F1 75: a száguldó cirkuszban nem lett sorozat Dallasból

H. T.H. T.
Vágólapra másolva!
2025.07.22. 12:25
null
Keke Rosberg nyerte meg a Dallasi Nagydíjat a Williams-Hondával (Fotó: Getty Images)
A Formula–1 idén ünnepli az első világbajnoki idény 75. évfordulóját, ennek apropóján indítottuk el sorozatunkat, amelyben mind a 75 korábbi idény legemlékezetesebb versenyére visszatekintünk. 1984-ben először futották le a Dallasi Nagydíjat a vb-sorozatban, ami után feltették a kérdést: kell ez nekünk? Nos, nem kellett, legalábbis a résztvevőknek nem, így mindmáig nem rendeztek több F1-es nagydíjat a texasi metropoliszban.

Az amerikai rendezők mindent megtettek, hogy profi módon bonyolítsák le és emlékezetessé tegyék az 1984-es idény második egyesült államokbeli hétvégéjét: versenyigazgatónak megnyerték a Dallasban felnőtt Carroll Shelbyt, a híres amerikai autóversenyzőt és versenyautó-építőt, továbbá két sztárt is felkértek a Dallas tévésorozatból, hogy emelje az esemény fényét – Jockey Ewing, azaz Larry Hagman a rajt előtt, Samantha Ewing, alias Linda Gray a díjátadón tűnt fel.

Jeges pakolás a dallasi aszfalton

Az amerikai rendezők mégsem voltak jó rendezők, sőt egészen csapnivalónak bizonyultak, mert nem gondoltak mindenre, kiváltképp arra nem, ami pedig szorosan összefügg a versenyzéssel, az autókkal, a versenyzőkkel: a pályára. Egészen pontosan arra, hogy a pálya felülete hogyan viselkedik majd az edzések és a verseny idején a tikkasztó melegben. Továbbá a versenyzők és a technika hogyan bírják majd a hőséget… Márpedig július 6-án, 7-én és 8-án pokoli forróság volt Dallasban, a belvárosi Fair Parkban, ahol az utcai pályát kialakították; a levegőhőmérők higanyszála 38-40 Celsius-fokig kúszott fel, míg az aszfalt hőmérséklete pénteken elérte a 66 °C-t is.

A McLaren – összeállva a turbó TAG Porschéval – olyan tarolást hajtott végre, amit addig nem látott a világ: a 16 futamból 12-t megnyert, 513 körön át vezetett a világbajnokságon (a teljes körszám több mint 51 százalékán), miközben 143.5 pontot gyűjtve végzett a konstruktőri tabella élén, 86 egységet verve a második helyezettre. Niki Lauda öt győzelmet aratott Alain Prost hét sikerével szemben, de hiába volt a francia gyorsabb (aki az edzéseken is elverte Laudát), az osztrák taktikusabban versenyzett, és fél ponttal megnyerte a vb-t, ami mindmáig a legkisebb különbség világbajnok és vb-ezüstérmes között. Mialatt Lauda harmadszor diadalmaskodott, majd a következő idény végén végleg visszavonult, addig 1984-ben szárnyait bontogatta egy későbbi háromszoros világbajnok is, a brit F3-as címvédő Ayrton Senna a kis Toleman kormányánál tűnt fel.

A vb végeredménye: 1. Niki Lauda (osztrák, McLaren-TAG) 72 pont, 2. Alain Prost (francia, McLaren-TAG) 71.5, 3. Elio de Angelis (olasz, Lotus-Renault) 34
Konstruktőrök: 1. McLaren-TAG 143.5 pont, 2. Ferrari 57.5, 3. Lotus-Renault 47

Ez is 1984-ben történt

Az első nap panaszkodtak is a versenyzők az aszfaltra, amely hol egyenetlen, hol töredezett volt, szombaton még tovább romlott a minősége a betétfutamok miatt, s mire elérkezett a vasárnap, a pálya egészen rémes állapotba került. A verseny eltörlése, elhalasztása is felvetődött az érintettek körében, majd mégis megtartották, igaz, némileg rövidebb távval, bár a futamidő így is meghaladta a két órát.

Az aszfaltcsíkot egész éjjel toldozták-foldozták, sőt még fél órával a rajt előtt is javították, de – kész lettek vele. A gyorsan száradó kötőanyag és a jég ugyanis megtette a hatását… A jég a futamon is fontos kellék lett, a kocsik olajhűtőjébe, vízhűtőjébe szárazjég (szén-dioxid szilárd formában) került, míg a pilóták jégkockákkal, jéghideg vizes tömlőkkel hűsítették magukat a hőségben.

A „jeges kezelés” Keke Rosbergnek sikerült a legjobban, aki előbb a pole-ból induló, 35. körig élen álló Nigel Mansellt, majd a 49-56. kör között vezető Alain Prostot előzte meg az első helyért csatázva. A leintésnél Mansell Lotusa a célegyenesbe fordulva lerobbant, az angol kiugrott belőle, és megpróbálta betolni a célba, azonban a kimerültségtől néhány méter után elájult. De így is hatodik lett, háromkörös hátrányban. Mögötte még ketten értek el értékelhető eredményt a huszonhatból.

DALLASI NAGYDÍJ
1984. július 8., Dallas
67 kör, 261.367 km
1. Keke Rosberg (finn, Williams-Honda)
2. René Arnoux (francia, Ferrari) 22.464 mp hátrány
3. Elio de Angelis (olasz, Lotus-Renault) 1 kör h.

Nigel Mansell elájult az autója mellett

1983: kettős McLaren-győzelem született a 22. és a 23. rajthelyről
1982: kaotikus utolsó három kör döntött Monacóban
1981: a kaszinóváros futama leginkább Piquet-nek hozott szerencsét
1980: hiába Pironi elsősége, Jones nyert Kanadában – és világbajnok lett
1979: a legnagyobb csata egy második helyért
1978: jött, látott, győzött, eltűnt – egy mérnöki bravúr nyomában
1977: Andretti karrierje legkedvesebb előzésével szomorította el Schecktert
1976: Lauda kinevette a halált – negyedik hely az utolsó kenet után
1975: James Hunt és az egyik legnagyobb meglepetésgyőzelem
1974: nem volt elég üzemanyag az autóban, meghiúsult az argentin ünnep
1973: amerikai siker a tömegkarambol után újraindított futamon
1972: Emerson Fittipaldi nyerte meg az idegek csatáját Ausztriában
1971: nyolcan álltak az élen, két tizeden belül ért célba az első négy Monzában
1970: Rindt az utolsó kanyarban előzte meg a hibázó Brabhamet
1969: Jackie Stewart és Jochen Rindt klasszikus csatát vívott Silverstone-ban
1968: tragikus idény legnehezebb versenyén brillírozott Jackie Stewart
1967: Jim Clark körhátrányból állt az élre, mielőtt jött az utolsó körös dráma
1966: Scarfiotti beugróként nyerte meg az Olasz Nagydíjat a Ferrarival
1965: az utolérhetetlen Jim Clark a Nürburgringet is legyőzte
1964: egy körön múlt Jim Clark címvédése 1964-ben Mexikóban
1963: Spában vette kezdetét Jim Clark 1963-as dominanciája
1962: Jim Clark beragadt a rajtnál, Graham Hill egérutat nyert a vb-csatában
1961: német riválisa tragédiája után lett az első amerikai világbajnok Phil Hill
1960: Stirling Moss Monacóban megszerezte a Lotus első győzelmét
1959: Jack Brabham a célba tolta az autóját Sebringben
1958: Ferrari-csapatutasítás döntött a vb-címről a tragédiák évében
1957: Fangio az utolsó győzelméért az életét is kockára tette
1956: Peter Collins a saját vb-esélyét feláldozva adta át Ferrariját Fangiónak
1955: Stirling Moss nyerte a Fangio elleni Mercedes-csatát Angliában
1954: Fangio első hazai győzelme a Ferrari sikertelen óvása után
1953: a sorozat első igazi klasszikusa volt az 1953-as Francia Nagydíj
1952: Belgiumban kezdődött Alberto Ascari egyeduralma
1951: a Ferrari Angliában szerezte meg első futamgyőzelmét
1950: így kezdődött minden 75 évvel ezelőtt Silverstone-ban
SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

 

 

Legfrissebb hírek

Brownt nem lepte meg Horner távozása; Verstappen már a Belga Nagydíjon bejelentést tehet?

F1
Tegnap, 13:37

F1 75: kettős McLaren-győzelem született a 22. és a 23. rajthelyről

F1
Tegnap, 9:16

F1 75: kaotikus utolsó három kör döntött Monacóban

F1
2025.07.20. 10:15

F1 75: a kaszinóváros futama leginkább Piquet-nek hozott szerencsét

F1
2025.07.19. 12:08

F1 75: hiába Pironi elsősége, Jones nyert Kanadában – és világbajnok lett

F1
2025.07.18. 12:24

F1 75: a legnagyobb csata egy második helyért

F1
2025.07.17. 12:33

F1 75: jött, látott, győzött, eltűnt – egy mérnöki bravúr nyomában

F1
2025.07.16. 13:42

F1 75: Andretti karrierje legkedvesebb előzésével szomorította el Schecktert

F1
2025.07.15. 16:32
Ezek is érdekelhetik