RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.04.20 11:31 Frissítve: 2015.03.22 01:57

Káosz és botránysorozat az olimpián

A nyári olimpiákat felelevenítő sorozatunkban most az 1900-as párizsi játékok következnek, amelyek nem vonulnak be az ötkarikás történelem legszebb pillanatai közé. A sorozatos botrányok, a szervezetlenség komolyan veszélybe sodorták a mozgalmat.

 

A játékok egyik helyszíne. Mintha a Városligetben lennénk... (Fotó: Imago)

 

 
 OLIMPIATÖRTÉNET
Athén, 1896: Görög újrakezdés, Hajós-ezüstök a vízből

Bárhol, bármilyen olimpiatörténeti írással találkozik az ember, az 1900-as párizsi játékokkal kapcsolatban mindig előkerül a kifejezés: a zűrzavar olimpiája. A szervezetlensége nagyon komoly problémákat okozott, a sportünnep rangja lefelé zuhant. A sporttörténészeknek igen nehéz munkába került maguknak a versenyszámoknak az azonosítása is, az érmesek, helyezettek nevének kiderítése meg még ennél is nagyobb fejtörést okozott a hiányos vagy éppen pontatlan jegyzőkönyvek miatt (ha egyáltalán voltak).

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
Alvin Kraenzlein 4
Az amerikai atléta első lett a 60 méteres síkfutásban, megnyerte a 110 és 200 gátat, valamint távolugrásban sem talált legyőzőre. A mai napig ő az egyetlen atléta, aki egy olimpián négy egyéni számban nyert.
Konrad Stäheli
3 1
A svájci sportlövő hadipuskában (térdelő), pisztolyban (50 méter, csapat) és még egyszer hadipuskában (300 méter összetett, csapat) nyert.
Ray Ewry
3
A legendás amerikai Békaember ma már rég nem létező számokban diadalmaskodott: helyből magasugrásban, helyből távolugrásban és helyből hármasugrásban.
A századforduló idején Pierre de Coubertin volt a NOB elnöke, aki rengeteget tett az ókori görög olimpiák hagyományainak újjáélesztéséért. Érdemei elismeréseként hazája fővárosa megkapta a rendezési jogot 1900-ra. A báró nem véletlenül szerette volna Párizsba hozni a játékokat. Úgy gondolta, ez remek alkalom arra, hogy a francia nemzet megújuljon, hogy egy szebb jövő vegye kezdetét.

A tervek elkészültek, de a lebonyolítás teljesen kicsúszott a NOB kezei közül. Abban az esztendőben világkiállítást rendeztek Párizsban, ennek a szervezői pedig teljesen kisajátították, mellékeseménnyé minősítették az olimpiát. Nem akarták, hogy a sportviadalok elhalványítsák a fő szenzációt. A világkiállítás tényleg nagy siker volt, az ötkarikás küzdelmek már nem annyira. A korabeli beszámolók szerint olyanok is versenyeztek, akik nem is tudták, hogy éppen a játékokon vesznek részt. A szállások és az ellátás színvonaláról pedig jobb nem is beszélni.

A játékok időtartamának megállapítása is problémás. A kezdete május 14. (vagy 20.) volt, míg a befejezése október 28-ra tehető. A versenyeket több részletben bonyolították le, körülbelül 160 napot tett ki a teljes program.

Nagyon jó példa a komolytalanságra: egy holland evezőspáros különös körülmények között szerzett aranyat. Bár bekerültek a döntőbe, de nem futamgyőztesként, ami annyira elkeserítette Roelof Kleint és Francois Brandtot, hogy leváltották kormányosukat, Hermanus Brockmannt, mondván, túl nehéz. Olyan változat is napvilágot látott, hogy Brockmann egyszerűen nem jelent meg a fináléra.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

 

 Nem a legjobb eredmény nyert

 

Egyesek vélemények szerint a rúdugrás volt az a versenyszám, ahol a szervezésben tapasztalható káosz a leginkább megjelent.

 

Az egész azzal kezdődött, hogy a viadalt vasárnapra írták ki. Az amerikai válogatottból Bascom Johnson és a nagy esélyes Charles Dvorak tiltakoztak, hogy ők ilyenkor vallási okokból nem versenyeznek, legyen inkább hétfőn. Mondták nekik, hogy ne aggódjanak, elcsúsztatják a viadalt. Szombat este döntöttek a szervezők: mégis lesz verseny vasárnap, és az ott elért eredmények számítanak. Viszont a döntésről nem tájékoztatták Johnsont és Dvorakot, akik aznap szépen el is mentek imádkozni egy templomba.

 

A versenyt végül egy harmadik amerikai, Irving Baxter nyerte meg 330 centiméterrel. Baxter eredetileg nem is akart itt szerepelni, de annyira fel volt dobva a magasugrásban aratott győzelme után, hogy mégis beszállt.

 

Johnson és Dvorak persze protestált a végeredmény ellen, ezért megrendeztek még két rúdugróversenyt. Ezek közül Baxter nyerte meg az egyiket, míg Daniel Horton, akit szintén esélyesnek tartottak a győzelemre, a másikat. A három verseny összesítése alapján Hortoné volt a legjobb ugrás 345 centiméterrel. Ennek ellenére a vasárnapi verseny eredménye maradt érvényben, így Baxteré lett az első hely,  a NOB így jegyzi a mai napig.

 

Mindenesetre a döntőre egy francia kisfiút kértek fel, aki éppen ott téblábolt, és akiről sajnos semmilyen adat maradt fenn az utókor számára. Például a neve sem, és a korára is csak tippelni lehet: nagyjából hét-kilenc év körülire saccolták. Így alighanem ő a játékok történetének legfiatalabb résztvevője, dobogósa és egyben aranyérmese.

Magyarországot 17 sportoló képviselte, mindannyian férfiak voltak, bár ezen az olimpián már a nők is szerepelhettek. Amikor megérkezett Párizsba a magyar küldöttség, sportolóinkat senki sem várta, ami még talán elnézhető, de az már felettébb furcsa volt, hogy az útbaigazítás gyanánt megkérdezettek közül többen nem is tudtak az olimpiáról.

Egyetlen aranyérmünket Bauer Rudolf szerezte diszkoszvetésben, ő volt az egyetlen nem amerikai bajnok atlétikában az ügyességi számokat tekintve.

Az eredetileg mezőgazdász végzettségű Bauer nagyon sok sportágba belekóstolt, még a labdarúgásba is, tagja volt az első magyar klubcsapatnak, a BTC-nek (Budapesti Torna Club). Igazán azonban az atlétika vonzotta.

Diszkoszvetésben összesen 16-an indultak el. A selejtező első sorozatában Bauer Rudolf 36.04 métert ért el, s ezzel rögtön meg is döntötte az olimpiai rekordot és az Európa-csúcsot. A mezőnyben ott volt a korábbi világcsúcstartó is, a svéd Gustaf Söderström, de sem ő, sem más nem tudott ehhez hasonlót dobni. Bauernek ez volt a legjobb kísérlete. Mivel a selejtezős eredmények az egész versenyre érvényesek voltak, Bauer Rudolf megnyerte az olimpiai bajnokságot. A viadalt egyébként a Bois de Boulogne park egyik rétjén rendezték meg, a pályán egy jókora tölgyfával, melynek ágait figyelembe kellett venni a dobások kivitelezésénél.

Bauer Rudolf diszkoszvetés közben

Bauer korábban soha nem látott stílussal győzött. „Az athéni olimpián jelenlévő magyar sportvezető, Iszer Károly hazahozott néhány diszkoszt. Megmutatta nekünk a kétféle stílust. Mi, fiatalok azonnal megpróbálkoztunk mindkettővel, s  ógörög stílus hamarosan kiszorította az amerikai, Garrett-féle módszert. 1899-ben és 1900-ban a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója voltam, és ott már szorgalmasan készültem a párizsi olimpiára. Mivel a Garrett-féle stílus nem elégített ki, szakítottam vele, és újítással próbálkoztam. Jó füleslabdázó létemre eszembe jutott, hogy füleslabda módra, forgással kellene kidobni a diszkoszt. Megpróbáltam fordulattal venni lendületet, és ez úgy sikerült, hogy az olimpiai próbaversenyen 33.21 méterrel legyőztem Crettiert, a MASZ legjobbját is” – vallott sikereiről a bajnok.

Jött az eredményhirdetés. Bauer Rudolf büszkén állt, de döbbenten figyelt fel arra, hogy a szervezők az amerikai himnuszt kezdték el játszani, mivel amerikainak hitték. Persze a magyar vezetők azonnal reklamáltak, így sűrű elnézéskérések után, tetézve hibájukat, belekezdtek – az osztrák himnuszba...

Az ekkor mindössze 21 éves Bauer Rudolfnak ez volt az utolsó versenye pályafutása során, bár kedvtelésből még edzésben maradt (a 43 métert is elérte). Úgy gondolta, mindent megtett, ami tőle telhető, megteremtett egy új dobóstílust, és amúgy sem kapott anyagi elismerést az ötkarikás címéért. A sport helyett eredeti végzettségében kereste a jövőjét, és végül vidéki gazdaként élte végig az életét.

Az úszó Halmay Zoltán pedig egymaga két második és egy harmadik helyet szerzett. Ekkor mindössze 19 éves volt, és számítani lehetett rá, hogy nagyot robbant majd a későbbiekben…

AZ OLIMPIA PÁRIZSBAN

 

 

 

ÖTKARIKÁS ÖTÖS
(öt érdekesség az olimpiáról)

 

Bauer Rudolf diszkoszvetésben aratott győzelme után a francia lapok úgy közölték az eredményt, hogy első Bauer, Budapest, Ausztria. A magyarok felkeresték a szerkesztőségeket, és helyreigazítást követeltek. A heves tiltakozás olyannyira hatott a szerkesztőkre, hogy a 200 méteres úszásban ezüstérmes osztrák versenyzőről azt írták: második Wahle, Bécs, Magyarország...

 


 

Az athéni játékokhoz hasonlóan Párizsban sem osztottak aranyérmeket. A győztesek ezüstérmet, a másodikak bronzot kaptak. Ezen kívül különböző serlegeket és kupákat adtak az arra érdemeseknek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ma már persze aranyérmesként ismeri el a győzteseket az egységesítés jegyében, míg a másodikok ezüstösként, a harmadikak bronzosként vannak feltüntetve.

 

 

 

Charlotte Cooper személyében itt avattak először női olimpiai bajnokot. Az első, athéni játékokon még nem indulhattak nők, ám Párizsban már engedélyezték a részvételüket. Cooper kisasszony teniszben lett első, egyéniben és vegyes párosban. Akkor már háromszoros wimbledoni bajnok volt egyébként.


 

 

Stanley Rowley brit és ausztrál színekben is indulhatott különböző számokban – ez jól jelzi, mennyire lazák voltak a szabályok. Rowley 5000 ezer méteren volt a brit csapat tagja (bár a NOB ezt hivatalosan vegyes csapatként jegyzi), a sprintszámokban viszont ausztrálként indult.

 

 

 

Nem volt problémamentes a maratoni futóverseny sem, amelyet Párizs utcáin rendeztek meg. A koordináció hiánya miatt sokan eltévedtek (az amerikai Arthur Newton úgy ért célba, hogy azt hitte, nyert), a végső győzelmet pedig a francia Michel Théato szerezte meg, aki sokkal jobban ismerte a többieknél a város utcáit. Egyes beszámolók szerint olyannyira jól, hogy le is rövidítette az utat...

 

 

A MAGYAR DOBOGÓSOK (1 arany, 2 ezüst, 2 bronz)
Érem  Versenyző  Sportág  Versenyszám
Arany  Bauer Rudolf
atlétika
diszkoszvetés
Ezüst
Halmay Zoltán
úszás 200 méter gyors
  Halmay Zoltán
úszás
4000 méter gyors
Bronz  Halmay Zoltán
úszás
1000 méter gyors

Gönczy Lajos atlétika
magasugrás

 

TOP 10 NEMZET
    A E B
  1.  Franciaország
26
41
34
  2.  Egyesült Államok
19 14 14
  3.  Nagy-Britannia 15
6
9
  4.  Vegyes csapat
6
3
3
  5.  Svájc
6
2
1
  6.  Belgium
5
5
5
  7.  Németország
4
2
2
  8.  Olaszország
2 2
  9.  Ausztrália
2
3
10. Dánia
1 3
2
 11.
 Magyarország 1 2 2

 

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.