F1 75: a Ferrari Angliában szerezte meg első futamgyőzelmét
A Formula–1-es világbajnokság történetének első futamát 1950-ben Angliában kihagyó Ferrari egy évvel később már ott volt Silverstone-ban, ráadásul sorozat korai korszakát uraló Alfa Romeóhoz hasonlóan négy autóval. Bár a Ferrarikat 4.5 literes szívómotor hajtotta, jóval kevesebb üzemanyagot használtak el, mint a másfél literes kompresszoros Alfetták, amelyeknek kezdett szertefoszlani az előnyük a konkurenciával szemben.
A nyolcfutamos 1951-es vb 5. állomása, a Brit Nagydíj időmérője volt az első az F1 történetében, amelyen nem az Alfa Romeo szerezte meg az első rajtkockát, az argentin José Froilán González az időmérőn egy másodperccel gyorsabb volt a Ferrarival honfitársánál, Juan Manuel Fangiónál. A későbbi világbajnok brit BRM-csapatnak ez volt az első vb-futama, de olyan későn készült el az autóival, hogy az időmérőre sem ért oda, így az utolsó két helyről indulhattak a pilótái.
| A május végén Svájcban kezdődő 8 futamos vb október végén Barcelonában ért véget. A pedralbesi utcai verseny előtt Ascari hátránya két pontra olvadt Fangióval szemben, de az Alfa Romeo a legutolsó F1-es versenyére jelentős fejlesztésekkel érkezett, és bár az időmérőn Ascari volt a leggyorsabb, a futamot Fangio nyerte meg, fő riválisa a gumikkal küszködve két kör hátránnyal negyedik lett. Az Alfa Romeo az idény végén elhagyta az F1-et. A vb végeredménye: 1. Juan Manuel Fangio (argentin, Alfa Romeo) 31 pont, 2. Alberto Ascari (olasz, Ferrari) 25, 3. José Froilán González (argentin, Ferrari) 24 |
A 90 körösre, azaz 408 kilométeresre kiírt verseny elején González vezetett, de Fangio a 10. körben megelőzte és növelni kezdte az előnyét. Csakhogy az Alfetta kilométerenként egyliternyi metanolos üzemanyagot fogyasztott, így hiába volt jelentős erőfölénye, ahhoz is spórolni kellett az üzemanyaggal, hogy két tankolással végig tudjon menni a versenyen. A Ferrarinak egy kiállás is elég volt (akkoriban egy percig is eltartott egy ilyen gyors szerviz, azaz jelentős volt az időveszteség), így a vezetést a 39. körben visszaszerző González végül kényelmes előnnyel nyert. A „Pampák Bikája” öt körrel a vége előtt több mint egy perccel vezetett, végül 51 másodperccel Fangio előtt ért célba, megszerezve a Ferrari első F1-es győzelmét, s elsőként legyőzve versenytávon az Alfa Romeót.
A harmadik helyen az olasz Luigi Villoresi végzett a Ferrarival, kétkörös hátrányban, s végül az ötödik, még pontszerző helyen ért célba a debütáló BRM is az egy évvel korábban az Alfa Romeóval ugyanitt dobogós Reg Parnell-lel a volánjánál (ő 5 kört kapott). A leggyorsabb körért járó plusz pont Giuseppe Farináé lett, de ő 15 körrel a vége előtt kiesett műszaki hiba miatt.
A Ferrari számára nagy áttörés volt az 1951-es Brit Nagydíj, a következő két versenyt is megnyerte Alberto Ascarival, mintegy előrevetítve a következő évek dominanciáját.
BRIT NAGYDÍJ
1951. július 14., Silverstone
90 kör, 418.446 km
1. José Froilán González (argentin, Ferrari)
2. Juan Manuel Fangio (argentin, Alfa Romeo) 51 másodperc hátrány
3. Luigi Villoresi (olasz, Ferrari) 52.0 mp h.
F1 75: így kezdődött minden 75 évvel ezelőtt Silverstone-ban
