RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.05.11 14:50 Frissítve: 2015.02.03 01:43

Mező tényleg történelmet írt, Keresztes kibirkózta, Kocsis kiverekedte

Az újkori olimpiákat bemutató sorozatunk mostani részében az 1928-as amszterdami játékokat elevenítjük fel. A magyar szereplés az öt arannyal és öt ezüsttel mindenképpen sikeresnek mondható, ezzel a kilencedik helyen végeztünk az éremtáblán. Mező Ferenc úgy nyert, hogy nem is volt jelen Amszterdamban, a hentesszakmában igen jártas Keresztes Lajos pedig ezúttal élő húsokkal bánt el.

 

Az olaszok elleni döntő a kardcsapatok versenyében (Fotó: Imago)

 

Az 1928-as amszterdami seregszemle már megkérdőjelezhetetlenül a biztosított jövőjű ötkarikás mozgalom rész volt. Az olimpia híre, elismertsége, presztízse folyamatosan növekedett. A kandidálás során Amszterdam a párizsi játékokhoz kapcsolódóan kapta meg a rendezési jogot. Amikor eldőlt, hogy a franciák lesznek az 1924-es házigazdák, ugyanattól az időponttól „kapcsolt áru" formájában Amszterdam is készülhetett 1928-ra. Ez ellen az elkövetkezendő években az amerikaiak többször panasszal éltek, mivel Los Angeles is pályázott. Bár a tiltakozás eredménytelen volt, nem maradt hasztalan, mert ha nem is ekkor, de 1932-ben már a kaliforniai város adhatott otthon az olimpiának.

Az első világháború után először kapott engedélyt Németország, hogy ismét indíthassa a versenyzőit. A németek részvétele mindenképpen emelte a játékok minőségét – ezt jól jelzi, hogy az összesített éremtáblázaton a második helyen végeztek.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

 

Edzésgondok és a sértődött királynő

 

Alapvetően békés és csendes olimpiát rendeztek a hollandok, de minden azért nem ment simán. Az atlétikai stadion még nem készült el teljesen, amikor a kanadaiak és az amerikaiak is már edzeni szerettek volna rajta. Utóbbiaknak sikerült is, viszont a kanadaiakat nem engedték be.

 

A későbbi 100-as és 200-as bajnok Percy Williamsnek még azt sem hagyták, hogy  fényképezőgépével felvételeket készítsen a stadion belsejéről. A kanadai küldöttség persze azonnal megvádolta a déli szomszédot, hogy tisztességtelenül járt el, mert kicselezve a rendezőket bejutott a stadionba, és ott atlétái gyakorolhattak. A franciák is szerettek volna tréningezni egy kicsit, ám egyik kísérőjüket alaposan orrba vágták, amikor be akart jutni.

 

Kisebb botrányt okozott az is, hogy I. Vilma királynő nem volt hajlandó személyesen megnyitni a játékokat, mivel éppen Norvégiában vakációzott, és a szervezők nem is egyeztettek vele az ünnepség pontos dátumáról.


A Los Angeles-iek, készülvén 1932-re, felméréseket végeztek az amszterdami rendezés költségeiről. Összesen 1.183 millió dollár szerepelt a kiadási oldalon, míg 1.165 millió a bevételi résznél, vagyis a hollandok 18 ezer dolláros mínuszban zártak – de ez minden korábbinál alacsonyabb összeg volt.

A szervezők egyre rutinosabbak lettek, habár a rendezésbe azért csúsztak hibák. Például a toronyugrás amerikai győztesének teljesen váratlanul az egyiptomi himnuszt kezdték el játszani, de ide tartozik a francia atléták távolmaradása a megnyitóünnepségtől, mert az atléták összeverekedtek a stadion egyik őrével.

Kiemelt jelentőségű, egyszersmind erősen vitatott esemény volt a női atléták részvétele. Versenyeztek diszkoszvetésben, magasugrásban, 100 méteren, 4x100-as váltóban, és 800 méteren is. Ez utóbbi során több hölgynek is idő előtt elfogyott az ereje, teljesen kimerültek futás közben. Emiatt egészen az 1960-as olimpiáig nem rendeztek 200 méternél hosszabb futószámot a nők részére. Henri de Baillet-Latourban, a NOB belga elnökében még az is felvetődött, hogy a nőket ki kellene tiltani az atlétikai eseményekről. Szerencsére ebből nem lett semmi.

Érdekesség, hogy orvosi vizsgálatokat is végeztek az olimpia folyamán. A kanadai küldöttség tagjait 15 európai specialista nézte át. A különböző tesztek, vérvizsgálatok kimutatták, hogy kinek milyen a fizikai állapota, ki az, aki túledzett, vagy éppen elmarad legjobb formájától. Volt, aki nem rajongott az ötletért, a 800 és az 1500 méteren induló versenyzőik elmondták, hogy ők egyszerűen nem hisznek a vizsgálatok hasznosságában.

AZ AMSZTERDAMI MEGNYITÓ

 

 

 

NSO, OLIMPIAI SOROZAT
1896, ATHÉN
1900, PÁRIZS
1904, ST. LOUIS
1908, LONDON
1912, STOCKHOLM
1920, ANTWERPEN
1924, PÁRIZS
1928, AMSZTERDAM

A finn csodafutó Paavo Nurmi megnyerte az utolsó olimpiai aranyát (10 000 méteren), s ezzel már kilencre nőtt az elsőségeinek száma. Bár később még szerette volna gyarapítani a győzelmei számát, és emiatt elutazott Los Angelesbe is, már nem adatott meg neki, hogy elérje a bűvös tízet. Egy németországi túrája során túl sok pénzt vett át költségeinek fedezésére, emiatt profinak nyilvánították, s mint ilyet, eltiltották az ötkarikás részvételtől.

Percy Williams lett Amszterdam leggyorsabb embere. A kanadai nemcsak a szakértők, hanem saját maga számára is meglepően jól futott, amikor a 100 és a 200 méteres sprinttávon is az első helyen végzett. Később izomsérüléssel bajlódott, és már nem volt képes visszanyerni a régi formáját. Los Angelesbe is elutazott, de még a döntőbe sem került be.

Ami a magyar szereplést illeti, nem panaszkodhattunk. Küldöttségünk öt arannyal és öt ezüsttel tért haza, amivel az éremtáblázaton a kilencedik helyet foglaltuk el.

Mező Ferenc

Az első diadalra sokáig kellett várni, és egy olyan „sportágban" értük el, amelyben még soha. Mező Ferenc a művészeti versenyek irodalom kategóriájában nyert aranyat „Az olympiai játékok története” című munkájával. Sok-sok éven át, hatalmas háttérmunkával készítette, és egészen elképesztő adatmennyiséget, információt dolgozott fel, rendszerezett.

Amikor elkészül a 300 oldal terjedelmű művel, kiadót keresett, mert szerette volna megjelentetni. Erre senki sem volt hajlandó, de Mező Ferenc nem csüggedt. Felkereste az Országos Testnevelési Tanácsot, amely végül benevezte az amszterdami olimpiára. Írása túlságosan hosszú volt, ezért három részre kellett bontani, és csak az egyikkel tudott pályázni. Mindazonáltal a másik két részt is csatolták a bíráknak, jelezvén, hogy így teljes a munka. Mező Ferenc legnagyobb örömére a döntnökök a három részt mégis együtt értékelték, méghozzá az első helyre. Ő maga mégsem volt jelen az eredményhirdetésnél, Esztergomban tartózkodott, mikor értesült a győzelméről. Ezzel együtt a rendezők felvonták a magyar zászlót, és eljátszották a magyar himnuszt is.

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
Georges Miez
 3  1  
Egyetlen sportolóként mondhatta el magáról a svájci tornász, hogy legalább három aranyat nyert Amszterdamban. Korláton, egyéni összetettben és csapatban diadalmaskodott, míg lólengésben második lett.
Hermann Hänggi
 2 1 1
Szintén svájci és szintén tornász. Második lett Miez mögött egyéni összetettben, de ugyanúgy tagja volt az aranyat nyerő csapatnak. Miezt megelőzve nyert lólengésben, és egy korláton szerzett bronz egészítette ki a kollekcióját.
Lucien Gaudin
 2  1  
Vívásban a francia bizonyult a legsikeresebbnek. Tőr és párbajtőr egyéniben senki sem volt jobb nála, emellett szerepelt az ezüstérmet nyerő tőrcsapatban is.

Ezután már nem lehetett akadálya, hogy kiadják a művét, és a későbbiekben sem okozott gondot megjelentetni a munkáit, nemcsak itthon, hanem Európa más országaiban sem. Sőt, a győztes írását japánra is lefordították.

Keresztes Lajos kötöttfogású birkózásban, könnyűsúlyban szerzett aranyat. Négy évvel korábban Párizsban egy ezüstérem jutott neki, akkor a döntőt a finn Oscari Friman ellen vívta. Furcsa módon a magyar vezetőség beleegyezett abba, hogy a döntő négy bírája közül három finn legyen, mellettük egy magyarral. Keresztes így „nem nyerhetett”.

Időközben többen megkeresték őt az Egyesült Államokból. Először őt kérték fel, hogy játssza el Tarzan szerepét a tervezett filmekben, mások edzői munkát is kínáltak neki New Yorkban, de ő inkább itthon maradt. Jól menő hentesüzlete volt, nem látta értelmét kimenni. Helyette készült az 1928-as játékokra. Ott aztán simán eljutott a döntőig, ahol nagy fölénnyel legyőzte a nagy német tábor támogatását élvező Eduard Sperlinget.

Keresztes Lajosból nem lett Tarzan

Sajnos Keresztes Lajos túlságosan jóhiszemű volt az életben. Egy ismerősének aláírt egy biankó csekket, a „jó barát” meg alaposan visszaélt a lehetőséggel. Mindenét elárverezték, üzlete teljesen tönkrement. Aktív pályafutása befejezése után edzőként tevékenykedett. Ő fedezte fel a legendás Kozma Istvánt, későbbi kétszeres olimpiai bajnokunkat.

Kocsis Antal az első magyar ötkarikás bokszaranyat nyerte meg. A hazai mezőnyben gyakorlatilag verhetetlen volt a 20-as évek második felében, sorra nyerte a magyar bajnokságokat, elsősorban légsúlyban. Amszterdami győzelmének különlegessége, hogy bajnoki címe egyben Európa-bajnoki titulust is ért. Később az anyagi nehézségek miatt profinak állt, és a 30-as évek közepéig így kereste meg a kenyérre valót. Titusville-ben, az Egyesült Államokban halt meg 1994-ben, pár héttel a 99. születésnapja előtt.

A párizsi ezüstérem után Amszterdamban kezdődött meg a (nagy háború előtt kétszer már diadalmaskodó) magyar kardcsapat évtizedeken át tartó megszakítás nélküli hegemóniája, amely különösen annak fényében értékes, hogy idén Londonban már egyáltalán nem láthatjuk őket a páston. Tagja volt az együttesnek Tersztyánszky Ödön is, aki az egyéni versenyt szintén megnyerte ebben a számban.

 

FELVÉTEL A VÍVÓVERSENYEKRŐL

 

 


ÖTKARIKÁS ÖTÖS (öt érdekesség az olimpiáról)

 

Az amszterdami olimpián fordult elő először, hogy a megnyitón a görögök vonultak fel elsőként, és a rendező ország – ez esetben Hollandia – sportolói utolsóként. Ez a hagyomány azóta is így él.

 


 

Ez volt az első ötkarikás játékok, amikor meggyújtották az olimpiai lángot. Fáklyaváltót ekkor még nem tartottak, arra az 1936-os berlini rendezvényig „várni kellett".

 

 

 

Ekkor szerepelt először a támogatók között a Coca-Cola.

 

 

 

Olav norvég trónörökös vitorlázásban győzött. A II. világháború idején a nácikkal szembeni ellenállás vezéralakja volt, majd 1957-től 34 éven át, 1991-ben bekövetkezett haláláig népszerű királya országának.

 

 

 

Az angol királyi család tagja, Exeter márkija, Lord Burghley négyszáz gáton aranyérmes lett.

 

 

A MAGYAR DOBOGÓSOK (5 arany, 5 ezüst, 0 bronz)
Érem  Versenyző  Sportág  Versenyszám
Arany  Keresztes Lajos
birkózás
kötöttfogás, könnyűsúly

Kocsis Antal
ökölvívás
légsúly

Mező Ferenc
művészeti versenyek
irodalom

Tersztyánszky Ödön
vívás
kard egyéni
 Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön
vívás
kardcsapat
 EzüstBárány Istvánúszás
100 m gyors

Papp László
birkózás
kötöttfogás, középsúly

Petschauer Attila
vívás
kard egyéni
 Szepes Béla
atlétika
gerelyhajítás
 Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József
vízilabda
férficsapat

 

TOP 10 NEMZET
    A E B
  1.  Egyesült Államok 22
18
16
  2.  Németország
11 9
19
 3.Hollandia
 810
 5
  4.  Finnország
8
8
9
 5.
Franciaország7
126
  6.  Svédország
7
6
12
  7.  Olaszország
7
6
7
  8.  Svájc
7
6
4
 9.Magyarország
5
5
10.
Nagy-Britannia
4
117

 

 

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.