Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 10. rész, Egerszegi Krisztina
10. EGERSZEGI KRISZTINA
1988. szeptember 25., Szöul
(a 200 méteres hátúszás döntője)
A Népsport így tudósított az 1988-as szöuli olimpia leghihetetlenebb magyar aranyérmének megszületéséről: „Százötvenig Sirch vezetett, pontosabban 140-ig. Az NDK-beli lány ötvennél 30.20 mp-cel, száznál 1:02.79- cel fordult. Egerszegi 30.32-vel, illetve 1:02.99-cel. Ráadásul a fordulóknál az NDK-beli lányok, Sirch és Zimmermann mindig újabb előnyre tettek szert. Kriszti már-már épp utolérte őket, de amikor elrugaszkodtak a faltól, a különbség megint nőtt. Erősebb lehet a lábuk, hosszabb a karjuk. Százötvennél azonban Eger mégis eléjük került, s most ő is jól elrugaszkodott. Sirch már nem bírta, Zimmermann próbálkozott… Egerszegi, ez a pici lány, aki tavaly a felnőtt kontinensbajnokságot megelőző ifi Eb-n korára való tekintettel nem is indulhatott, hatalmas hajrába kezdett…”
Az 1988-ban mindössze 14 éves Egerszegi – ki ne tudná? – ezek után Barcelonában három, Atlantában pedig egy újabb aranyérmet nyert, 200 háton az 1991-ben úszott világrekordját csak 2008-ban tudta megjavítani a NOB mai elnöke, a zimbabwei Kirsty Coventry. Szöuli győzelme után így nyilatkozott a Népsportnak: „Nem gondoltam én semmire, csak úsztam. Láttam, hogy az NDK-beli lányok mögöttem vannak, de nem tudtam, mi történik a nyolcas pályán, a surranón. Csak úsztam és úsztam…”
A sorozat korábbi részei:
9. rész: Darnyi Tamás
8. rész: Magyar Zoltán
7. rész: Németh Miklós
6. rész: Balczó András
5. rész: Kozma István
4. rész: vízilabda-válogatott
3. rész: Papp László
2. rész: Csik Ferenc
1. rész: Hajós Alfréd
Milák Kristóf megvédte címét 100 gyorson
Úszás: Kokas Fanni bravúrjával kezdődött
Milák Kristóf Márton és Németh mögött – egyelőre
