ALAPVONAL. Miután immár hivatalos az olimpiai játékok egy évvel való elhalasztása, valami nagy hiányérzet telepedik ránk. Egy ügyben azonban konszenzusnak kell lennie: a sportolók egészsége a legfontosabb.

NS-VÉLEMÉNY. Már csak az a kérdés, sportszempontból mi lesz 2020-szal.

A Nemzeti Sport szerdai számából ajánljuk.

„Sokkal jobban stresszelnék persze, ha nem lenne kvótánk.”

Megtagadható-e a 2021-es részvétel az engedélyüket időközben visszakapó sportolóktól?

A szervezők elindították a #ötpróbávalotthon elnevezésű kampányukat.

„Itt volt az idő, hogy ne a tokiói olimpiára gondoljunk, hanem arra, hogy mindenki biztonságban legyen.”

Augusztus 5. és 17. között Moszkvában és a szibériai Hanti-Manszijszkban rendezték volna meg az eseményt.

A cél az, hogy „jövőre többen és erősebben legyünk ott Tokióban, mint azt idén képzeltük”.

A nemzetközi sajtó egy része az olimpia halasztásának anyagi hatásait boncolgatja.

„Sok minden kavarog bennem. Kicsit olyan érzésem van, mint máskor egy-egy szezon legvégén.”

„Most egy olyan versenyen találjuk magunkat, amelyben nincsenek szabályok.”

„Meg tudom-e csinálni, ki tudom-e húzni 2021-ig, képes leszek-e még egy évig kizsákmányolni a testemet?”

Van vitorlázónk, aki Mallorcán ragadt, van, aki elmenekült, és itthon van házi karanténban.

Az egészségügyi szempontok mellett a fair play eszméje is sokkal jobban érvényesül a halasztással.

„Annak ellenére, hogy egy stadion funkciója teljesen egyértelmű – egy focipálya köré kell lelátót építeni –, nincs két egyforma belőle.”