F1 75: Scarfiotti beugróként nyerte meg az Olasz Nagydíjat a Ferrarival
A júliusi Francia Nagydíjon Jack Brabham először és az F1 történetében elsőként nyert versenyt a saját nevét viselő autóval, és az ausztrál a következő három nagydíjon, Angliában, Hollandiában és Németországban is megismételte sikerét, így jelentős, 22 pontos előnnyel érkezett meg az Olasz Nagydíjra. Monzában még csak győznie sem kellett ahhoz, hogy két futammal az idény vége előtt biztossá tegye harmadik világbajnoki címét, az elsőt a saját csapata versenyzőjeként.
A Ferrari nagy erőkkel készült a hazai versenyére, új motort gyártott a versenyre, és a brit Mike Parkes és az olasz Lorenzo Bandini mellett a szintén olasz Ludovico Scarfiottit is nevezte egy harmadik autóval. Az időmérőt Parkes nyerte meg Scarfiotti előtt, de az első kört az ötödik helyről induló Bandini zárta az élen, mögötte Parkesszal, Scarfiotti visszacsúszott a hetedik helyre. Az új Ferrari-motor Bandini autójában a 2. körben megadta magát, így Parkes került az első helyre, de őt előbb John Surtees, majd a vb-éllovas Brabham is megelőzte.
| A szabályok szerint 1.5-ről 3 literesre növelték a motorok maximális méretét, ami alaposan átrendezte az erőviszonyokat, és a motorfejlesztések miatt az idény közben is többször változott az erősorrend. Ez volt az utolsó F1-es idény, amelyen a versenyek száma nem érte el a tízet. A kilencfutamos bajnokság májusban Monacóban kezdődött, október végén Mexikóban zárult. John Taylor a Nürburgringen rendezett Német Nagydíjon Brabham-BRM-jével balesetet szenvedett, s bár ki tudott menekülni kigyulladt autójából, nem volt olyan szerencsés, mint tíz évvel később Niki Lauda, ő négy hétre rá belehalt égési sérüléseibe. A vb végeredménye: 1. Jack Brabham (ausztrál, Brabham-Repco) 42 pont, 2. John Surtess (brit, Ferrari/Cooper-Maserati) 28, 3. Jochen Rindt (osztrák, Cooper-Maserati) 22. Konstruktőrök: 1. Brabham-Repco 42, 2. Ferrari 31, 3. Cooper-Maserati 30 |
Az ausztrál a 7. körben az élről állt ki olajszivárgás miatt, és már csak kívülről figyelhette, hogy egyetlen vb-riválisa, Surtees győzni tud-e a Cooperrel, amivel elnyújtja a világbajnoki csatát. (Surtees az idény közben váltott Ferrariról Cooperre, Belgiumban még az olasz csapat pilótájaként nyert, de összeveszett Enzo Ferrarival, aki nem engedte őt Le Mans-ban indulni. Surtees hamarosan visszaszorult a negyedik helyre, a monzai szélárnyékcsatában Scarfiotti állt az élre, s Denny Hulme (Brabham), valamint Parkes is az 1964-es bajnok előtt haladt. Surtees a verseny feléhez közeledve műszaki hiba miatt kiállt, ezzel eldőlt Brabham világbajnoki elsősége.
A futam második felében Scarfiotti megőrizte első helyét, mögötte Parkes nyerte meg az óriási csatát a második helyért Hulme ellen.
Scarfiotti Alberto Ascari után a második, máig az utolsó olasz pilótaként nyert vb-futamot Monzában Ferrarival. A FIAT kilenc alapítója egyikének unokájaként 1963-ban győzött Le Mans-ban, ezt követően kapott lehetőséget alkalmanként az F1-ben, az 1966-os Olasz Nagydíj a negyedik vb-futama volt, az egyetlen győzelme és dobogós helyezése. Teljes idényt sohasem futott, 1968-ban egy németországi hegyi versenyen életét vesztette.
OLASZ NAGYDÍJ
1966. szeptember 4., Monza
68 kör, 391 km
1. Ludovico Scarfiotti (olasz, Ferrari)
2. Mike Parkes (brit, Ferrari) 5.8 másodperc hátrány
3. Denny Hulme (új-zélandi, Brabham-Repco) 6.1 mp h.
1966-ban mutatták be a Formula–1-ről szóló Grand Prix című filmet. Íme, egy montázs a Monzában forgatott versenyjelentekből fedélzeti kamerás felvételekkel, még az oválpályás pályaverzióval. (A filmben a monzai futam az autók hangjával ide kattintva tekinthető meg.)
A Racing Bulls különleges festést használ a Brit Nagydíjon – képek
