TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Az oldalra és adott esetben hátra is bátran, egy átvétel után azonnal passzoló gyerekeknél már fel lehetett fedezni olyan stílusbeli elemeket, amelyek a »nagyoknál« a most már kétszeres világbajnok spanyoloknál a tiki-taka alapjait adják.

ALAPVONAL. Érdeklődéssel várom az idei döntést, az új győztes személyét, mert régen volt ennyire bizonytalan, ki lesz az aranylabdás, mint most. A bizonytalanságot növeli a döntési mechanizmus már említett szubjektivitása.

ALAPVONAL. A Ferencváros bravúrjának értékét növeli, hogy az El-selejtező első körében nyitó csapatok közül rajta kívül senkinek sem sikerült a második számú kupa ligaszakaszába kerülni, a Konferencialigáéba is csak a Hajduknak, valamint a CSZKA Szófiának.

ALAPVONAL. »Jól van, gyere holnap váltózni.« »Minek menjek?« »Mert nyerni akarunk.« »Nyertek ti nélkülem is.« »Tudod, hogy veled meg tudnánk csinálni.« Szerintem mindenki tudja, melyik szöveg kihez tartozik.

ALAPVONAL. Edzője, José Mourinho úgy véli, játékosának »magas fokú érzelmi kontrollra« van szüksége a mérkőzések során, mivel a pályán folyamatosan zaklatják. Vinícius pályán töltött perceit valóban igen feszült dinamika jellemzi, amit több tényező is táplál. Már a gyep szintjén is különleges feszültség érzékelhető körülötte.

ALAPVONAL. »Pénz kellett ide, nem a személyem« – szerénykedik a sikerkorszak vezére, Szabó József, aki »lefelé tartó spirálként« értékeli a hanyatlást, a folyamat egyértelmű: kevesebb pénz = gyengébb játékoskeret = rosszabb eredmények = kevesebb néző és szponzor = még kisebb bevétel = további költségcsökkentés = még gyengébb csapat.

ALAPVONAL. Bár 1980 januárjában még a Manchester United is gyors gyógyulást kívánt Titónak, a nagybeteg államvezetőnek aláírt labdájával, négy hónappal később Jugoszlávia elveszítette mozdíthatatlan vezérét.

ALAPVONAL. Ljujics iránt folyamatos az érdeklődés. Idén februárban, amikor az Újpest meghosszabbította a szerződését, ügynöke Törökországból, Lengyelországból és ázsiai országokból is kapott ajánlatokat. Ő egyik érdeklődővel sem tárgyalt, mert a lila-fehéreknél akart maradni.

ALAPVONAL. Bárki felbukkanhatott, csak meg kellett idézni a szellemét élőnek, holtnak egyaránt. Elsőnek – hogy le ne késsek róla – rögvest Pelé bukkant fel. Akinek a teste muzsikált, ha közelébe került a labda. De még a puszta mozgása is olyan különleges összhangot nyújtott, mint aki nem is labdarúgónak született, hanem egy bőrgolyós, a súlytalansággal kacérkodó, legyőző balettművésznek.

ALAPVONAL. Végigszaladva az évjáratokon az is szembetűnő, hogy a magyar válogatott tagjainak többsége korából fakadóan a Los Angeles-i olimpiát követő ciklusra is sokat ígér.

ALAPVONAL. A humor is megkörnyékezte a rovatot, Várkonyi Sándor írásában az a feltételezett kérdés, hogy melyik a nyugalmasabb foglalkozás, az oroszlánszelídítőé vagy a futballedzőé. Az edző szavain a lényeg: »Két játékost – a menők közül – kihagyok a csapatból, ez sokkal veszélyesebb, mintha az oroszlán szájába dugnám a fejem. Mert tegyük fel, kikapunk. Minden vasárnap úgy ülök le a kispadra, hogy ha nem sikerül a mutatvány, szétszednek. És mit veszthet az idomár? Legfeljebb a fejét. Én viszont a szerződésemet.«

ALAPVONAL. Kocsis azt mondta: »Ha annak a csapatnak minden játékosa kimaradt volna előző éjszaka, akkor is meg kellett volna nyernünk a világbajnokságot… Különben az a mérkőzés előre megíratott a sors könyvében.«

ALAPVONAL. Eleinte igyekeztem minden elém kerülő meccset megnézni. Aztán beértem a fontosakkal. Majd a szívemnek kedves csapatok fellépéseivel.

ALAPVONAL. Azóta a Real Madrid hatszor nyerte meg a BL-t, Florentino Pérez határozott véleménye szerint Mourinhónak köszönhetően. Azáltal, hogy ismételten hozzá nyúlt, meghálálja neki mindazt, amit abban a három évben tett a klubért.

ALAPVONAL. Nem vitás, Fabrizio Romano máig úttörőnek számít saját szakterületén, örökre megváltoztatta az átigazolási hírek közlési piacát, de az út, amin halad, egyre többet rombol a futballközbeszéden, mintsem használ neki, így jó kérdés, meddig lehet a hitelességet fenntartani.

ALAPVONAL. Infantino meg volt győződve róla, hogy mindent megtehet, s igaza van, ha azt lenyelte a futballvilág, hogy Trumppal karöltve adja át a világbajnoki kupát a győztes spanyoloknak, miért lenne baj abból, ami a háttérben történik? Legfeljebb adnak egy kis pénzt ennek, valamivel többet annak, tekintélyes összeget amannak és – slussz passz.

ALAPVONAL. Kovács Istvánnal vagy Erdei Zsolttal általában úgy beszélgetett meccs közben a mester, mintha épp a Városligetben sétálgatnának piknikre készülődve. Ami pedig a szakmai tudását és az intellektusát illeti, néhány edzőkollégájával, például idősebb Balzsay Károllyal együtt fároszként emelkedett ki a bokszközegből.

ALAPVONAL. Ma ő a pillanat embere Spanyolországban, ezt fenékig ki is használja, meglehetősen szabados képek tanúskodnak az ibizai klubokban és jachtokon zajló gőzkieresztésről, rossz nyelvek szerint például Ferran Torres a New York-i döntő utolsó hidratációs szünetében ivott legutóbb vizet.

ALAPVONAL. Akárki tanút hallgattam valaha, mindannyian Csik »Ferkót« emlegették az olimpia magyar szenzációjaként, Csák Ibolyától Elek Ilonán át Gerevich Aladárig.

ALAPVONAL. A Vasasban eddig nem volt olyan futballista, aki kvalitásaiban helyettesíthette volna a csapatkapitányt.