A bánat: egy nagy óceán&  írta a költő, s a spanyolok hervadtságát alighanem csak a Kanári-szigeteket körülvevő víz mennyiségével lehet kellőképp jellemezni. Nem is tengernyi, óceánnyi fájdalom az&

Lassan ránkköszönt a Sampras és Agassi nélküli jövő, ám szerencsére van, illetve lesz két olyan zseni, akik nyilván sokszor elkápráztatják majd a világot a mérkőzéseikkel: Marat Szafin és Lleyton Hewitt.

Rosszul kezdődött a házigazda spanyolok számára a Kanári-szigeteken zajló Fed-kupa-döntő, mivel Arantxa Sánchez-Vicario nem tudta vállalni a játékot a szombati "odavágó egyes mérkőzésen. Az egykori világelső még az osztrákok elleni elődöntőben sérült meg, egészen pontosan lábizomhúzódást szenvedett, és gyötrő fájdalmai nem múltak el szombat délutánra. Így aztán cserélnie kellett Miguel Margets kapitánynak, Sánchez helyét Magüi Serna vette át.

A papírformának megfelelően Spanyolország és Szlovákia együttese jutott be az idei Fed-kupa-sorozat döntőjébe, de tegyük hozzá, mindkét gárdának meg kellett izzadnia ezért, különösen a házigazdáknak. A hispánok az első nap után 20-ra álltak a lesajnált osztrákokkal szemben, akik csütörtökön kisebbfajta csodát tettek: előbb Barbara Schett legyűrte Conchita Martínezt, majd Mandula Petra szokásos páros partnere, Patricia Wartusch egészen elképesztő csatában, csaknem háromórás kínlódás árán, a döntő szettet 9:7-re megnyerve egyenlített Arantxa Sánchez-Vicario ellen.

Ahhoz képest, hogy Carlos Moyá legutóbb hat éve nyert mérkőzést a párizsi mestertornán, már most elégedett lehet az idei produkciójával, annál is inkább, mert kiharcolta a részvételét a bő egy hét múlva kezdődő sanghaji világbajnokságon, miután bemasírozott a legjobb négy közé. Ami nem volt egyszerű. A nyolcaddöntőben éppenséggel hat meccslabdát hárított, és nyert végül a vb-ről így lemaradó Sébastien Grosjean ellen, hogy aztán pénteken Andre Agassival végezzen, immáron két játszmában, "beutalót kapva ezzel az ázsiai viadalra.

Már csak öt hely kiadó a másfél hét múlva kezdődő sanghaji világbajnokságra, Lleyton Hewitt és Andre Agassi után harmadikként Marat Szafin is megváltotta a jegyét. Az orosz teniszezőnek ehhez csupán arra volt szüksége, hogy bejusson a párizsi mestertorna harmadik fordulójába: bejutott, méghozzá habkönynyedén, öt gémet engedélyezve a Wimbledonban döntőt játszó, egy hete Bázelban pedig tornagyőzelmet arató David Nalbandiannak.

Az utóbbi három kiírás győztese nélkül zajlanak majd a küzdelmek a Kanári-szigeteken, a Fed-kupa idei elődöntőjének, illetve döntőjének a színhelyén: a címvédő belgák a legjobb nyolc között búcsúztak, míg az 1999-ben és 2000-ben első helyen végző amerikaiak szégyenszemre már az első körben kikaptak, méghozzá Ausztria válogatottjától, odahaza. Az osztrák lányok ugyanakkor eljutottak a legjobb négyig, igaz, az utóbbi években számos szabálymódosításon "átesett Fed-kupa elődöntőjében aligha zavarnak majd sok vizet, már csak azért sem, mert egyik legjobb kupajátékosuk, az amerikaiakat szinte egyedül megverő Barbara Schwartz nem utazott el a csapattal.

Hogy a párizsi Bercy közönségére szinte minden évben megjegyzést tesz valaki, már megszokhattuk, azt viszont kevésbé, hogy adott esetben dicsérő szavakkal illetik a publikumot. Becker annak idején például állatkertnek minősítette a helyieket, és nagy átlagban becsmérlő szavak hangzanak el a közönség viselkedése kapcsán, erre tessék, Kafelnyikov kijelenti: lenyűgöző az egész.