F1 75: tragikus, fekete hétvége Imolában

ZS. B.ZS. B.
Vágólapra másolva!
2025.08.01. 15:28
null
Ayrton Senna útban a végzetes baleset helyszíne, a Tamburello felé (Fotó: Getty Images)
A Formula–1 idén ünnepli az első világbajnoki idény 75. évfordulóját, ennek apropóján indítottuk el sorozatunkat, amelyben mind a 75 korábbi idény legemlékezetesebb versenyére visszatekintünk. Az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon két halálos baleset rázta meg a sportágat: Roland Ratzenberger szombati tragédiája után vasárnap a háromszoros világbajnok Ayrton Senna vesztette életét.

Felfokozott várakozás előzte meg az 1994-es idényt, Alain Prost távozásával ugyanis megnyílt az út Ayrton Senna előtt, hogy a Williamshez átigazolva végre elfoglalja a mezőny leggyorsabb autóját. Legalábbis elméletileg, mert hogy a gyakorlatban a teljesen új szabályrendszer alapján megépített konstrukció korántsem volt annyira lehengerlő, mint elődje, sőt. Az FW16 a betiltott technikai segédeszközök nélkül nehezen vezethető autó volt, amellyel a klasszis brazilnak is meggyűlt a baja: az idénynyitón meg is pördült.

Mivel a második futamon rajtbalesetbe keveredett, az imolai hétvégére pont nélkül érkezett, miközben a meglepően erős Benettonnal Michael Schumacher megnyerte az első két versenyt. A nyomás egyre nőtt a Williamsen és Sennán, hangulata pedig még komorabb lett a San Marinó-i Nagydíjon. Pénteken Rubens Barrichello bukott óriásit, és bár honfitársa apróbb sérülésekkel megúszta, a korábbi teszteken látott balesetek miatt is benne volt a levegőben egy esetleges tragédia. Sajnos ez másnap be is következett, amikor az időmérőn Roland Ratzenberger az első szárny meghibásodása miatt 300 fölötti tempóval csapódott a Villeneuve-kanyar melletti betonfalnak.

Roland Ratzenberger, Grand Prix Of San Marino
Roland Ratzenberger autója a szombati baleset után (Fotó: Getty Images)

Michael Schumacher az első hét futamból hatot megnyert, így az évad derekánál puszta formalitásnak tűnt a vb-cím megszerzése. Ezt követően azonban különböző kihágások miatt két futamról kizárták, másik kettőről pedig eltiltották, így Damon Hill az egyre jobb Williamsben megközelítette a pontversenyben. Az utolsó futam előtt mindössze egy egység választotta el őket egymástól, adelaide-i ütközésük viszont azt jelentette, hogy a német maradt a tabella élén. A világbajnok Benettonjának technikai legalitását a mai napig firtatják, az esetleges szabálytalanságokat viszont nem sikerült bizonyítani. Az idény érdekessége, hogy a rengeteg pilótacsere miatt 46-an vettek részt a mindössze 16 nagydíjon.

A vb végeredménye: 1. Michael Schumacher (német, Benetton-Ford) 92 pont, 2. Damon Hill (brit, Williams-Renault) 91, 3. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 41. Konstruktőrök: 1. Williams-Renault 118, 2. Benetton-Ford 103, 3. Ferrari 71

Ez is 1994-ben történt

Az osztrák versenyző halála az egész F1-es mezőnyt megrázta, és Senna fejében az azonnali visszavonulás is megfordult, ám végül mégis autóba ült a vasárnapi futamon. Az utolsó videófelvételen a rajtrácson a sisakja alól egy szomorú, gondterhelt ember tekintetét láthattuk, aki mintha legbelül érezné, hogy nincsen jó helyen… A verseny hatalmas rajtbalesettel vette kezdetét, de a biztonsági autós időszak után ismét indulhatott az akció. Senna haladt az élen, aki az újraindulás utáni második körben hatalmas tempóval csúszott ki a balos Tamburello kanyarban, és a falnak vágódott. A becsapódás után már a közvetítésben látszott, hogy félrebiccent feje nem mozdul, és ebből következtetni lehetett a legrosszabbra.

A Formula–1 elvesztette aktuális szupersztárját, a háromszoros világbajnok klasszist, ami mélységesen felháborította a világot. Az FIA és a vb-sorozat irányítóit is sokkolta az eset, és megfogadták, hogy a továbbiakban minden erejükkel a biztonság fokozására törekszenek majd. Erőfeszítéseiknek meglett az eredménye, a Senna tragédiája óta eltelt 31 évben nagydíjkörülmények között egyetlen olyan baleset történt, amely halálos kimenetelű volt (Jules Bianchi, 2014, Japán). Ami az imolai versenyt illeti, hosszú piros zászlós megszakítás után újraindították a mezőnyt, Michael Schumacher pedig futamgyőzelemmel őrizte meg száz százalékos mérlegét.

SAN MARINÓ-I NAGYDÍJ
1994. május 1., Imola
58 kör, 292.320 km
1. Michael Schumacher (német, Benetton-Ford) 1:28:28.642
2. Nicola Larini (olasz, Ferrari) 54.942 másodperc hátrány
3. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Peugeot) 1:10.679 p h

A TELJES VERSENY

1993: Senna és az „istenek köre” az egyetlen Donington Park-i futamon
1992: a boxban kattant a bilincs Schumacher első győzelmének hétvégéjén
1991: Sennának nyolcadikra összejött a hazai siker
1990: ismét Japánban dőlt el a vb-cím, de most fordított kimenetellel
1989: így énekelték meg a magyar lapok Mansell szenzációs mogyoródi győzelmét
1988: a Ferrari kettős győzelemmel tisztelgett Enzo Ferrari emléke előtt
1987: roncsderbi után a Williamsek uralták a spielbergi pályát
1986: Mansell gumija felrobbant Adelaide-ben, s odalett a vb-címe
1985: Lauda Hollandiában aratta karrierje utolsó, 25. győzelmét
1984: a száguldó cirkuszban nem lett sorozat Dallasból
1983: kettős McLaren-győzelem született a 22. és a 23. rajthelyről
1982: kaotikus utolsó három kör döntött Monacóban
1981: a kaszinóváros futama leginkább Piquet-nek hozott szerencsét
1980: hiába Pironi elsősége, Jones nyert Kanadában – és világbajnok lett
1979: a legnagyobb csata egy második helyért
1978: jött, látott, győzött, eltűnt – egy mérnöki bravúr nyomában
1977: Andretti karrierje legkedvesebb előzésével szomorította el Schecktert
1976: Lauda kinevette a halált – negyedik hely az utolsó kenet után
1975: James Hunt és az egyik legnagyobb meglepetésgyőzelem
1974: nem volt elég üzemanyag az autóban, meghiúsult az argentin ünnep
1973: amerikai siker a tömegkarambol után újraindított futamon
1972: Emerson Fittipaldi nyerte meg az idegek csatáját Ausztriában
1971: nyolcan álltak az élen, két tizeden belül ért célba az első négy Monzában
1970: Rindt az utolsó kanyarban előzte meg a hibázó Brabhamet
1969: Jackie Stewart és Jochen Rindt klasszikus csatát vívott Silverstone-ban
1968: tragikus idény legnehezebb versenyén brillírozott Jackie Stewart
1967: Jim Clark körhátrányból állt az élre, mielőtt jött az utolsó körös dráma
1966: Scarfiotti beugróként nyerte meg az Olasz Nagydíjat a Ferrarival
1965: az utolérhetetlen Jim Clark a Nürburgringet is legyőzte
1964: egy körön múlt Jim Clark címvédése 1964-ben Mexikóban
1963: Spában vette kezdetét Jim Clark 1963-as dominanciája
1962: Jim Clark beragadt a rajtnál, Graham Hill egérutat nyert a vb-csatában
1961: német riválisa tragédiája után lett az első amerikai világbajnok Phil Hill
1960: Stirling Moss Monacóban megszerezte a Lotus első győzelmét
1959: Jack Brabham a célba tolta az autóját Sebringben
1958: Ferrari-csapatutasítás döntött a vb-címről a tragédiák évében
1957: Fangio az utolsó győzelméért az életét is kockára tette
1956: Peter Collins a saját vb-esélyét feláldozva adta át Ferrariját Fangiónak
1955: Stirling Moss nyerte a Fangio elleni Mercedes-csatát Angliában
1954: Fangio első hazai győzelme a Ferrari sikertelen óvása után
1953: a sorozat első igazi klasszikusa volt az 1953-as Francia Nagydíj
1952: Belgiumban kezdődött Alberto Ascari egyeduralma
1951: a Ferrari Angliában szerezte meg első futamgyőzelmét
1950: így kezdődött minden 75 évvel ezelőtt Silverstone-ban
SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

 

 

Legfrissebb hírek

NS-kitüntetés: Bernie Ecclestone-t és kollégáinkat is köszöntötték

F1
8 órája

„Semmi sem működik” – Verstappen pocsék napon van túl a Hungaroringen

F1
8 órája

Thierry Boutsen: A legnagyobb veszély sem tántorított el minket

F1
10 órája

Norris és Piastri maradt az első két helyen, de majdnem összeütköztek a Hungaroringen

F1
12 órája

Alonso autóba ül a második edzésen a Hungaroringen

F1
14 órája

A Tanítsunk Magyarországért program diákjai is kérdeztek az F1-es sztároktól

F1
15 órája

A McLaren párosa zárta az élen a Magyar Nagydíj első szabadedzését

F1
16 órája

Alonso hátpanaszok miatt nem vesz részt a Magyar Nagydíj első edzésén

F1
19 órája
Ezek is érdekelhetik