RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.05.04 18:39 Frissítve: 2015.03.20 01:16

Budapesti rendezésnek indult, kizárás lett a vége

Magyar szempontból nem tartoznak legkedvesebb ötkarikás emlékeink közé az 1920-as antwerpeni játékok. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eredetileg Budapestnek ítélte a rendezés jogát, de közbeszólt a világháború, amely mindent megváltoztatott. Vesztes félként nem csak nem lehettünk házigazdái az eseménynek, de versenyzőink még csak el sem utazhattak rá.


 

Antwerpen korántsem rendezett tökéletes olimpiát (Fotó: Imago)

 

A remekül sikerült stockholmi olimpia után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Pierre de Coubertin reménykedett abban, hogy az ötkarikás mozgalom ezzel végre egyenesbe jött. Berlin kapta meg a következő rendezés jogát, a németek pedig készültek.

NSO, OLIMPIAI SOROZAT
1896, ATHÉN
1900, PÁRIZS
1904, ST. LOUIS
1908, LONDON
1912, STOCKHOLM
1920, ANTWERPEN

Csakhogy közbeszólt az első világháború. Az 1916-os játékok nem maguktól értetődően maradtak el, mert a németek bíztak a harcok gyors lefolyásában, sőt amikor ez meghiúsult, egyik államminiszterük, Victor von Podbielski még a háború kellős közepén is teljes mellszélességgel kiállt az esemény megtartása mellett. Rajta kívül nem sokan éreztek ekkora elhivatottságot, így az olimpizmus szempontjából súlyos csapásnak bizonyult, amikor 1916 januárjában Podbielski elhunyt (nem mintha amúgy lett volna realitásuk a versenyeknek abban az évben...).

Noha végleg egyértelművé vált, hogy ebben az évben nem rendezik meg a játékokat, a NOB úgy döntött, hogy halasztás nem lehetséges, csak törlés, de a sorszámozás ettől még érvényben marad, így aztán a sorrendben hatodik olimpiát a megrendezése nélkül is a mai napig jegyzi a sorban.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

 

 Sértődöttség döntött a fociaranyról

 

A labdarúgótorna döntőjébe a házigazda Belgium és Csehszlovákia jutott. A találkozón a belgák kétgólos vezetésre tettek szert, de ami az ellenfelet ennél is jobban bosszantotta, hogy a közönség szüntelen bekiabálásokkal juttatta a csehszlovákok értésére, hogy nem igazán látják őket szívesen.

 

A versenyláz, az aranyérem lehetősége miatt jó ideig ellenálltak a közép-európaiak a sértéseknek, de amikor a 40. percben az angol játékvezető, John Lewis kiállította az egyik csehszlovákot, Karel Steinert, végképp betelt a pohár. Felindultságukban levonultak a pályáról, így a meccsnek vége lett.

 

A belgákat ezek után olimpiai bajnoknak nyilvánították, azonban a csehszlovákok tiltakoztak. Egyrészt, mert az angol partjelző szerintük részrehajló volt, másrészt Lewis játékvezető sorozatosan rossz döntéseket hozott (mindkét belga gól jogosságát vitatták). Harmadrészt a mérkőzés közben a stadionba bevonuló belga katonákra panaszkodtak, akik folyamatosan köröztek a pálya körül, így nem tudták a normál játékukat játszani. Az sem tetszett nekik, hogy a katonák a pályára is „betévedtek" a végén.

 

A vesztes fél a további játék feltételéül szabta a belga katonák bocsánatkérését. Mindent egybevetve a tiltakozást elutasították, és Csehszlovákiát kizárták a tornáról. A döntés értelmében az ezüstérmet a legendás kapussal, Ricardo Zamorával szereplő spanyolok kapták.

 

A NOB még két évvel korábban, 1914 júniusában határozott az 1920-as játékok házigazdájáról, és a szavazáson Budapest győzött. Pályázott többek között Antwerpen és Lyon is, de mi nyertünk. Azonban a világégés (és főleg a kimenetele...) mindent megváltoztatott, így 1919-ben egy újabb ülésen Antwerpen lett a befutó, hazánkat pedig mint háborús vesztest meg sem hívták az immár békés „seregszemlére". Antwerpenre azért esett a választás, mert olyan várost szerettek volna rendezőnek, amely a német offenzíva miatt különösen sokat szenvedett. A belga település ebből a szempontból tökéletes választás volt.

Magyarországon kívül nem kapott meghívást a sorstárs Ausztria, Németország, Bulgária és Törökország, illetve Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem – utóbbi kettő épp hadban állt egymással.

Persze a magyar vezetés mindent elkövetett, hogy a nyugati államok, a győztes fél meggondolja magát. Muzsa Gyula, aki akkoriban a Magyar Olimpiai Bizottság társelnökeként tevékenykedett, gőzerővel levelezett, és saját pénzét is feláldozta annak érdekében, hogy bejárva a kontinenst lobbizzon a magyarokért, illetve a bojkott ellen.

Muzsa csak részsikereket ért el. A svédek például kifejezetten rokonszenveztek velünk, többek között a birkózóválogatottunkat is meghívták Malmőbe egy versenyre, de ennél több nem nagyon történt. Az 1920. június 10-én megjelent Sporthírlapnak így nyilatkozott Muzsa a látogatásairól, a bojkott elhárítása érdekében tett lépéseiről: „A semlegeseknél a legnagyobb szimpátiára, a volt ellenségeinknél teljes merevségre találtam."

Teltek a hetek, érdemi változás nem történt, és augusztus 14-én megnyitották a versenyeket. „A gyűlölet, a harag, a politika voltak a rossz tanácsadók, amelyek a leggrandiózusabb sportvetélkedésből kizárták a központi hatalmakat. De erős a hitünk, hogy utoljára történt. Hisszük, hogy az eljövendő négy esztendőben megtisztulnak a gyűlölet iszapjától a szívek, s a sport békés harcmezején, a pályán végre baráti kezet szorítanak egymással azok a nemzetek, amelyek ma az olimpiai tusát vívják azokkal, amelyeket a gyűlölet és a politika száműzött onnan." (Sporthírlap, 1920. augusztus 23.)

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
William Augustus Lee
5
1
1
Az amerikai sportlövő igazi csapatember volt. Egyéniben nem, „közösködve" viszont öt aranyat is nyert. Ennek megfelelően a csapattársai is szép éremgyűjteményre tettek szert, de mind közül Lee volt a legjobb.
Nedo Nadi
5
Öt aranyat szerzett vívásban. Tőr és kard egyéniben diadalmaskodott, és tagja volt a tőrben, a párbajtőben és a kardban bajnok olasz csapatnak is. A legjobbak közül a magyarok nem vehettek részt a játékokon, de Nadi csak azt tudta megelőzni, aki elindult.
Hubert Van Innis
4
3
Nehéz megítélni, hogy íjászatban mennyit számíthat a hazai pálya, előny-e vagy hátrány, de az 54 éves belga úr számára aranyat ért. Méghozzá négyet. Van Innis ehhez még három ezüstöt tett hozzá. Az 1900-as párizsi játékokon begyűjtött két elsőséget, összesen tehát hat aranyat szerzett, ezzel az olimpiák történetének legsikeresebbje lett ebben a sportágban.

A versenyek tehát elkezdődtek, nélkülünk, ez viszont nem jelentette, hogy nincs magyar a versenyzők között. Persze az MTK-s Vörös Vince nem magyar állampolgárként, és nem is ezen a néven indult el atlétikában, az 1500 méteres síkfutásban. Vohlarik Vencel csehszlovák színekben futott, és egészen jól, alig néhány tizeddel maradt le a dobogóról és végzett a negyedik helyen. Magas termete miatt kapta a „Lungó" becenevet.

Itthon nem igazán fogadták kitörő örömmel a részvételét. „Cseh-Szlovákia olimpikonját örök időkre ki kell törölni a magyar atléták névsorából." (Sporthírlap, 1920. augusztus 26.)

Az összképet tekintve Antwerpen végül is mégsem volt jó választás, és e véleményben egyáltalán nincs sértődöttség. A belgák nagyon meg akartak gazdagodni a játékokból, a háború miatt is kellett a pénz. Igen magas jegyárakat szabtak, a legolcsóbb tikett is három frank volt, de még ezt sem nagyon tudták megfizetni a nézők. Az utolsó napokon már ingyen osztogatták a jegyeket, vagyis a szervezők számítása nem vált be. Nem véletlenül írta egy osztrák újságíró később, hogy minden a háború függvénye volt, gyorsan el kell felejteni ezt az olimpiát.

Ezzel együtt a játékok egészen kivételes nagyságokkal is megajándékozták a sportvilágot. Az olasz Nedo Nadi egymaga öt aranyéremmel gazdagította a kollekcióját, amiben persze közrejátszott a magyarok hiánya is. Ezzel együtt vétek lenne alábecsülni őt, aki a vívás és az olimpiák egyik legendás alakjává vált a teljesítményével. Tőrben, párbajtőrben és kardban is tagja volt a győztes csapatnak, ezen kívül előbbi kettőben megnyerte az egyéni számot is (tőrben már Stockholmban, 18 évesen is!).

A francia Suzanne Lenglen két aranyat és egy bronzot gyűjtött teniszben. Ennek érdekessége, hogy mindhárom érmére egyazon napon tett szert. Megnyerte a női egyest, a vegyes párost, a bronzot pedig női párosban hozta össze. Lenglen egészen kiemelkedő egyénisége volt a sportágának, hiszen a Francia bajnokságon, a Roland Garroson kétszer, Wimbledonban pedig hatszor végzett az élen pályája során egyéniben.

Ethelda Bleibtrey neve talán nem annyira cseng ismerősen, mint az előbb említett két sportolóé, de Antwerpenben bámulatos teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet. Az amerikaiak nyolcszoros olimpiai bajnokához, Ray Ewryhoz hasonlóan a szintén amerikai hölgy is gyermekbénulásban szenvedett. Mindössze három évvel a játékok előtt, 15 éves korában diagnosztizálták nála a betegséget.. Voltaképpen azért kezdett el úszni, hogy segítse a felépülését, és az eredmények tekintetében elmondható, hogy ez igen jól sikerült. Megnyerte a 100 és a 300 méteres gyorsúszást, emellett tagja volt a 4x100 méteres váltónak is.

OLIMPIAI PILLANATOK 1.

 

 

 

Nedo Nadi

Sorozatunkban sokadszorra kerül elő Oscar Swahn neve. A svéd sportlövő nyert egy ezüstérmet 72 évesen (!), s ezzel a nagy szakállú öregúr – a művészeti versenyeket nem számítva – minden idők legidősebb olimpiai érmesének számít a mai napig (a brit John Copley 73 évesen lett ezüstérmes 1948-ban a metszetek és rézkarcok kategóriában).

Ezen az olimpián kezdte meg tündöklését Paavo Nurmi, minden idők legnagyszerűbb hosszútávfutója. A kivételes képességekkel megáldott atléta elsőre három ötkarikás aranyat nyert. Győzött 10 000 méteren, mezei futásban és a finn mezeifutó-csapattal. Ötezer méteren második lett. Nurminak, aki sokszor órával a kezében futott, ez a három siker még messze nem a csúcsot jelentette a karrierjében...

ÖTKARIKÁS ÖTÖS (öt érdekesség az olimpiáról)

 

Két atléta mondhatja el magáról, hogy nyári és téli olimpián is aranyérmes lett: az amerikai Eddie Eagan és a svéd Gillis Grafström. Mindketten az antwerpeni olimpián nyerték meg a nyári aranyukat. Eagan ökölvívóként győzött, majd 1932-ben Lake Placidben tagja volt a négyesbobban első csapatnak is. Grafström esete különleges, mert ő ugyanabban a számban lett bajnok, műkorcsolyában, férfi egyéniben, de míg 1920-ban ez nyári számként szerepelt a programban, addig 1924-ben Chamonix-ban már az első téli olimpia részeként rendezték meg. Grafström még 1928-ban is győzött ebben a számban, sőt 1932-ben is jó volt egy ezüstre.

 


 

Antwerpenben először eresztettek szét békegalambokat, először vonták fel a Pierre de Coubertin NOB-elnök tervezte, a kontinenseket szimbolizáló ötkarikás olimpiai lobogót, s először mondtak olimpiai esküt (a belga Victor Boinnak jutott a megtiszteltetés).


 

 

Az amerikaiakat egy iskolaépületbe zsúfolták be. A rangidőseknek megengedték, hogy saját pénzen nívósabb szállást keressenek, de amikor Timothy Ahearne is ezt tette, ám engedély nélkül, a vezetők kizárták a csapatból. Erre a többiek szolidaritást vállaltak vele, a vezetőség pedig meggondolta magát.

 

 

Vitorlázásban egyedülálló módon két országban rendezték meg a 12 láb hosszú dingi hajók versenyét, a döntő két futamot ugyanis a közeli Hollandiában tartották meg. Ez annál is inkább indokolt volt, mert mindössze két holland egység vett részt ebben a számban...

 



 Először rendeztek hokitornát az olimpiák történetében. Az 56 méter hosszú és 18 méter széles pályán Kanada legjobbjai diadalmaskodtak, pontosabban a Winnipeg Falcons, a klub egymaga képviselte az országot. További érdekesség, hogy egyszerre heten lehettek a jégen egy csapatból.

 

 

OLIMPIAI PILLANATOK 2.

 

 

 

TOP 10 NEMZET
    A E B
1.  Egyesült Államok 41
27
26
2.  Svédország 19
20 24
3.
Belgium
1612
14
4.  Finnország 15 10 9
5.  Nagy-Britannia 14 16 13
6.
Olaszország146
5
7.  Norvégia
13
10
9
8.  Franciaország
9
20
13
9 .
Hollandia 4
2
5
 10. Dánia 3 9 1

 

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.