
Révész Attila, a Kisvárda Master Good vezetőedzője:
– Régen történt ilyen, hogy vezetett a csapata, végül mégis pont nélkül maradt. Miért?
– A legutóbbi mérkőzésen is azt láttam, amit most, hogy időnként szétcsúszik a csapat, mintha nem lenne mindenki ráhangolódva a kihívásra, és az egyéni teljesítmények sem segítik a csapatjátékot. Ősszel az egységben volt az erőnk, most mintha széthúzás lenne, ezért a következő két hétben nem is lehet más célunk, mint hogy maradjon meg a tisztesség, de ehhez változtatásokra lesz szükség.
– Milyenekre?
– Például arra, hogy akinek lejár a szerződése, és már láthatóan nem tud segíteni a csapatnak, attól már a befejezés előtt el kell köszönnünk, hogy ne rontsa a légkört. Mert nem úgy szeretnénk ezt az idényt lezárni, hogy reménytelen legyen a folytatás, úgy szeretnénk újrakezdeni a nyáron, hogy fizikailag és mentálisan is felfrissült kerettel dolgozhassunk.
– A találkozó előtt a támadás és a védekezés közötti egyensúly fontosságáról beszélt, ehhez képest labdavesztések okozták a csapat vesztét…
– A technikásabb játékosaink sebezhetőbbek, ha feljebb toljuk a védekezésünket, ezt a mostani meccs is megmutatta. A bajnoki hajrában is mindenki megkapta a lehetőséget, de a felforgatott csapat azért nem az, amelyik hétről hétre rendszeresen ugyanabban az összetételben játszik. Ugyanakkor meg kell dicsérni a diósgyőri fiatalokat, akik a rutinos társaikkal kiegészülve fegyelmezett és veszélyes együttest alkottak.
Takács Péter, a DVTK megbízott edzője:
– Mi volt a siker titka?
– Most nagyképűen mondhatnám, hogy végig azt történt a pályán, amire készültünk, de el kell ismerni, hogy az első húsz percben voltak gondjaink, a Kisvárda veszélyesebben játszott. Az új játékrendszer, a kombinatív futballra épülő stílus az elején még új volt a csapatnak. Ahogy teltek a percek, egyre jobban belerázódtak a labdarúgók.
– Két kontra hozta meg a gólokat: készültek ezekre a szituációkra?
– A kontraakciókra annyira nem, de azt tudtuk, végig fegyelmezettnek kell maradnia mindegyik játékosnak. Megpróbáltunk úgy futballozni, hogy a tizenhatoson belül veszélyesek legyenek az akciók, ez hozta meg az első gólunkat is. A másodiknál pedig Lamin Colley megnyerte a maga párharcát, és szépen fejezte be az akciót.
– Hogy tetszett a vezetőedzői szerepkör, és mit lehet tudni a jövőjéről?
– Inkább arról beszélnék, nagyon boldog vagyok, hogy Kiss Bálint bemutatkozott, a tizenhat éves Varga Hunor pedig a kispadon ült, mindkettejüknek edzője voltam az utánpótlásban. Még két találkozó vár a csapatra, ráadásul Győrben a bajnokesélyes ETO ellen kell bizonyítanunk, ugyancsak fiatal csapattal, és az sem lesz könnyű összecsapás. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hátralévő két meccsen is kozmetikázzunk ezen a csúfos idényen.
Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője:
– Hogy látta a kispadról, sima győzelmet arattak?
– Szinte mindent megvalósítottak a játékosok, amit elterveztünk. Az idény egyik legjobb mérkőzését játszotta a csapat, és a formálódó, erősödő Újpestet győzte le. Ki kell emelnem a csapatmunkát, voltak apró hibák, de elégedett vagyok, értékes siker ez, ráadásul három nehéz mérkőzés után örülhetett mindegyikünk győzelemnek. Örülnék, ha az utolsó két találkozót is ilyen hozzáállással sikerülne lejátszani.
– Legutóbb a helyzetkihasználásra panaszkodott, ezúttal mennyire volt elégedett?
– Pakson is több volt a mérkőzésben, mint az egygólos vereség. Részben tehát elégedett vagyok, de ha mégis szigorú szeretnék lenni, azt mondanám, szerezhettünk volna még két-három gólt, Nagy Zsolt egymaga kettőt is. Legalább most a helyzetek egy részét sikerült értékesíteni, és nem volt kérdés, melyik a jobb csapat.
– Hogy látja, a két gólpasszt adó zöld-foki-szigeteki szélső, Laros Duarte vb-formában van?
– Ezúttal is látszott, hogy nagyon jó futballista, sokat tett a győzelemért. Ha teljesen egészséges, érezhető, mennyire technikás játékos. Ám nem csak ő, mindenki sokat tett ezért a sikerért.
Szélesi Zoltán, az Újpest FCvezetőedzője:
– Jobb volt az ellenfél?
– Megérdemelten győzött a Puskás Akadémia. Talán a szezon legjobb mérkőzését játszotta, de sajnos csapatunk is asszisztált hozzá. Lehetséges, hogy a héten elrontottunk valamit a felkészülésben, és ez volt az oka annak, hogy fásultabb csapatot láttam a pályán. A Ferencváros elleni derbi előtt különösen rosszkor jött a vereség, de hátha visszabillent minket a helyes útra.
– Mi az, ami nem működött a múlt heti, Nyíregyháza elleni, hét-kettes győzelem után?
– Erőnlétileg a Puskás Akadémia jobb volt, aki futballozott, tudja, hogy ez milyen sokat számít. Talán a plusz szabadnap is közrejátszott abban, hogy fizikailag gyengébbek voltunk. Gyorsan el kell felejteni a vereséget, és kijavítani a hibákat az FTC elleni rangadó előtt.
– A kapuscsere mennyiben változtatott a játékon?
– Dombó Dávid nehéz pillanatban jól szállt be, több góltól is megvédte a csapatot. Banai Dávidnak a korábbi sérülése újult ki, ezért kellett lecserélni.
Bódog Tamás, a Nyíregyháza vezetőedzője:
– A hét-kettes újpesti vereség után hogyan tudta felállítani csapatát a padlóról?
– Bár valóban nagy különbséggel kaptunk ki a remekül futballozó Újpesttől, nem kerültünk padlóra, megpróbáltuk azt játszani, ami a filozófiánk, kockázatot vállalva, támadófutballt erőltetve próbálunk minden körülmények között játszani. A héten megbeszéltük, kielemeztük a történteket, a játékosok láthatóan megértették, amit mondtam, és úgy vélem, a ZTE elleni meccs remek reklámja volt a labdarúgásnak.
– Kapusposzton változtatnia kellett, ez mennyiben befolyásolta a felkészülést?
– Tulajdonképpen semennyire, ugyanis akkor, amikor Kovács Dániel az utolsó edzésen részt vett, eldöntöttük, hogy lehetőséget adunk Dala Martinnak.
– És mi a véleménye Dala Martin teljesítményéről?
– Megmutatta, hogy miért van velünk, parádésan védett, teljesítményével ő is hozzájárult a sikerhez. Persze, a győzelem nem csak a kapuson múlott, a csapat most is remekül helytállt. Lehetett érezni a játékosok határozottságát, elszántságát. Ez a szemlélet is kellett a sikerhez.
Nuno Campos, a ZTE FC vezetőedzője:
– Bódog Tamás szerint nagyszerű mérkőzés volt: egyetért a kollégájával?
– Igen, úgy vélem, élvezték a meccset, akik a helyszínen szurkoltak, de a semleges futballkedvelők számára is élményt jelenthetett, szóval a tévéközvetítést nézve is átjöhetett, hogy milyen a jó foci.
– Minek tulajdonítja a vereséget?
– Egyértelműen a helyzetek elpuskázása a vereség oka. A játék alapján nem ezt az eredményt érdemelte volna a csapatunk. Az első félidő derekán átvettük az irányítást, és ez így volt a találkozó végéig.
– Úgy érzi, Fortuna elengedte a ZTE kezét?
– A szerencsefaktor benne van a labdarúgásban, ám nem igazán szoktam ezzel foglalkozni. Ami biztos, a kapufán csattanó labda – ahogy a futball esetlében is mondani szokás ilyenkor – ezúttal nem befelé, hanem kifelé pattant, de felidézhetnék még legalább három olyan helyzetet, amikor nem nekünk volt szerencsénk.
| AZ ÁLLÁS | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
| 1. ETO FC | 30 | 18 | 8 | 4 | 59–29 | +30 | 62 |
| 2. Ferencvárosi TC | 30 | 18 | 5 | 7 | 57–31 | +26 | 59 |
| 3. Debreceni VSC | 30 | 13 | 10 | 7 | 46–34 | +12 | 49 |
| 4. Zalaegerszegi TE | 31 | 13 | 9 | 9 | 48–37 | +11 | 48 |
| 5. Paksi FC | 30 | 13 | 8 | 9 | 55–41 | +14 | 47 |
| 6. Puskás Akadémia | 31 | 12 | 6 | 13 | 38–40 | –2 | 42 |
| 7. Újpest FC | 31 | 11 | 7 | 13 | 47–50 | –3 | 40 |
| 8. Kisvárda | 31 | 11 | 7 | 13 | 35–46 | –11 | 40 |
| 9. Nyíregyháza | 31 | 10 | 8 | 13 | 44–54 | –10 | 38 |
| 10. MTK Budapest | 31 | 9 | 9 | 13 | 52–59 | –7 | 36 |
| 11. Diósgyőri VTK | 31 | 6 | 10 | 15 | 38–58 | –20 | 28 |
| 12. Kazincbarcika | 31 | 5 | 3 | 23 | 27–67 | –40 | 18 |










