Úgy fest, hogy a PSG kockáztatása nem jött be, és valóban ingyen veszíti el a világ legértékesebb játékosát.

Mindössze 15 évesen már tagja volt az elit-vb-szereplést kiharcoló női jégkorong-válogatottnak. Azóta mindhárom top-világbajnokságon jégre lépett, s most újra az elitbe kerülésért indul harcba társaival.

A végső győztes hollandoknak akár három összecsapását is kiválaszthattuk volna, de a házigazda elődöntőbeli legyőzése volt a legnagyobb fegyvertény.

A Máté Péter-díjas rockénekes-színész a Fradinak lőtt gólokról, a csattogó „Kádár-kolbászról” és az ikrekkel közös meccsnézésekről.

Fábián László, a MOB főtitkára, nem mellékesen olimpiai bajnok öttusázó (Szöul, 1988, csapat) nem véletlenül írja Killyéni András könyve előszavában: Bay Béla a magyar vívás egyik legnagyobb mestere volt.

Az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokság mindmáig az utolsó, amelyre kijutott a magyar válogatott, és...

Az NFL történetének máig legsikeresebb vezetőedzője ugyan az Egyesült Államokban született és ott is élt, a családjának erős a magyar kötődése, hiszen a nagyszülei egy Veszprém megyei faluból vándoroltak ki a tengerentúlra.

A család jóvoltából betekintést nyerhettünk a Nemzeti Sport korszakos főszerkesztőjének (1919–1943) fényképalbumába.

Még veretlen ebben az idényben a Leverkusennel, de a lényeg, hogy még triplázhat is: a bajnoki cím már a hétvégén meglehet, a Német Kupában döntőzik, az El-ben pedig a negyeddöntőnél jár...

A folytatásban két manchesteri időszakát idézzük fel, amelyet leginkább csak a francia válogatottal megnyert világbajnoki cím tett édessé.

Öt esztendő alatt öt bajnoki címet nyert, megjárta a BL-t, az El és az Ekl csoportkörét is – de vajon mit visz magával a budapesti évekből?

Azok után, hogy letette a névjegyét az ifjúsági világversenyeken, berobbant a felnőttek közé is: a 2017-es budapesti váltóbronz után még kisfiúként nyilatkozott, a februári dohai csodát követően pedig ország-világ megismerhette.

Sorozatunkban legújabb részében a franciaországi torna került terítékre, amelyen a marseille-i elődöntő örök klasszikussá vált.

A legendás dobos az elunt ugrókötelezésről, a futószár nélküli futószárazásról, és az ős-Dinamit készülő búcsúbulijáról.

Könyvében szó esik egyebek mellett a Nagyvárad–Kolozsvár rivalizálásról, a budapesti Erdély-futballpolitika visszásságairól, a nagyváradi zsidó sportmecénások elhallgatott szerepéről, a világháborús körülményekről, sőt még néhány csendes egyetértésben megbeszélt eredményről is.

„Nem tett ki írásjeleket a bekezdések végére, nem kezdte nagybetűvel az új bekezdéseket, úgy érezte, így folyamatos, amit gondol, minden együtt áll, az emlékek, amiket leír, az érzései, miközben leírja, a várható ismeretlen, ami a szavakban rejtőzik.” Mindezt Sándor Iván főhőse, Kerekes Endre évek óta írt naplója kapcsán tudatja velünk, miközben Szakadékjátszma című regényében ő maga sem használ írásjeleket (illetve nem mindig), ő maga sem (mindig) kezdi nagybetűvel a bekezdéseket, a mondatokat – és egyébként éppen ez volt az, ami engem először megriasztott, majdhogynem eltaszított a könyvtől.