Hornyák Zsolt: Túl szép lett volna, ha megint a végén fordítunk

GERLICZKI Máté, a Kisvárda Master Good vezetőedzője 

– Első győzelem NB I-es vezetőedzőként, első győzelem a mostani bajnokságban. Szép az élet?
– Ilyenkor igen. Ha nem lenne hitünk, azt gondolhattuk volna, hogy soha az életben nem nyerünk együtt meccset. A Nyíregyháza ellen megszereztük az első pontot, akkor nagyon kevés választott el bennünket a sikertől, most végre megszületett. Hogy mi kellett hozzá? Csapatként, egy emberként küzdöttünk. Védő fejelte az első gólt, de azt is láttam, hogy a csatárok a kapunk előterét is védik. Csak így lehetünk sikeresek!

– A Pakstól elszenvedett súlyos vereség után a külvilágnak vagy inkább önmaguknak kellett bizonyítani?
– Elsősorban önmagunknak, de hozzáteszem, semmiféle pánikot sem szült az az eredmény, hiszen csak a bajnokság második fordulójában jártunk. Az edzőmeccseken és az első bajnokin is szervezettek voltunk, de ha már úgy alakult az előző mérkőzés, ahogyan, csattanós választ akartunk adni mindenkinek. Láthattuk az előző évek példáját, amikor a Diósgyőr és a Nyíregyháza is győzött hét-nullás vereség után, mi most a múltkori ötös után bizonyítottunk.

– Három meccs, három kezezéses szituáció, amely a csapatát sújtotta. Tudja követni ezt a szabályt?
– Nem is nekem kell értelmezni, de őszintén szólva nem. Tartom magam ahhoz, hogy egy hete a paksi Hinora Kristóf ellenünk látott kezezése inkább volt tizenegyes, mint Molnár Gáboré Nyíregyházán. Ahogy hallom, a mostani tizenegyeshelyzetről is megoszlanak a vélemények. Újoncok vagyunk, azt érzem, hogy a kétes szituációkban inkább ellenünk döntenek, de majd csak kivívjuk magunknak a tiszteletet.

HORNYÁK Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője 

– Az első félidei teljesítményben kell keresni a vereség okát?
– Egyértelműen. A közvéleményt talán elaltatta, hogy a Kisvárda öt-egyre kikapott a Pakstól, de engem nem, mert láttam, hogy kiegyenlített csata volt, a hazaiak számára sok balszerencsés szituációval. Ezzel együtt nem ez volt az első találkozó, amikor belealudtunk az első félidőbe, a Konferencialiga-fellépésekkel együtt már négy meccsen kerültünk hátrányba, és nem törvényszerű, hogy mindig le tudjuk dolgozni. Az első fél­időben nem is küzdöttünk meg a szerencséért, így el kell ismerni a Kisvárda győzelmének jogosságát.

– Nagy Zsolt nagyon hiányzott?
– Nemcsak ő, hanem Lamin Colley is, valamint Laros Duarte és Mikael Soisalo sem volt százszázalékos állapotban. Ez négy játékos, de nem mentség, ráadásul a második félidőben, amikor jöttek a friss erők, már jobb teljesítményt nyújtottunk, közel álltunk az egyenlítéshez. Túl szép lett volna azonban, ha megint a végén fordítunk.

– Párhuzamosan halad a karrierje a Kisvárdáéval, ahogyan önnek, az ellenfélnek klubszinten ez volt a kétszázegyedik élvonalbeli mérkőzése. Most először veszített ebben a stadionban…
– Ezt nem tudtam, ettől függetlenül mondom, nagyon nehéz Várdán játszani és pontot szerezni. Akkor is így vélekedtem, amikor nyertünk itt vagy döntetlent játszottunk. Örülök, hogy újra futballozhatunk itt, ellenfelünk azokat az erényeket csillogtatta, amire számítottunk, mégis kikaptunk.

Kisvárda Master Good–Puskás Akadémia FC 2–1 (2–1)
Kisvárda, Várkerti Stadion, 1950 néző. Vezette: Kovács I.
Gólszerző: Chlumecky (20.), Molnár G. (45+4.), ill. Favorov (26.)

Nuno CAMPOS, a ZTE FC vezetőedzője

– Győzelmet várt a csapatától, hogyan értékeli a döntetlent?
– Jól kezdtünk és az első félidőben elég sokat tartózkodtunk az ellenfél kapuja előtt, helyzeteket alakítottunk ki. Az utolsó passzok viszont sajnos nem sikerültek a legjobban. Úgy gondolom, szép focit játszunk, és ez tetszik a közönségnek. Összességében nekünk is, de az út elején tartunk.

– Mi változott a második félidőben?
– A térfélcserét követően ajtó-ablak ziccerbe került az egyik csatárunk, közelről azonban az üres kaput sem sikerült eltalálnia. Sajnos ez benne van a játékban. Ennek ellenére továbbra is tartom, hogy ez a látvány és az eredményesség mutatja az irányt. Három mérkőzést játszottunk, három döntetlent értünk el. Ezzel nem lehet ugyan világot megváltani, de tovább kell menni ezen az úton.

– Hogy látja, a szurkolók elégedettek?
– Azt hiszem igen. Nagyon sokat köszönhetünk nekik, hiszen átsegítenek bennünket a nehéz pillanatokon. Láthattuk, hogy a végén a Győr beszorított bennünket, akkor sem pártoltak el mellőlünk. Azt el kell ismerni, hogy a védekezésünk sokat javult, de a meccs utolsó pillanataiban nem mindig a tudatosság jellemezte a munkánkat. Ennek ellenére elégedettek vagyunk és szeretnénk végre nyerni, ezért dolgozunk.

BORBÉLY Balázs, az ETO FC vezetőedzője

– Hogyan tetszett a mérkőzés?
– Érdekes összecsapást játszottunk, mindkét oldalon voltak helyzetek. A büntetőből kapott gól nagyon rosszul jött, mintha görcsössé tette volna a játékosokat. Ennek lett a következménye, hogy az első félidő után egy-nullára a Zalaegerszeg vezetett.

– Mennyire bírják a játékosok, hogy három naponta mérkőzést kell játszaniuk?
– Sok a fiatal futballistánk, és meglátszik, hogy nem mindenki rutinos. Ezért bizonyos dolgokból jól jövünk ki, másoknál kevésbé. Akadnak páran, akik fáradtak, néhányan sérültek, de nem kesergünk, mert ennek ellenére azt hiszem, most is jól teljesítettünk. Sőt, bátran kijelenthetem, hogy a hajrában mutatott játékkal nyerhettünk volna.

– A szünet után érezte, hogy bele kell nyúlnia a játékba?
– Főleg azt követően, amikor két helyezte is adódott a ZTE-nek. Nem akartam szétszedni az együttest, a gerincét egyben akartam tartani, ezért csak frissítettünk – azt hiszem, ez sikerült is. Utána jött még két ember, majd egyenlítettünk. A hajrában pedig nagyon könnyen megszerezhettük volna a győztes gólt is.

Zalaegerszeg–ETO FC Győr 1–1 (1–0)
Zalaegerszeg, ZTE Aréna, 3463 néző. Vezette: Erdős
Gólszerző: Skribek (21. – 11-esből), ill. Huszár M. (81.)

LABDARÚGÓ NB I
3. FORDULÓ
Augusztus 8., péntek
Kolorcity Kazincbarcika SC–Debreceni VSC 1–2
Augusztus 9., szombat
MTK Budapest–Diósgyőri VTK 5–0
Nyíregyháza Spartacus FC C–Ferencvárosi TC 1–4
Augusztus 10., vasárnap
Zalaegerszegi TE FC–ETO FC 1–1
Kisvárda Master Good–Puskás Akadémia 2–1
Újpest FC–Paksi FC 1–2