Kettő, illetve négy percen múlt. Furcsa ezt leírni egy 17 összecsapást magába foglaló vetélkedést követően, de a Pécs így esett ki.

Felemás mérleggel zárult csütörtök éjszaka a konferenciaelsőkre zúdított össztűz: a nyugati éllovas Dallas alulmaradt a mögötte loholó San Antonióval szemben, a keleti listavezető Detroit ugyanakkor visszaverte a Philadelphia támadását.

A párharc első mérkőzésével ellentétben ezúttal teljesen megtelt a Gambrinus Horáková utcai csarnokocskája. Ha a Balkánon lennénk, valami olyasmit írhatnánk, hogy csupa vérszomjas fanatikussal, de mivel történetünk helyszíne ugye az Európának inkább az északi részéhez sorolható Csehország, maradjunk annyiban: kulturáltan kiabáló közönséggel. Amelynek soraiban feltűnt egy kicsiny, de annál harsányabb soproni tábor is, vagyis győzött a magyar sportdiplomácia és a józan ész  legalább is e téren.

Tuvics poklot ígért. Még szép. Végtére is, ha már úgy hozta a sors, hogy korábbi együttese (csak emlékeztetőül, három ragyogó évadot húzott le Baranyában) ellen kellett pályára lépnie a negyeddöntőben, úgy döntött, félreteszi a barátságot. A pécsi edző, Rátgéber László egyébiránt fején találta a szöget, midőn a párharc rajtja előtt leszögezte: az újvidéki centerklasszis vagy nagyon jól vagy nagyon rosszul játszik majd ellenük. Egy hete Bourges-ban ellenállhatatlan volt, két napra rá Pécsett halovány. Ugye, fölösleges hangsúlyozni, melyik végletet kívántuk neki a harmadik derbire&

David Toya roppant hamar a Rába-parti szurkolók egyik legnagyobb kedvence lett. A szimpatikus, szinte állandóan mosolygó, szlovák édesanyától, valamint ugandai édesapától származó fiatalember tavaly december elején szerződött a Marc-Körmend gárdájához, és bemutatkozás gyanánt 16 pontot termelt az emlékezetes körülmények közepette elveszített Albacomp elleni összecsapáson.

Elérkezett a nagy pillanat, hogy üdvözöljük a 20022003-as idény első rájátszásba jutó együttesét, amely nem más, mint a Dallas. A ligaelső magyar idő szerint csütörtökre virradóra szerzett jogot a playoffbeli szereplésre, jóllehet nem is lépett parkettre.

Furcsa idénye volt a GYSEV-Orsinak, ezt még a kevésbé hozzáértők is megállapíthatják. Amilyen nagy nevekkel és főleg tervekkel futottak neki a soproniak az évadnak, sokan még arra is esélyesnek tartották őket, hogy egészen a végső győzelemig meneteljenek a női Euroligában, ám erről inkább csak halkan beszéltek a soproniak. Maradtak inkább annál a verziónál, hogy a cél a Final Four, vagyis a legjobb négy közé jutás.

A hagyományos kuparendszerben már rég túllennénk mindenen. Továbbjutott: a Pécs 133127-es összesítéssel, írtuk volna, és a baranyai hívek bizonyára már a négyes döntő esélyeit taglalnák.

Mit nem adtak volna a New York-i kosarasok egy ilyen San Antonió-i győzelemért 1999 júniusában! Akkor még a bajnoki cím volt a tét& Mindegy, ami akkoriban elmaradt, az most összejött, így ha a bajnoki aranygyűrűkről nem is, legalább a rájátszásba kerülésről ismét ábrándozhat a négy év alatt sok keserű órát átélő egylet.