Az utóbbi években  sajnos vagy nem sajnos, ki-ki döntse el  megszokhattuk, hogy az Australian Openen mindig akad valaki, aki általános megdöbbenésre egészen messzire jut férfi egyesben.

Lássuk be, a színvonal nem verdeste az eget, a mai női tenisz stílusát alapul véve nem volt több kétszettes lötyögésnél, ám a végeredmény szempontjából ez igazából nem számít, különösen, ha megkérdeznénk efelől magát az érintettet, Patty Schnydert.

Bosszankodtak egy sort az ausztrálok a csonka játéknap okán  és bosszankodtunk mi is, még akkor is, ha sok értelme nincs a mi lett volna, ha kezdetű mondatoknak. De akkor is. Ha ugyanis a Mandula Petrával ádáz csatát vívó, a sorsdöntő játszmát 12:10-re megnyerő Kapros Anikó valahogy regenerálódott volna a kolumbiai Fabiola Zuluaga elleni nyolcaddöntőre, és nyer, most azért izgulhatnánk, hogy megállja a helyét az elődöntőben a világelső Justine Henin-Hardenne-nel szemben, akit mellesleg egy ízben (2002, Roland Garros) már megvert.

Miután Mandula Petra női párosban is kiesett, a magyarok számára véget ért az idei Australian Open  panaszkodnunk mindenesetre nem kell emiatt. Egyesben mind a három indulónk, Mandula, Kapros Anikó és Czink Melinda is nyert legalább egy mérkőzést, Mandula a harmadik fordulóban búcsúzott végül, az őt legyőző Kapros a nyolcaddöntőben, női párosban pedig Mandulának jutott nyolcaddöntő.

Roger Federer játékát nézve a világ legegyszerűbb sportágának tűnik a tenisz, holott egyáltalán nem az, épp ellenkezőleg, talán a legösszetettebb. Pusztán neki ilyen egyszerű, mert a vérében van az összes mozdulat, a könnyedség, és mindaz, amiről a világ legjobbja megismerszik.