A világbajnokság végeredménye: 1. Sebastian Vettel (német, Red Bull) 392 pont, 2. Jenson Button (brit, McLaren) 270 pont, 3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull) 258 pont. Konstruktőrök: 1. Red Bull 650 pont, 2. McLaren 497 pont, 3. Ferrari 375 pont. |
Hamilton lendületét ez még nem vetette vissza, és szinte azonnal támadni kezdte Buttont, ám túl hamar akarta dűlőre vinni a harcot, ami a vesztét okozta. A brit a célegyenesben bújt be a márkatársa mellé, azonban nem maradt hely a számára, és a falnak csapódott, aminek következében megsérült az autója, és feladni kényszerült a versenyt, miközben a vízpermet miatt a csapattársát nem látó Button defektet kapott, és kénytelen volt kiállni – ekkor még ő sem sejtette, hogy további öt alkalommal fogj végigmenni a bokszutcán a verseny során…
Vettel eközben nagy előnyre tett szert az élen, ám ez egy pillanat alatt szertefoszlott, mivel az eset miatt pályára kellett küldeni a biztonsági autót. Ekkor Alonso, Felipe Massa, Nico Rosberg és Schumacher követte a németet az első ötösben, miközben a tizedik pozícióba visszaeső Buttont a korlátozás alatti sebességhatár átlépése miatt kezdtek el vizsgálni, majd róttak ki rá bokszutca áthajtásos büntetést.
Vettel az újraindításnál nagy ütemben kezdett elhúzni az élen, miközben Buttan a 15. helyről folytatta a versenyt, méghozzá a köztes esőgumin, amin fantasztikus tempót diktált, és pár körön belül már újra a top 10-ben találta magát. Bár a mclarenes példáját hamarosan több vetélytárs is követte, hamarosan újra megnyílt az ég Montrealban, és rohamosan romlottak a körülmények. A versenyirányítás először a biztonsági autót küldte a pályára, majd a 25. körben piros zászlóval megszakította a futamot. Több mint kétórás megszakítás következett, de megérte a várakozást, mert nem várt fordulatokat tartogatott a folytatás.
A mezőny eleinte a safety car mögött mérte fel a terepet, mielőtt érdemben is újraindították volna a futamot. Az élen továbbra is Vettel állt, akit Kamui Kobajasi és Massa követett, míg hátrébb a mezőny nagy része a bokszutca felé vette az irányt új köztes gumikért. Alonso a később érkezők között volt, és több pozíciót is vesztett, majd Buttonnal keveredett csatába, aminek következtében megpördült, és fennakadt az egyik rázókövön, ami a versenye végét jelentette.
A brit ellenfele eközben defektet szenvedett, de az eset miatt újabb korlátozás lépett életbe, így kevesebb időt vesztett a kiállással, mint ahogyan az addig kiváró Vettel is, a mclarenes az utolsó, míg a Red Bull-os az első helyen folytatta. Ami ezután következett, azzal Button örökre beírta magát a sporttörténelmi könyvekbe, hiszen magabiztos, precíz vezetéssel hámozta át magát a mezőnyön, míg előrébb Schumacher csillogtatta meg a tudását. Az 50. kör után a versenyzők sorra érkeztek száraz pályára alkalmas gumikért, a kerékcserék után továbbra is Vettel vezetett, míg Button a tizedik pozícióban haladt.
A pályaviszonyok feladták a leckét a mezőnynek, Massa érintőre vette a fallal, míg Kobajasi Nick Heidfelddel ütközött össze, aminek okán leszakadt a német első szárnya. Az eset miatt megint jönnie kellett a biztonsági autónak, immár a hatodszor, ami rekordnak számít. Vettel előnye újra elolvadt, míg a negyedik helyre előrelépő Button az újraindítás után már az egymással csatázó Webbert és Schumacher támadta, majd mindkettejüket levadászta, hogy aztán megkezdje a felzárkózást az éllovasra.
Button az utolsó előtti körben már nyithatta a hátsó szárnyát, és az utolsó körben minden eddiginél szorosabban tapadt Vettelre, aki meginogott a nagy nyomás alatt, és megcsúszott a hármas kanyarnál. A mclarenes az élre tört, és elsőként szelte át a célvonalat a több mint négy órát felölelő, rekordhosszú verseny végén. Vettel második lett, míg a pódium alsó fokára Webber állhatott fel.
KANADAI NAGYDÍJ
2011. június 12., Montreal
1. Jenson Button (brit, McLaren) 4:04.39.54
2. Sebastian Vettel (német, Red Bull) +2.071
3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull) +13.83
A TELJES VERSENY: