A veszprémi futball élén újra Kiss József áll, aki a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az NB I-ben irányította a csapatot. Ez év elején aztán megvásárolta az addig 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő városi futballklubot, és kedden sajtóbeszélgetésen ismertette a terveit.

Amiről már régóta suttogtak a szolnoki szurkolók, most bekövetkezett: a Szolnoki MÁV-Neusiedler vezetőedzőjét, Tóth Dénest felmentették tisztségéből, és ideiglenesen eddigi segítőjét, Romanek Jánost bízták meg a szakvezetői teendőkkel.

Még a bajnokság tavaszi nyitánya előtt arról lehetett hallani, hogy az MTK Budapest albérletbe kényszerül  legalábbis ami a kék-fehér egylet Ferencváros és Újpest elleni hazai találkozóit illeti.

Új sorozatot indítottunk lapunkban, a korábbi években megszokott Nemzeti Sport ötöst a Heti sztori című összeállításunk váltotta. Ezentúl csak egy témát boncolgatunk, de azt bővebben, felkért szakértőink különféle nézőpontokból közelítik majd meg a hét témájának választott eseményt, és markáns, humoros, esetenként csipkelődő avagy nagyon is komoly stílusban minősítik a választott ügyet. Van azonban mindig egy ötödik résztvevő is, mégpedig az a személy, akiről a heti hír szól  ő pontosíthat, elsimíthatja a félreértéseket, vagy ha a többiek okot adnak rá, akár meg is védheti magát. A heti sztori: mivel nem érkezett meg a 300 millió forintos első részlet, Furulyás János elnök javaslatára a Ferencváros elnöksége felbontotta a főtámogatói szerződést Kovács Ádámmal. Furulyás helye a kudarc ellenére atombiztosnak tetszik, legalábbis az elnök nem akar önszántából távozni. Maradna a másik oldal is: a négy hónapig tartó hitegetés ellenére Kovács Ádám továbbra is bízik abban, hogy egy módosított megállapodást sikerül kötnie az FTC-vel, és hamarosan a zöld-fehérek főtámogatója lehet.

Mióta a múlt hét csütörtökjén, a Ferencváros elnökségének rendkívüli ülése után Furulyás János, az egyesület elnöke bejelentette, a klub eláll a Kovács Ádámmal kötött támogatói szerződéstől, egyfolytában zajlik a találgatás arról, vajon ki léphet az örökébe.

Zengett, zúgott a "Béla bácsi! Béla bácsi!" rigmus. Csaknem 300 kék-fehér sálas zalaegerszegi ifjú kiáltotta bele a hűvös, borongós szombathelyi délutánba a gúnyosnak vélt mondatot.

Furulyás János azt mondta, visszakérdez. És tényleg visszakérdezett. Nem kellett volna.