RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.05.18 14:15 Frissítve: 2015.03.30 02:44

Diadalmas magyarok a hitleri olimpián

1936-ra Berlin kapta meg az olimpiai játékok rendezési jogát. Adolf Hitlerék korábban azt gondolták, hogy az olimpia a zsidóság dominanciájáról szól, ezért nem érdemes időt vesztegetni rá, de aztán a Führer felismerte, hogy a játékokat nagyszerűen fel lehet használni propagandacélokra. Ennek megfelelően a németek egészen kiváló rendezéssel rukkoltak elő, az addigi legjobb olimpiának adtak otthont.

 

A berlini olimpiai stadion madártávlatból (Fotó: Imago)
NSO, OLIMPIAI SOROZAT
1896, ATHÉN
1900, PÁRIZS
1904, ST. LOUIS
1908, LONDON
1912, STOCKHOLM
1920, ANTWERPEN
1924, PÁRIZS
1928, AMSZTERDAM
1932, LOS ANGELES

 

A megnyitót, a versenyeket közvetítette a televízió és a rádió is. Hitler megbízta kedvenc filmesét, a később 2003-ban, 101 évesen elhunyt Leni Riefenstahlt, hogy készítsen felvételeket az olimpiáról. Ebből született egy 226 perces film, amely 1938-ban lett kész, és az „Olympia" címet viselte.

Több országból a római eredetű olimpiai karlendítéssel üdvözölték Hitlert a megnyitón, de ezt nem szabad összetéveszteni a náci karlendítéssel. Éppen a könnyű félreértelmezhetőség miatt a második világháború után fel is hagytak ezzel a hagyománnyal a bevonulások alkalmával.

A német vezetők azt remélték, hogy az olimpia az árja faj diadalmenetét hozza majd, és ennek elősegítése érdekében mindent meg is tettek. Évente több edzőtábort szerveztek a német sportolóknak, akiknek csak az edzésekkel kellett törődniük.

A tervek csak részben sikerültek. Ugyan a németek lettek a legeredményesebbek a hazai olimpiájukon, de a fő sztár egy színes bőrű atléta lett. De róla picit később.

A FRANCIÁK A MEGNYITÓN

 

 

 

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

 A szomorú győztes

Miután a szervezés tényleg nagyszerűen sikerült, inkább egy olyan történetet választottam, ami szomorúságával tűnik ki a többi közül.

A férfi maratoni futásban a koreai Ki-csung Szon megnyerte országa első olimpiai érmét, mindjárt egy aranyat. Mivel azonban akkor szülőhazája japán uralom alatt állt, Szon Kitei néven Japán zászló alatt kellett versenyeznie.
Dél-Korea érthetően a mai napig sajátjaként tartja nyilván ezt az érmet, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan japánként jegyzi az aranyat.
A díjátadó ceremónián Ki-csung Szon szemmel láthatóan nem örült. Ő nem ilyen győzelmet képzelt el. Amikor meghallotta a japán himnuszt és meglátta a felhúzott japán zászlót, a könnyei csorogni kezdtek.

A sors kárpótolta, méghozzá nem is akárhogy. Amikor 52 évvel később Szöul 1988-ban nyári olimpiát rendezhetett, a szervezők úgy gondolták, hogy felkérik az akkor már 74 éves legendát, hozza be ő az olimpiai lángot a stadionba. Ennél nagyobb megtiszteltetés kevés létezik, így magától értetődően igent mondott a felkérésre.

A központi berlini stadion befogadóképessége elérte a 100 ezer főt, egészen impozáns látványt nyújtott. A játékok történetében először rendeztek fáklyaváltót. Olümpiában gyújtották meg a lángot, amely háromezer ember segítségével érkezett meg a helyszínre.

A német klubokból kizárták a zsidó származású sportolókat, és nem is engedték őket részt venni a játékokon. Többek között a legjobb magasugrójuk, Gretel Bergman is így járt, aki pedig nem sokkal az olimpia előtt beállította a német csúcsot. Később mégsem nevezték a játékokra, mert „nem volt formában”. Helyét Dora Ratjen foglalta el, aki végül negyedik lett, és aki 1938-ban megbukott, mert kiderült, hogy valójában férfi, és a Heinrich nevet viseli…

Atlétikában az amerikaiak uralták a sprintszámokat. A nőknél Helen Stephens nyerte meg a 100 métert, és tagja volt a 4x100-as váltónak is. A sportolónő Hitler csodálatát is elnyerte. A német vezér őszintén gratulált, megölelte, és mondta neki, hogy igazi árja sportoló. Még arra is megkérte, hogy töltsön vele egy hétvégét, de ezt Stephens nem fogadta el.

Hitlernek annál nagyobb bosszúságot okozott az olimpia férfi sztárja, Jesse Owens. Ő volt az olimpia leggyorsabb embere (100 és 200 méter), ő ugrott a legmesszebbre, és a 4x100-as gyorsváltó tagjaként is bezsebelt egy aranyat.

Mind közül a legérdekesebb a távolugrásban aratott diadala volt. A selejtező első két ugrását elrontotta, így a harmadikra mindenképpen nagyot kellett ugrania, hogy döntőzhessen. És itt kell megemlíteni azt a történetet, amely Owenst és a német színekben induló Luz Longot összeköti, és amelynek valódiságát egy sporttörténész kétségbe vonta. A legenda szerint Long tanácsot adott riválisának a technikai kivitelezést illetően. Ezeket Owens megfogadta, és megragadva utolsó esélyét végül sikeresen kvalifikálta magát a döntőbe, ahol nyert is.

Három évtizeddel később egy Tom Ecker nevű történész azt állította, hogy Owens csak kitalálta az egészet, hogy kedveskedjen Long gyermekének, hogy jó színben tüntesse fel apjának emlékét. Bármelyik verzió is igaz, az biztos, hogy Owens és Long még ott a stadionban, Hitler szeme láttára barátok lettek, és azok is maradtak a későbbiekben.

 A MARATONI FUTÁS JAPÁN (KOREAI) GYŐZTESE

 

 

 

Long és Owens

Az amerikaiak részvétele egyébként nem volt biztos, többen úgy gondolták, hogy a részvétellel azt sugallhatják, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogatja a náci rezsimet és az antiszemita politikát. Avery Brundage, a NOB későbbi elnöke, akkor az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának tagja nem támogatta a bojkottot azt állítva, hogy a zsidó származású sportolókkal igenis jól bánnak a németek. A vita végén a részvétel mellett döntöttek az amerikaiak.

A spanyolok viszont nem mentek el, helyette egy másik sporteseményt szerveztek az 1936-os játékokra szintén pályázó Barcelona városában. Később ezt is félbe kellett szakítaniuk, mert időközben kitört a spanyol polgárháború. A szovjetek továbbra sem vettek rész.

Ami a magyar szereplést illeti, az minden várakozást felülmúlt 10 arannyal, egy ezüsttel és öt bronzzal. A németek és az amerikaiak mögött a harmadik helyen végeztünk.

Az egyik legkellemesebb meglepetés Csík Ferenc győzelme volt a japánok előtt a 100 méteres gyorsúszásban. Ennek a számnak az Európa-bajnoka volt, de ezzel együtt az ázsiaiakat tartották esélyesebbnek. A történésekről a magyar rádió közvetítését idézzük fel az alábbi videóban:

CSÍK FERENC GYŐZELME PLUHÁR ISTVÁN KOMMENTÁLÁSÁBAN

 

 

 

Csík tagja volt még a bronzérmet szerző 4x200-as váltónak. Pályafutása után orvosként dolgozott, valamint anatómiát tanított. Orvosi munkája közben, nem sokkal a háború vége előtt bombatámadás áldozata lett Sopronban.

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
Jesse Owens
4
Hitler nagy szívfájdalma volt, hogy egy színes bőrű atléta lett az egész olimpia legeredményesebb sportolója. Az amerikai világcsúccsal nyerte meg a 200 méteres síkfutást, tagja volt a szintén világcsúccsal diadalmaskodó 4x100-as váltónak. Emellett megnyerte a 100 métert, és olimpiai rekorddal a távolugrást.
Konrad Frey
3
1
2
A legeredményesebb német sportoló volt Berlinben. A tornász csapatban, korláton és lólengésben győzött, második lett nyújtón, és bronzérmes egyéni összetettben és talajon. Szolgált a német hadseregben, majd a háború után tornatanárként dolgozott.
Rie Mastenbroek
3
1
 –
Az úszóversenyek holland sztárja. A hölgy megnyerte a 100 és a 400 gyorsot, és a 4x100-as váltóval is első lett. Mindhárom aranyérméhez olimpiai rekord társult. Szerzett még egy ezüstöt is 100 háton. Joggal nevezték el Berlin császárnéjának. Később úszóedzőként dolgozott.

Az első magyar női olimpiai bajnok a tőrvívó Elek Ilona lett. Már a kiutazása sem ment könnyen, zsidó származása miatt kizárták a a Honvéd Tiszti Vívó Klubból és a MAC-ból, de a játékokon elindulhatott az egyetlen női vívószámban, az egyéni tőrvívók küzdelmében. Elek 21 mérkőzéséből csak hármat veszített el.

Vívásban egyébként az akkori „gyakorlatnak” megfelelően elég jól ment a mieinknek. A kardozók között ismét a magyarok lettek a legjobbak csapatban és egyéniben is Kabos Endre révén, akinek ez már a harmadik olimpiai aranya volt pályafutása során. Ő is zsidó származású volt, így a világháború alatt behívták munkaszolgálatosnak. A Margit-híd 1944-es felrobbantásakor veszítette életét, egy nappal 38. születésnapja előtt.

Csák Ibolya magasugrásban lett első. Hármas holtversenyben végzett az élen 160 centiméterrel. Akkor nem a kevesebb kísérlet döntött, hanem szétugrás. A 162 centit csak Csák vitte át, így ő lett az olimpiai bajnok.

Harangi Imre a harmincas évek legjobb magyar ökölvívója volt hazánkban könnyűsúlyban. 1933 és 1938 között minden bajnokságot megnyert. Olimpiai bajnoki címét nyugodtan lehet a bravúr

Harangi Imre

kategóriájához sorolni, mert a döntőt komoly sérüléssel küzdötte végig. Az elődöntőben a dán Poul Kops sokat szabálytalankodott, a legsúlyosabb eset az volt, amikor belefejelt Harangi halántékcsontjába. Vérezni kezdett a feje, és fennállt a veszély, hogy sérülése miatt leléptetik, de szerencsére engedték tovább bokszolni. Pontozással győzött. A döntőben mindkét szeme fölé kötést tettek, hogy az észt Nikolai Stepulov ne tudja, melyik a sérült rész. Bár a meccsen ismét vérezni kezdett a fejbőre, addigra már olyan nagy pontfölénybe került, hogy a bírók nem akarták leléptetni, így Harangi olimpiai bajnok lett.

Birkózásban taroltak a magyarok, összesen három aranyérmet szereztünk, ezzel a második helyen végeztünk a négy elsőséget szerző svédek után. A négy évvel korábban ezüstérmes Zombori Ödön az 56 kilogrammosok között, a Los Angelesben szintén második Kárpáti Károly 66 kilogrammosként (mindkettő szabadfogásban) és Lőrincz Márton (56 kg kötöttfogás) győzött.

Megvédte Los Angelesben szerzett bajnoki címét a magyar férfi vízilabda-válogatott. A négy évvel korábban aranyérmes csapat tagjai közül Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Németh János, Sárkány Miklós Berlinben is tagja volt a válogatottnak. A négyes döntőben 5-5 pontja lett a magyaroknak és a németeknek. Akkoriban a gólarány számított, s ebben mi voltunk a jobbak (10:2 a 14:4 ellenében).

ÖTKARIKÁS ÖTÖS (öt érdekesség az olimpiáról)

A holland Nina Senff úgy nyerte meg a 100 méteres női hátúszást, hogy először nem érintette meg a falat a fordulásnál. Szóltak neki, hogy ez így nem lesz jó, ezért Senff visszament pótolni a mulasztást. Az így elveszített időmennyiség sem jelentett akadályt, három tizeddel megelőzte honfitársát, Rie Mastenbroeköt az aranyért.


 Az olimpiai lángot a stadionban Fritz Schilgen gyújtotta meg. Nem vett részt versenyzőként az olimpián, de őt választották erre a feladatra a gyönyörű futóstílusa miatt. A szervezők Schilgent a sportoló ifjúság szimbólumaként tartották számon. 1996-ban, amikor századik évfordulóját ünnepelték az első, athéni olimpiának, az akkor már 90 éves Schilgent ismét felkérték, hogy a berlini stadionban gyújtsa meg a lángot. Emellett a 96-os atlantai játékokon is a tagja volt a fáklyaváltónak.

 

 A hivatalosan első alkalommal megjelenő kosárlabdatornát a teniszpályán játszották, gyepen. Különösen nagy gondot okozott, hogy a döntő idején esett az eső, így nem lehetett normálisan pattogtatni a labdát. A finálét az Amerikai Egyesült Államok vívta Kanadával, és előbbi 19–8-ra nyert is.

 

 Jesse Owens teljes neve James Cleveland Owens volt. Beceneve, a „Jesse” az egyik tanárától ered. Amikor a családja nevével megegyező városba, Clevelandbe költözött, a tanár megkérdezte a nevét, Owens pedig engedelmesen meg is mondta: „J. C.” (kiejtve: dzsí szí). A tanár úgy értette, hogy „Jesse” (dzsesszi), és így is kezdte hívni őt. Owens túlságosan is illedelmes akart lenni, nem tiltakozott, így ráragadt a név.

 

 Különlegességként az aranyérem mellé minden győztes kapott egy tölgyfacsemetét.

 

A MAGYAR DOBOGÓSOK (10 arany, 1 ezüst, 5 bronz)
Érem  Versenyző  Sportág  Versenyszám 
Arany  Csák Ibolya  atlétika  magasugrás 

Csik Ferenc  úszás  100 m gyorsúszás 

Elek Ilona  vívás  tőr egyéni 

Harangi Imre  ökölvívás  könnyűsúly 

Kabos Endre  vívás  kard egyéni 

Kárpáti Károly  birkózás  szabadfogás, könnyűsúly 

Lőrincz Márton  birkózás  kötöttfogás, légsúly 

Zombori Ödön  birkózás  szabadfogás, légsúly 

Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre  vívás  kardcsapat 

Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor
vízilabda
férfiak
Ezüst  Berzsenyi Ralph  sportlövészet  kisöbű puska, fekvő 
Bronz  Gerevich Aladár  vívás  kard egyéni 

Palotás József  birkózás  kötöttfogás, középsúly 

Platthy József  lovaglás  díjugratás 

Csillik Margit, Kalocsai Margit, Madary Ilona, Mészáros Gabriella, Nagy Margit, Tóth Judit, Tőrös Olga, Voit Eszter  torna  összetett csapat 

Abay Nemes Oszkár, Csik Ferenc, Gróf Ödön, Lengyel Árpád úszás  4x200 m gyorsúszóváltó 

 

TOP 10 NEMZET
    A E B
  1.  Németország 38
31
32
  2.  Egyesült Államok
24
21 12
 3.Magyarország
10
1
5
  4.  Olaszország
9
13
5
 5.
Finnország
86
6
  6.  Franciaország
7
6
6
  7.  Svédország
6
5
10
  8.  Japán
6
4
10
 9.Hollandia
64
7
10.
Ausztria
57
5

 

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.