Az 1998-as technikai szabályváltozások az addigi erősorrendet is átrajzolták, így a Ferrari már nem a Williamsszel, hanem a McLarennel harcolt a vb-címért. Az idény addigi alakulásának fényében nem is számított meglepetésnek, hogy a 13. nagydíjon, Belgiumban a wokingiak párosa sajátította ki az első rajtsort, Damon Hill harmadik helye viszont teljesen váratlanul ért mindenkit – a Ferrari-pilóták csak mögötte sorakoztak fel a rajtrácson.
A versenynapon özönvízszerű eső zúdult a spái pályára, és bár a vizes aszfalton az első kanyarban gond nélkül eljött a mezőny, az Eau Rouge felé vezető szakaszon a negyedik helyre visszacsúszó David Coulthard elvesztette uralmát autója felett, amely előbb a jobb oldali palánknak csapódott, majd visszapattant a pályára és átszánkázott a bal oldali falhoz. A baleset miatt a mögötte érkezők közül többen vészfékezésre kényszerültek és a törmelékekbe is belerohantak, így hatalmas tömegkarambol alakult ki, amelybe 11-en keveredtek bele.
A versenyt piros zászlóval megszakították, és az akkori szabályok értelmében új rajtot rendeltek el, amelyen a tartalék autóval ismét neki lehetett vágni. Mivel azonban csapatonként csak egy ilyen volt, hárman kocsi nélkül maradtak, Rubens Barrichello pedig kisebb sérülése miatt nem vállalta a versenyzést. A romok eltakarítása miatt majd’ egy órát kellett várni az új rajtra, amely szintén nem alakult zökkenőmentesen: mindkét McLaren-pilóta ütközött, Mika Häkkinen kiesett, Coulthard pedig a mezőny végére csúszott vissza.
Bár az idény letaglózó McLaren-fölénnyel vette kezdetét, a Ferrari hamarosan felnőtt ellenfele szintjére, így végig kiélezett vb-küzdelem zajlott a két vezérpilóta, Mika Häkkinen és Michael Schumacher között. Az évadzáró előtt a finn versenyző négypontos előnybe került, de Japánba ezzel együtt is mindketten esélyesként érkeztek meg. A német pilóta hétvégéje jól kezdődött, ám végül hiába szerezte meg a pole pozíciót, mert a rajt előtt lefulladt a motorja, így csak a mezőny végéről vághatott neki. Később defekt miatt ki is esett, Häkkinen pedig a győzelemmel a bajnoki trófeát is elhódította. A vb végeredménye: 1. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Mercedes) 100 pont, 2. Michael Schumacher (német, Ferrari) 86, 3. David Coulthard (brit, McLaren-Mercedes) 56. Konstruktőrök: 1. McLaren-Mercedes 156 pont, 2. Ferrari 133, 3. Williams-Mecachrome 38 |
Egy ideig Hill állt az élen, ám Michael Schumacher hamar megelőzte, és az esőben óriási ütemben szakadt el a mezőnytől. Túl a futam felénél már negyven másodperccel vezetett, amikor a lekörözendő Coulthard a versenyíven lassítva próbálta elengedni. A hatalmas vízpermetben viszont az éllovas nem érzékelte a sebességkülönbséget, és belevágódott az előtte poroszkáló McLarenbe. Mindketten visszaevickéltek a boxba, Schumacher pedig az autójából dühösen kipattanva egyenesen a wokingiak garázsába rontott, ahol gyilkossági kísérlettel vádolta meg ellenfelét – végül a szerelőknek kellett kitessékelniük a tajtékzó németet.
A biztonsági autós időszak után mintegy tíz kör maradt hátra, és az élre kerülő Hill mögött a Jordan másik pilótája, Ralf Schumacher haladt, aki úgy érezte, itt a nagy lehetőség megszerezni élete első győzelmét. Egy ideig tapadt is csapattársára, ám a brit kérésére a vezetőség a rádión a pozíció tartására utasította versenyzőit, így az ír istálló kettős győzelemmel ünnepelte fennállása első diadalát. A dobogón egyértelműen látszott az ifjabbik Schumacher csalódottsága, a boldogságban úszó Eddie Jordant azonban ez cseppet sem érdekelte.
BELGA NAGYDÍJ
1998. augusztus 30., Spa-Francorchamps
44 kör, 306.577 km
1. Damon Hill (brit, Jordan-Mugen Honda) 1:43:47.407
2. Ralf Schumacher (német, Jordan-Mugen Honda) 0.932 másodperc hátrány
3. Jean Alesi (francia, Sauber-Petronas) 7.240 mp h.
A TELJES VERSENY