Amióta világ a világ, sohasem játszott két argentin teniszező Grand Slam-döntőt férfi egyesben  egészen a 2004-es Roland Garrosig. Guillermo Coria és Gaston Gaudio egyaránt szédületes teljesítményt nyújtva masírozott be a fináléba, amelyben el kell dönteniük: Guillermo Vilas 1979-es Australian Open-diadala óta melyikük legyen az első argentin Grand Slam-bajnok.

Úgy másfél centiméteren múlhatott.Még a nyolcaddöntőnél járt a női mezőny, amikor Anasztaszija Miskina a kiesés szélére sodródott, ráadásul nem rajta múlt, hogy el is búcsúzzon a további küzdelmektől.

Miután Anasztaszija Miskina és Jelena Gyementyijeva sikerrel zárta a csütörtöki elődöntőt, szombat délelőttig le sem lehetett volna fagyasztani a mosolyt a két orosz tünemény arcáról.

A végeredmény szempontjából előállhatnánk a régi tétellel, amely szerint a Roland Garros salakján nem érvényesül(het)nek a szerva-röpte játék képviselői, aki azonban látta Tim Henman pénteki produkcióját, talán egyetért abban: az imént említett tétel megdönthető.

Hogy a férfi-, illetve a női tenisz két különálló sportág-e, azt ki-ki döntse el meggyőződése szerint, mindenesetre tény: a hölgyeknél általában az volt a jellemző, hogy a különböző időszakokban nem volt versenyhelyzet, mert egyvalaki mindig kiemelkedett a mezőnyből. De volt, hogy ketten, és ők vívtak ádáz csatákat éveken keresztül, mint például Chris Evert és Martina Navratilova, később Steffi Graf és Szeles Mónika, majd Martina Hingis és Lindsay Davenport.

Az elmúlt tizenegy évben ötször avattak spanyol bajnokot férfi egyesben a Roland Garroson, háromszor úgy, hogy a fináléban legyőzött is spanyol volt, és miután további két alkalommal jutott el a döntőig spanyol teniszező, méltán tekinthettük a párizsi versenyt spanyol Grand Slam-tornának.