F1 75: Jim Clark körhátrányból állt az élre, mielőtt jött az utolsó körös dráma

I. SZ.I. SZ.
Vágólapra másolva!
2025.07.05. 09:52
null
Az 1967-es Olasz Nagydíj rajtja Monzában (Fotó: Getty Images)
A Formula–1 idén ünnepli az első világbajnoki idény 75. évfordulóját, ennek apropóján indítottuk el sorozatunkat, amelyben mind a 75 korábbi idény legemlékezetesebb versenyére visszatekintünk. A Lotus 1967-ben indult először a legendás Ford-Cosworth-motorral, amely nyilvánvalóan a legerősebb volt a mezőnyben, de kezdeti megbízhatatlansága miatt Jim Clark a világbajnoki csatába nem tudott beleszólni. Monzában viszont élete versenyét futotta, hogy aztán az utolsó körben a sors elvegye tőle a győzelmet.

Furcsa kettősség jellemezte az 1967-es F1-es idényt. A versenyeket uralta a Brabham-istálló, a világbajnoki címért az alapító Jack Brabham és új-zélandi csapattársa, Denny Hulme küzdött egymás ellen, de a Lotus az 1966-os visszaesése után már bontogatta szárnyait, sorozatban kilenc pole pozíciót szerzett meg Jim Clarkkal és Graham Hill-lel, no meg a Ford-Cosworth háromliteres DFV-motorjával (Mike Costin és Keith Duckworth projektjét a Ford pénzelte), amely ekkor jelent meg az F1-ben, és az 1970-es éveket uralva 1983-ig minden évben legalább két győzelemhez segítette csapatait.

Az első évben versenytávon még megbízhatatlan volt, így Clark hiába nyert vele négy versenyt is 1967-ben, ötször kiesett műszaki hiba miatt, míg Belgiumban két percig szerelték a kocsiját a futam közben, és úgy lett hatodik. És ott volt még a monzai Olasz Nagydíj is, amely élete egyik legnagyobb versenye volt, és karrierjét szimbolizálva utolsó körös drámában vesztette el a győzelmet…

Az esős monzai időmérőn Clark szerezte meg az első rajtkockát, de a rajtnál (amelyen először használtak lámpát) Brabham és a szintén saját gyártású autójával (Eagle-Weslake) versenyző amerikai Dan Gurney is megelőzte. Az élmezőny a szinte végig padlógázas monzai pályán a szélárnyékot használva szorosan együtt haladt, Clark a harmadik kör végén már vezetett. A nagy csatában átmenetileg Hulme is az élre állt, de Clark gyorsan visszavette az első helyet. Azután viszont ki kellett állnia a bokszba defekt miatt, és csak körhátrányban tudott visszatérni a pályára.

A január 2-án Dél-Afrikában kezdődő 11 futamos idény októberben Mexikóban zárult. A Brabham-istálló Monzában bebiztosította konstruktőr-vb-címét, és az is eldőlt, hogy Denny Hulme vagy Jack Brabham lesz a világbajnok – végül az új-zélandi nyert. Az F1-es idény két halálos áldozatot követelt, Lorenzo Bandini a Ferrarival Monacóban, Bob Anderson egy silverstone-i teszten Brabhammel szenvedett végzetes balesetet.

A vb végeredménye: 1. Denny Hulme (új-zélandi, Brabham-Repco) 51 pont, 2. Jack Brabham (ausztrál, Brabham-Repco) 46 pont, 3. Jim Clark (brit, Lotus-Ford) 41 pont
Konstruktőrök: 1. Brabham-Repco 63 pont, 2. Lotus-Ford 44 pont, 3. Cooper-Maserati 28 pont

Ez is 1967-ben történt

Elöl Hill, Brabham és Hulme maradt meg az élbolyból, mielőtt az új-zélandi motorhiba miatt kiállni kényszerült. Clark utolérte őket, de még mindig körhátrányban volt, és csapattársával, Hill-lel egymás szélárnyékát használva le tudták rázni Brabhamet. Olyan jól sikerült a közös taktika, hogy Hill jelentős előnyt szerzett, Clark pedig egymás után lehagyta a riválisokat. Éppen a harmadik helyezett John Surtees Hondáját érték utol. Amikor Hill Lotusa tönkrement.

Clark megelőzte Surteest, Hill kiesésével már a második helyen haladt, és nem lassított, utolérte Brabhamet is, és a körhátrányát ledolgozva az élre állt. Surtees közben hatalmas csatában volt Brabhammel a második helyért, ami az utolsó körben már a győzelemért folyt, Clark Lotusából ugyanis kifogyott az üzemanyag, és miközben lassan a cél felé csorgott, mindketten megelőzték, a Honda az utolsó kanyarban ment el a megcsúszó Brabham mellett, és kéttizedes előnnyel megnyerte a versenyt (a japán gyárnak ez volt az egyetlen győzelme konstruktőrként a 2006-os Magyar Nagydíjig).

Clark végül a harmadik helyen ért célba, élete versenye után nem ünnepelhetett győzelmet. Colin Chapman, a Lotus főnöke szerint ez a verseny a ritka alkalmak egyike volt, amelyen Clark a határon autózott, mert egyébként „fél gőzzel” is gyorsabb volt riválisainál.

OLASZ NAGYDÍJ
1967. szeptember 10., Monza
68 kör, 391 km
1. John Surtees (brit, Honda)
2. Jack Brabham (ausztrál, Brabham-Repco) 0.2 másodperc hátrány
3. Jim Clark (brit, Lotus-Ford) 23.1 másodperc hátrány


 

 

 

Legfrissebb hírek

F, mint Formula, F, mint Fairytale – kritikánk az F1-ről, a nyár slágerfilmjéről

F1
1 perce

Leclerc a leggyorsabb a két piros zászlós megszakítást hozó harmadik edzésen

F1
1 órája

Hamilton: Tényleg úgy érzem, hogy álmodozhatunk egy erős hétvégéről

F1
16 órája

A két Ferrari beékelődött a McLarenek közé a második brit edzésen

F1
19 órája

F1 75: Scarfiotti beugróként nyerte meg az Olasz Nagydíjat a Ferrarival

F1
Tegnap, 13:57

Brit uralom a Brit Nagydíj nyitányán: Hamilton a leggyorsabb Norris előtt; Verstappen 10.

F1
Tegnap, 13:05

Amerikai kihívót kapott az FIA jelenlegi elnöke

F1
Tegnap, 12:41

Russell: Annak az esélye, hogy jövőre nem a Mercedes versenyzője leszek, rendkívül kicsi

F1
2025.07.03. 20:20
Ezek is érdekelhetik