A fekete erő diadala, őrületes világcsúcsok a mexikói olimpián

RÁCZ PÉTERRÁCZ PÉTER
Vágólapra másolva!
2012.06.09. 08:16
null
A játékok legnagyobb botrányát jelentő eredményhirdetés Peter Normannel, Tommie Smithszel és John Carlossal
Címkék
Egészen különleges helyszínen, Mexikóvárosban rendezték meg az 1968-as nyári olimpiai játékokat. A különlegesség oka elsősorban a 2300 méteres magasság volt, ami komoly hatással bírt a versenyekre. A sportolók 25 százalékkal kevesebb oxigént szívhattak be a tengerszinti körülményekhez képest. A ritkább levegő a kisebb légellenállás miatt kedvezett a rövid távú atlétikai számokban, de hátrányt jelentett a hosszabb távokon.

Különleges csúcsok születtek Mexikóban. Mind közül a leghíresebb Robert „Bob” Beamon világrekordja férfi távolugrásban. Az amerikai sportoló egészen elképesztő módon 55 centiméterrel javította meg a szintén amerikai Ralph Boston és a szovjet Igor Ter-Ovaneszjan által tartott csúcsot. Beamon rögtön az első ugrására produkálta ezt. Utána még bemutatott egy 804 centis ugrást, majd nem is tett több kísérletet, nem volt rá szüksége, mert a többiek a közelébe sem értek. Beamon rekordját csak 1991-ben döntötték meg (Mike Powell a tokiói atlétikai vb-n), de még mindig ez az olimpiai csúcs, egyetlen más jelenlegi ötkarikás sportágban sincs ennél régebbi rekord.

A 400 méteres síkfutásban a szintén amerikai Lee Evans ért el világcsúcsot, ez is 20 évig maradt megdöntetlen. A 4x400-as amerikai váltó is soha nem látott gyorsasággal ért célba, ez a rekord is két évtizedig élt.

Példa a „másik oldalra": 10000 méteren az ausztrál Ron Clarke hatodikként célba érve összeesett a kimerültségtől. Világcsúcstartóként és az előző olimpia bronzérmeseként ő volt a fő esélyes ebben a számban.

A játékok jelentős rendőri jelenlét mellett zajlottak a mexikói diákok rendszerellenes tüntetései miatt. Sokan haltak meg az összecsapásokban a megnyitót megelőzően is, de Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság amerikai elnöke hallani sem akart arról, hogy ne rendezzék meg az olimpiát. Nem véletlenül volt a játékok fő jelmondata: „Todo es posible en la paz", „Békében minden lehetséges".

BOB BEAMON VILÁGCSÚCSA

DICK FOSBURY MAGASUGRÁSA

Visszatérve az atlétikához: nem Beamon volt az egyetlen, aki legendává vált. Az ugyancsak amerikai Al Oerter negyedszerre is megnyerte a diszkoszvetést. Ilyen teljesítményre addig senki más nem volt képes, vagyis ő lett az első atléta, aki egymás után négy alkalommal győzött ugyanabban a számban.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

A fekete ököl

Atlétikában a 200 méteres síkfutást a színes bőrű amerikai Tommie Smith nyerte meg óriási világcsúccsal (19.83), az ausztrál Peter Norman és a másik színes bőrű amerikai, John Carlos előtt. Smith fölényesen nyert, már méterekkel a cél előtt széttárta kezét és ünnepelt.

Az eredményhirdetésnél a dobogón a két amerikai lehajtott fejjel és fekete kesztyűs kezüket ökölbe szorítva, és azt az égnek emelve hallgatta végig a himnuszt.

Előzmény: 1967-ben a Fekete Ifjúság Konferenciájának sportolói elhatározták, hogy a fehéreknek „a fekete kultúra iránti ellenszenve miatt” bojkottálják a 68-as játékokat. Végül mégis a részvétel mellett döntöttek, de elhatározták, hogy tiltakoznak. Ennek volt az eredménye a fent említett reakció, a faji megkülönböztetés elleni tiltakozás ilyen formája.

Még Norman is viselt egy rasszizmus elleni jelvényt, ezzel kapcsolatban Carlos később elmondta, „Pete abban a pillanatban a testvérem lett.”

Az eset nagy botrányt váltott ki. Az amerikai NOB-elnök, Avery Brundage felszólította saját országának olimpiai szövetségét, hogy zárja ki Smitht és Carlost. Az USOC eleinte csak figyelmeztetésben részesítette a két sportolót, de a NOB nem elégedett meg ennyivel, és kijelentette, hogy ha nem rúgják ki őket, akkor az egész amerikai atlétikai csapatot kizárják. Erre az USOC megadta magát, és kizárta Smitht és Carlost.

Amikor Norman 2006-ban meghalt, a két amerikai ott volt a koporsót kísérők között.

Eleinte csak nevettek, majd egyre jobban megkomolyodtak azok a nézők, akik Richard „Dick" Fosburyt látták a magasugrásnál versenyezni. Az amerikai az addig megszokott hasmánt technika helyett háttal ugrott át a lécen. Fosbury aranyérmes lett, ennek hatására egyre többen tértek át a „Fosbury flopra". Ma már ez a legelterjedtebb technika.

A tornacsarnokban a csehszlovák Vera Cáslavská produkciója kábította el a nézőket. Már háromszoros olimpiai bajnokként érkezett Mexikóba, de még a tokiói teljesítményét is felül tudta múlni négy arannyal. Cáslavská mind a hét aranyát egyéni számokban érte el, ezzel a nők között a mai napig csúcstartó.

Cáslavská diadalmenete különösen annak fényében elismerésre méltó, hogy komoly nyomás alatt versenyzett. Nem a tét miatt. A játékokat megelőzően többször nyilvánosan bírálta hazája kommunista vezetését, a szovjet inváziót, ezért a játékokat megelőzően a Sumperk környéki hegyekben bujkált, félt, hogy letartóztatják. Az utolsó pillanatban kapott engedélyt az utazásra. A versenyek alatt sem tudta visszafogni magát a szovjeteket illetően. Ennek is betudható, hogy szovjet riválisai jobb pontokat kaptak, ami miatt Cáslavská például nem nyerhetett gerendán.

Mi magyarok egészen parádés teljesítményt nyújtottunk, hiszen 32 érmet szereztünk, 10 arany, 10 ezüst, 12 bronz elosztásban. Ezzel az igen előkelő negyedik helyen végeztünk az éremtáblázaton az Egyesült Államok, Szovjetunió és Japán mögött.

Zsivótzky Gyulának óriási elégtétel volt a kalapácsvetésben szerzett elsősége, hiszen pályafutása finoman szólva nem volt könnyű.

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
A E B
Vera Cáslavská 4
2
A nem csak tehetséges, hanem csinos és szókimondó csehszlovák tornásznő úgy nyert 4 aranyat (összetett, lóugrás, talaj, felemás korlát) és 2 ezüstöt (csapat, gerenda), hogy a pontozók nem mindig neki kedveztek. A szovjet propaganda alaposan megnehezítette a dolgát, de Cáslavská így is a játékok legeredményesebb sportolója lett.
Nakajama Akinori
4
1
1
A japán tornász a legjobb férfi sportoló lett az 1968-as olimpián. Győzött csapatban, korláton, nyújtón és gyűrűn, második lett talajon, és harmadik egyéniben. Visszavonulása után a Japán Tornaszövetség alelnöke lett, 2005-ben beválasztották a Torna Hírességek Csarnokába.
Jan Henne
3
1
1
Az amerikai sportolónő nagyszerű gyorsúszó volt, pedig karrierje mellúszóként kezdődött. Mexikóvárosban megnyerte a 100 méter gyorsot, második lett 200 gyorson, tagja volt a győztes 4x100-as vegyes és gyorsváltónak, továbbá harmadik lett 200 vegyesen.
Mihail Voronyin
241
Ha az érmek számát nézzük, akkor a szovjet tornász volt a legjobb Mexikóban. Győzött lóugrásban és nyújtón (holtversenyben Nakajamával), második lett egyéni összetettben, csapatban, korláton és gyűrűn, harmadik lett lólengésben. Első, szintén tornász felesége, Zinajda Voronyina is remekelt ezen az olimpián, 1 arany, 1 ezüst és 2 bronz volt a termése.

Még nem volt 27 éves sem, amikor már túl volt harmadik gyomorműtétjén is, nem sokkal az 1964-es tokiói olimpia előtt. Életveszélyben is volt, de hihetetlen küzdéssel felépült és felkészült a játékokra, és végül az ezüstérmet akasztották a nyakába, akár csak négy évvel korábban Rómában. Mexikóvárosban aztán már szerencsére nem akadályozta semmi, világcsúcstartóként olimpiai bajnok lett.

1958 és 1970 között tizenhárom egymást követő évben lett magyar bajnok, 1965-ben az év sportolója volt Magyarországon.

Németh Angéla gerelyhajításban bizonyult legyőzhetetlennek. Magyar csúcstartóként szállt harcba, és Mexikóvárosban még tovább javította a rekordot (60.36). Igazán parádés éve volt 1968, de nemcsak az olimpiai siker miatt. Az év magyar női atlétájának és az év magyar női sportolójának is megválasztották. Egy évvel később az Európa-bajnoki címet is megszerezte.

Labdarúgásban sem találtak legyőzőre a mieink, pedig nem indultunk túl jó előjelekkel. A csapat egyik legjobbja, Varga Zoltán még a csoportmeccsek megkezdése előtt lelépett a szállásról – disszidált. Aztán megnyertük a csoportunkat, majd a nyolc között Guatemala sem jelentett akadályt, igaz, csak egy góllal bizonyultunk jobbnak. Az elődöntőben átgázoltunk Japánon (5:0), majd a döntőben a bolgárok következtek. Az első félidő végén egy percen belül három bolgárt is kiállítottak, így a mieink könnyedén, 4:1-re diadalmaskodtak. Magyarország tehát megvédte Tokióban megszerzett címét.

A fantasztikus képességekkel megáldott birkózó, Kozma István is megvédte tokiói elsőségét a +97 kilogrammosok között. A döntőben a szovjet Anatolij Roscsint győzte le. A 140 kilós „Pici”, ahogy a barátok, szurkolók becézték, páratlan karriert futott be. Két olimpiai aranya mellett szerzett három világbajnoki elsőséget is. Ritka szép eredményeiben kiemelkedő szerepet játszott edzője, a szintén olimpiai bajnok Keresztes Lajos. Kozma István fájdalmasan korán, mindössze 31 évesen elhunyt egy autóbaleset következtében.

HEGEDŰS CSABA KOZMA ISTVÁNRÓL

Kozma István
Kozma István

Birkózásban, szintén a kötöttfogásúak között, Varga János is olimpiai bajnok lett. Lánya, Varga Gabriella Európa-bajnok vívó.

Balczó András négyszeres egyéni világbajnokként és az öttusa egyéni számának legfőbb esélyeseként érkezett Mexikóvárosba. Ennek ellenére csak az ezüst jutott neki, mert az élete formájában szereplő svéd Björn Ferm mindössze 11 ponttal megelőzte. Balczó a csapatarannyal (Móna István és Török Ferenc volt még a trió tagja) vigasztalódhatott.

Egészen kiválóan teljesítettek a kajak-kenusok is. Kajak egyes 1000 méteren Hesz Mihály győzött. Hesz első felesége Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó volt, ebből a házasságából született fia, Máté, aki vízilabdázóként lett ismert. Hesz Mihály jelenleg Németországban él.

A párbajtőrcsapat
A párbajtőrcsapat

Kenu egyes 1000 méteren Tatai Tibor lett az első. Tatai két évvel később ugyanebben a számban világbajnok lett. Visszavonulása után előbb a BKV Előrénél, majd a spanyol nemzeti csapatnál lett edző, végül ismét a BKV Előre trénere lett.

Vívásban is lett két aranyunk, de ezeket már nem a kardozók szállították, mint korábban hosszú évtizedekig, hanem a párbajtőrözők. Egyéniben Kulcsár Győző lett az első, aki tagja volt a csapatban aranyérmes magyar válogatottnak is, csakúgy, mint a későbbi köztársasági elnök, Schmitt Pál.



A MAGYAR DOBOGÓSOK (10 ARANY, 10 EZÜST, 12 BRONZ)
Érem Versenyző Sportág Versenyszám
Arany Balczó András, Móna István, Török Ferenc öttusa csapat

B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán, Schmitt Pál vívás férfi párbajtőr, csapat

Hesz Mihály kajak-kenu kajak egyes, 1000 m

Németh Angéla atlétika gerelyhajítás

Tatai Tibor kajak-kenu kenu egyes, 1000 m

Kulcsár Győző vívás párbajtőr, egyéni

Kozma István birkózás kötöttfogás, nehézsúly

Zsivótzky Gyula atlétika kalapácsvetés

Varga János birkózás kötöttfogás, légsúly

Básti István, Dunai II Antal, Dunai Lajos, Fatér Károly, Fazekas László, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szalay Miklós, Szarka Zoltán, Szűcs Lajos labdarúgás
Ezüst Földi Imre súlyemelés légsúly

Hammerl László sportlövészet kisöbű puska fekvő

Kiss Antal atlétika 50 km gyaloglás

Kamuti Jenő vívás tőr egyéni

Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal evezés kormányos nélküli négyes

Bóbis Ildikó, Gulácsy Mária, Marosi Paula, Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó vívás női tőr, csapat

Giczy Csaba, Tímár István kajak-kenu férfi kajak kettes, 1000 m

Balczó András öttusa öttusa, egyéni

Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula kajak-kenu férfi kenu kettes, 1000 m

Pfeffer Anna, Rozsnyói Katalin kajak-kenu női kajak kettes, 500 m
Bronz Rejtő Ildikó vívás női tőr, egyéni

Giczy Csaba, Tímár István, Szőllősi Imre, Csizmadia István kajak-kenu férfi kajak négyes, 1000 m

Bakonyi Péter, Kalmár János, Kovács Tamás, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor vívás férfi kardcsapat

Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkai László, Konrád Ferenc, Konrád János, Mayer Mihály, Molnár Endre, Pócsik Dénes, Sárosi László, Steinmetz János, ifj. Szívós István vízilabda csapat

Bajkó Károly birkózás kötöttfogás, váltósúly

Bakos Károly súlyemelés váltósúly

Csatári József birkózás szabadfogás, félnehézsúly

Kontsek Jolán atlétika diszkoszvetés

Kovács Annamária atlétika öttusa

Pézsa Tibor vívás kard egyéni

Lovász Lázár atlétika kalapácsvetés

Kulcsár Gergely atlétika gerelyhajítás
TOP 10 NEMZET

Ország A E B
1. Egyesült Államok 45 28 34
2. Szovjetunió 29 32 30
3. Japán 11 7 7
4. Magyarország 10 10 12
5. NDK 9 9 7
6. Franciaország 7 3 5
7. Csehszlovákia 7 2 4
8. NSZK 5 11 10
9. Ausztrália 5 7 5
10. Nagy-Britannia 5 5 3
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik