Lleyton Hewittot sokan, sokszor méltatták már, de most megint erre kell sort keríteni, mert nagyon úgy fest, megdönthetetlen a hatalma. Huszonegy évesen kétszeres Grand Slam-győztesnek mondhatja magát, az utóbbi két esztendőben az élen zárta a világranglistát (az idén az első perctől az utolsóig vezetett), és immár kétszeres világbajnok, vagy ha úgy tetszik, Mesterek Kupája-győztes. Mint már sokszor, Hewitt vasárnap is olyat alakított, ami után néhányukban nyilván felvetődik a kérdés: miből van ez az ember?

Juan Carlos Ferrero bazukaszerű, vállról indítható tenyeresei, illetve Carlos Moyá csodálatos küzdelme a fáradtsággal és a fájós hátával utólag jószerével eltörpültek amellett, amit a második elődöntőben Lleyton Hewitt és Roger Federer mívelt a sanghaji pályán.

Belegondolni is szörnyű, milyen helyzet elé állíttatott Carlos Moyá a sanghaji Mesterek Kupája pénteki játéknapján, az utolsó csoportmérkőzése előtt. A spanyolok egykori világelsője, ugyebár, már az első két meccse után biztosította a helyét az elődöntőben, igen ám, de muszáj volt lejátszania a harmadikat honfitársa, Albert Costa ellen, akinek mindenképpen győznie kellett volna a továbbjutáshoz.

November 19-én kezdődik az év legnagyobb hazai sporteseménye, a debreceni szerenkénti tornász-világbajnokság. A Nemzeti Sport kiemelt médiatámogatóként a verseny közeledtével igyekszik bemutatni a sportág egykori hazai és külföldi klasszisait, illetve a jelen kiemelkedő egyéniségeit, akik esélyesként lépnek majd a Főnix-csarnok pódiumára. Emellett megpróbálunk széles körű tájékoztatást nyújtani az esemény előkészületeiről, a világbajnoksággal kapcsolatos friss információkról. Három éve senki sem hitte volna, hogy Lőrik Attila a világbajnokság indulói között lesz.

Sokáig emlékezetes nap lesz a csütörtöki, annyi szent. Mielőtt kitérnénk az újabb drámai mérkőzésekre  merthogy ezúttal is volt belőlük , Lleyton Hewitt előtt kell kalapot emelnünk, már megint. A szemtelenül fiatal, csupán 21 éves adelaide-i srác ugyanis megtartotta a világelsőségét, és Pete Sampras óta ő lett az első teniszező a glóbuszon, aki egymás után két esztendő végén zárta az élen a rangsort. Nem mellékesen, másodjára úgy, hogy egész évben letaszíthatatlan volt a csúcsról!

Ilyenkor azért leesik az ember álla: a sanghaji Mesterek Kupája szerdai játéknapján a világ első, második és harmadik számú játékosa egyaránt vereséget szenvedett, ketten két, egyikük meg három szettben. Jelen állás szerint valamennyiük számára távolinak tűnik az elődöntőbe jutás! Még ezen egészen elképesztő tényen is túltesz a spanyol Carlos Moyá, sokak számára egyszerűen King Carlos, aki finoman szólva is megkeverte a kártyákat a csoportjában, olyannyira, hogy elsőként ő biztosította a helyét a szombati elődöntőben.

Arra azért kevesen számítottak, hogy a sanghaji Mesterek Kupája nyitó napján a bajnoki címre esélyesnek tartott Lleyton Hewittnak és Marat Szafinnak meg kell feszülnie a győzelemért: Hewitt megfeszült érte, Szafin esetében azonban ez is kevésnek bizonyult, két szoros szettben kikapott Carlos Moyától. Hogy rosszul játszott volna az orosz, az azért túlzás, csakhogy rá jellemző módon nem összpontosított eléggé a sorsfordító pillanatokban, és meglehet, ezért súlyos árat kell majd fizetnie.

Hiszik vagy sem, Kim Clijsters véget vetett az amerikai hegemóniának a legrangosabb női versenyeken, általános elképedést okozva a tenisztársadalomban. Merthogy Martina Hingis 2000-ben aratott világbajnoki diadala óta kizárólag tengerentúli leány vitte el a pálmát a Grand Slameken, illetve a vb-n, pontosítva ezen adatot: Jennifer Capriati, Venus és Serena Williams uralma fejeződött be az idei Los Angeles-i WTA-világbajnokságon, januárig legalábbis.

Meglehet, listát készíteni a XX. század sportlegendáiról eleve reménytelen vállalkozás. Szerencsére a sportéletnek oly sok kiemelkedő alakja volt (van), hogy csokorba szedni őket szinte lehetetlen. Sorozatunkban mi mégis megpróbálkozunk vele: előre leszögezendő, a teljesség igénye nélkül. Összeállításunkban ezúttal a férfi-tenisz legendás alakját, az amerikai Jimmy Connorst mutatjuk be.