Sorozatunk második részében az 1964-es Spanyolország–Magyarország elődöntő került terítékre.

Infografika a tíz csapatról, valamint minden idők leghosszabb idényének állomáshelyeiről.

Ha van valami, ami mérhetetlenül távol áll a sportolóból, majd edzőből lett újságíró, Balogh Zoltán szellemiségétől, az a motivációval kereskedő „coachok” napjainkban oly nagy keletű tevékenysége.

Többet érdemelt volna Mező Ferenc 1956-ban, még úgy is, hogy a legnagyobb elismerést az akkor gyűlölt két világháború közötti időszakban szerezte.

A kötet a mostoha sorsú, otthonát elhagyni kényszerülő ukrán sikercsapat példáján keresztül szemlélteti a hétköznapok traumáját, a nehézségek közepette felerősödő sportbeli ösztönzést.

Második alkalommal a hatvanas-hetvenes évek dokumentumaiból mazsoláztunk.

Világbajnoki arany, két BEK-siker, Világkupa-győzelem, 100. válogatottság, Eb-ezüst, Aranylabda...

Sorozatunk második részében a katalánok kerültek terítékre: ingatag pénzügyi helyzet, változó eredményekkel...

A Tatabánya 33 éves jobbátlövője egyre kiegyensúlyozottabban kézilabdázik, és egyre meghatározóbb szerepet tölt be klubjában, valamint a magyar válogatottban.

Eb-felvezető sorozatunk első részében az 5:4-es Jugoszlávia–Franciaország elődöntő került terítékre.

A TV2 időjárás-jelentője, Barta Sylvia az úszóemlékeiről, a legrövidebb tévés műfajról és a születésnapi tortával induló karitatív munkáról.

Montreal olimpiai bajnoka sokáig nem is akart edző lenni, aztán csak beadta a derekát, és az elmúlt három évtizedben sikert sikerre halmozott csapataival.

Marco Rossiról mindenki megtalálhatja, amit szeretne – vagy éppen a „titkot”, miért passzol egymáshoz a csapat és a szakvezető.

A téma „komoly része” felületes és a nyolcvanas évek elején már meglehetősen avítt ismeretekről vall.

A futball művészet, a művészet futball.

Megelevenednek az emlékezetes olimpiák, megismerhetjük az ellenfél szemszögéből az 1954-es vb-döntő eseményeit, és magyar derbygyőztesről is olvashatunk.