TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Ami történt, annak kapcsán új útról beszélni fölösleges, ezt az „utat” egy kölcsönösen (!) kényszerpályás állapot erőszakolta ki, amit esély sem lehetett 2023 őszétől feloldani. Állítom: amit Milák Kristóf tett (és nem tett), az nem az ő jelleme, pláne „nagy arca” következménye volt.

ALAPVONAL. És aztán ott volt a másik kedvenc, Szent István. Identitáskutatók témája lehetne, honnan tudott meg róla további magyarságrészleteket, tény, hogy nemcsak bibliai történeteket mesélt a kis tornászoknak, hanem a legnagyobb magyar királyról is. Románul is, hiszen a túlnyomó többség csak úgy beszélt, ezáltal a többiek szemében Szabó Kati is nőtt néhány centit.

ALAPVONAL. Az idén tavasszal már a francia csatár nélkül, Vinícius, Bellingham, Rodrygo és a többi ifjú vezetésével jutott el a Real Madrid a BL-győzelemig, s ebbe, a már most megállíthatatlannak tetsző, sikert sikerre halmozó, még mindig szemtelenül fiatal csapatba érkezett meg a sokak szerint a világ jelenlegi legjobb labdarúgója, Kylian Mbappé.

ALAPVONAL. Bizonyos, hogy az a hangulat, amely lenyűgözte az olimpikonokat a nemrég véget ért játékok során, óriási hatással lesz a parasportolókra is. Arról már nem is beszélve, hogy ők milyen hatással lesznek a lelátókon ülő, többségében ép nézőkre. Olyannal, amit ezzel a mondattal szoktunk kifejezni: fogyatékosnak lenni nem azt jelenti, mint vesztesnek lenni. Százezrek fogják átérezni ennek a mondatnak az igazságát.

ALAPVONAL. A labdarúgás a legelterjedtebb, legegyetemesebb csapatsport, itt a válogatott nem működhet afféle enklávéként vagy elefántcsonttoronyba zárva. A hosszú távú és kalkulálható eredményesség alapfeltétele az egészséges, normális klubszerkezet, a környék tehetségeit magához vonzó regionális központokkal.

ALAPVONAL. A folyó aranyából részesüljön mindenki, függetlenül attól, hogy az illető tíz kilométeres nyílt vízi úszással, naphosszat tartó türelmes kavicsszitálással vagy csupán szelíd rakparti sétával venné le a maga vámját.

ALAPVONAL. A ma 50 éves Egerszegi Krisztina nemcsak azt ismerte föl, hogy versenyzői pályáját méltóságot adó diadallal illik befejezni.

ALAPVONAL. Egyre több helyen tekintik a sportot országimázs-formáló és fenntartó tényezőnek, a hasonló nekibuzdulások pedig masszív előzetes befektetést igényelnek. Egy ország sportéletének fel-, illetve újjáépítése persze nem történik meg egyetlen olimpiai ciklus alatt, de a győztesek megfelelő megbecsülése hatalmas lökést adhat.

ALAPVONAL. A nők általában hiányosan vannak képviselve a világban mindenütt (úgy mondják, alulreprezentáltak, de ez szörnyszó). Az álszentség az úr. Maradva a NOB-nál, örömmel kürtölik világgá, hogy Párizsban 50-50 százalék volt a női és a férfi sportolók aránya, miközben az alelnökök között három férfi és egy nő villog, az ügyvezető testületben pedig 10:5 az arány.

ALAPVONAL. Soriano nyitó ajánlatában egy ország, három hét és öt mérkőzés szerepelt, ebből lett a végén két ország, három hónap és 14 találkozó. A tízezer dollárból viszont sokkal több. Az összesített mérleg 461 799 pesetás profitot hozott ki az út végére, ami vastagon fedezte a klub 200 ezer pesetás adósságát.

ALAPVONAL. Szoktuk mondani, ha arról már nem is álmodhatunk, hogy az emberiség rendre a jót cselekedje, addig nincs nagy vész, amíg az esetenkénti rossz cselekvés mellett legalább még a jót méltányolja. Addig nem érdem, nem dicsőség rossznak lenni – legfeljebb hasznos. A sport világára ez még feltétlenül érvényes.

ALAPVONAL. Novak Djokovics: »Nagyon hosszú út volt, amelyet azóta megtettem… A szívemet, lelkemet, testemet, a családomat, mindent feltettem, hogy harminchét évesen megnyerjem az olimpiai aranyat. Büszke vagyok, hogy a hazámért küzdhettem.«

ALAPVONAL. Nem állítom, hogy elhanyagolható szempont a csúcsra vezető út vizsgálata kapcsán – elvégre Kós Hubertnél tökéletesen tiszta a kép; Miláknál pedig semmihez sem fogható, milyen sok a rejtett árnyalat. Jó lenne egyszer megvilágítani mindent – de ez sem élet-halál kérdés; elhangzott most is a régi pólós bonmot, fel kell nézni a táblára, a többi csak duma.

ALAPVONAL. De ez ugye mind belefér… A győzelem elérésének pillanatában ugyanis minden indoklást nyer, minden, ami odáig vezetett. És minden sportot szerető és értő ember várja a pillanatot, a siker pillanatát. A címkézők számára pedig: az a szomorú tapasztalatom, hogy nagyon kevés ember ugrik fel a fotelből arra, hogy a rövid combú, a széles vállú vagy a jó hangú diadalmaskodott, és ezen sem az első, sem az utolsó vacsora nem tud változtatni még akkor sem, ha mindenki kék és nemtől függetlenül szakállas.

ALAPVONAL. Egyáltalán, lesz-e még akkor olimpia? Az ókorban időszámításunk előtt 776-tól i. sz. 393-ig, összesen tehát több mint ezer esztendeig volt, majd ezerötszáz év szünet elteltével újra lett, s a nagy háborúk okozta kényszerszüneteket kivéve 1896 óta tartja magát. A világ jelenlegi helyzetét nézve csak reménykedhetünk, hogy marad az ezeréves nagyságrend. Nekünk, magyaroknak viszont készen kell állnunk, mert a játékok megrendezéséhez nem kizárólag gazdasági erő, hanem lelki elhivatottság is szükségeltetik.

ALAPVONAL. A magyar futballcsapatok idei teljesítménye az eddigi legjobb, amióta az európai kupákban bevezették a selejtezős szisztémát.

ALAPVONAL. Most már hivatalos megkeresés is rögzíti, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség túlságosan profitorientált, figyelmen kívül hagyja a játékosok egészségügyi és szabadságjogait. Böngészve az EU bíróságának dokumentumait, leginkább az erőfölénnyel való visszaélés kategóriájában lehet keresnivalójuk a panaszosoknak, ami jó hír, de mire ebből lesz valami…

ALAPVONAL. Két lehetőség közül lehet választani. Az egyik az Old Trafford felújítása, a becslések szerint egymilliárd fontért. A másik egy új, százezer néző befogadására alkalmas stadion felépítése, kétszer ennyiért.

ALAPVONAL. A nők sportjáért (is) hosszú évtizedek óta tenni akaró emberként jó lenne azt érzékelni végre, hogy a sportvilág legfőbb vezetői felmérik, mi forog kockán. Megértik, hogy ezeknek a döntéseknek valós, lánygyermekeink sportolásának jövőjére is óriási hatásuk van. Kérkednek az ötven százalékos részvételi aránnyal, ugyanakkor elkezdik »kiterjeszteni« a női kategóriát a biológiai alapelveken túlra – a diszkrimináció tilalmára hivatkozva. Na, de hol vannak, hova lesznek a biológiai nők sportszerű versenyzéshez fűződő jogai?

ALAPVONAL. Az ifjú úszópalántákat határozottan arra intem, meg se kíséreljék követni Milák Kristófot! Kivéve, ha hasonló adottságokkal születtek. Mert különben az ő »módszereivel« a tömbházbajnoki döntőig sem jutnak el. Azaz, ami eddig mindenkire érvényes volt, az továbbra is érvényes egymillióból 999 999 emberre, gyermekre. A versenysportok túlnyomó többségében a munka, a szenvedély, az alázat, az áldozat semmivel sem váltható ki.