A magyar sikerrecept: kevés passz, rövid labdabirtoklás, egyritmusú támadások

A MECCS KÉPE UGYANAZ VOLT, MINT BUDAPESTEN – CSAK FORDÍTVA

Az Ukrajna–Magyarország (1–2) Nemzetek Ligája-mérkőzés utáni statisztikai elemzését érdemes két részre bontani. Megvizsgálni egyrészt kimondottan a hétfői, nagyszombati találkozó számait, összevetve őket a két csapat budapesti meccsének (Magyarország–Ukrajna 0–1) mutatóival és aztán érdemes az eddigi négy mérkőzést egyben is értékelni, kiemelve a fejlődési pontokat, további lehetőségeket.  

A hétfői meccs képe alapvetően megegyezett a két csapat első, budapesti mérkőzésével, csak a szerepek cserélődtek. Számos mutatóban nagyon kiegyenlített csatát láthattunk. A labdabirtoklásban mindkét meccsen minimális fölényben volt az aktuális pályaválasztó (Nagyszombatban 52–48, Budapesten 54–46 százalékos arányban), amely több támadást vezetett (29–15 és 31–18), többet lőtt, de kevésbé volt hatékony, mint az ellenfél (lövés/kaput eltaláló kísérletek: 18/3–10/4 és 14/4–9/3). A labdaszerzések száma hétfőn teljesen megegyezett (31–31), de Budapesten is csak eggyel szereztek többet az ukránok (37–38) és mindkét meccsen közel azonos kilométert tett meg a két csapat (112.4–112.1 és 115.4–116). Érdekesség még, hogy az első meccsen a mieink értek bele 33-szor a labdába az ellenfél tizenhatosán belül, míg legutóbb az ukránoknak sikerült ugyanez, de ahogy az 1. fordulóban mi sem mentünk vele sokra, úgy ők sem.

A két mérkőzés fő különbségeit összegezve megállapíthatjuk: mindkét meccsen, Budapesten és Nagyszombatban is az a csapat tudott győzni, amelyik kevesebbet birtokolta a labdát, kevesebbet támadott, kevesebbszer jutott el az ellenfél tizenhatosára, kevesebbet lőtt kapura, de jobban használta ki a helyzeteit.

Ha továbblépünk az ukránok elleni két meccsen, és együtt vizsgáljuk a mieink eddigi négy NL-mérkőzését, akkor is azt látjuk, hogy azt a két találkozót tudta megnyerni a magyar válogatott, amelyiken kevesebbet volt nála a labda (Magyarország–Grúzia 45–55%, Ukrajna–Magyarország 52–48%), kevesebbet passzolt, mint az ellenfél (282–395, 391–360), de nem maradt alul a labdaszerzések számában (44–32, 31–31) és képes volt gólt, gólokat szerezni a labdaszerzések után.

 

Statisztikák forrása: uefa.com, flashscore.com
Zárójelben az ellenfél mutatói szerepelnek.

LABDASZERZÉS UTÁNI VISSZATÁMADÁS, FÉL PERCEN BELÜLI BEFEJEZÉSSEL – GÓLELEMZÉS 

Itt érdemes egy pillanatra megállni, és aprólékosan analizálni a három szerzett gólunkat, mert jól megmutatják, mi lehet a magyar válogatott receptje a gólszerzésre, kiváltképp egy olyan időszakban, amikor hiányzik a fejes király, Varga Barnabás és szögletekből, illetve szabadrúgásokból kimondottan veszélytelenek vagyunk. Még említhető gólhelyzetet sem tudtunk kialakítani a kapu elé passzolt szögletből vagy szabadrúgásból a legutóbbi négy meccsen. Viszont mind a három gólunkat olyan támadásból szereztük, amikor a megszerzett labdával nagyjából fél percen belül eljutottunk az ellenfél kapujáig és a középen lendületből érkező játékosunk (szándékosan nem írnánk támadót, mert kétszer is védő talált be) fejezte be az akciót.

AZ ELSŐ GÓL: KERKEZ MILOS

A grúzok ellen Nagy Zsolt 34 perc 35 másodpercnél szerzett labdát a középpályán, ami Schäfer Andráshoz került, majd következett három passz és kilenc másodperccel később Kerkez Milos már a kapuba is fejelte a labdát Lukács Dániel beadásából.

Az ukránok elleni első találatunk abból indult, hogy Csinger Márk lefülelt az oldalvonal mellett egy pontatlan ukrán csúsztatott fejest 50 perc 52 másodpercnél, majd hátrapasszolt Tóth Balázshoz, onnantól kezdve pedig már csak előre haladt a labda a Schäfer, Nagy Zsolt, Szoboszlai Dominik, Vitális Milán útirányon, aztán a két védő között remekül kiugró Tóth Milán az ötösről kilőtte a hosszút. Csinger labdaérintése és Tóth Milán gólja között itt 31 másodperc telt el és ezalatt hét játékosunk is labdába tudott érni a 11-ből.

A jelenlegi NL-sorozatban a harmadik gólunknál pedig 13 másodperc telt el aközött, hogy Jurek Gábor labdát szerzett a középpályán és aközött, hogy Tóth Rajmund jobb oldali beadásából az ötösön berobbanó Csinger Márk gólt lőtt. Közben hatot passzoltunk, illetve öten értek labdába a támadás során.

A MÁSODIK ÉS HARMADIK NL-GÓLUNK: TÓTH MILÁN (0:53-NÉL) ÉS CSINGER MÁRK (2:18-NÁL)

Most úgy tűnik tehát, ez lehet a magyar válogatott fegyvere a támadójátékban: a labdaszerzések utáni ritmusváltás, gyors visszatámadás, lapos rövid passzokkal eljutni a tizenhatosig, ott pedig jöhet egy kiugratás (mint Tóth Milán góljánál) vagy egy szélről belőtt labda és a gól – ha nem a csatároktól, akkor egy második hullámban felfutó, így nagyobb eséllyel üresen érkező védőtől. Ez is egy tudatos stratégiája lehet a válogatottnak, hiszen Kerkezt és a szintén védő Csingert sem tudták felvenni az ellenfél védői, de az első meccsnél említhetjük Bolla Bendegúz helyzetét is, csak ő kihagyta a ziccert az ukránok elleni budapesti meccsen.

Persze leírva egyszerűnek tűnhet a recept, de a megvalósításhoz elengedhetetlen a labdaszerzés (amihez fizikai állóképesség is szükséges, hogy odaérjünk a labdás emberekhez), a gyors és pontos passzjáték, a helyzetet teremtő kulcspassz, a megfelelő érkezés és a hibátlan befejezés. Az NL 2. fordulóját követő elemzésünkben még arra hívtuk fel a figyelmet, hogy nem vagyunk elég hatékonyak a szélen, azóta pedig két gólt is jobb oldali beadásból szereztünk. Tehát alapvetően ezek azok a játékelemek, amiknek a fejlesztésével sikeresek lehetünk a jövőben is. 

Nem a labdabirtoklási fölény, nem az ellenfelet elaltató passzjáték, nem a távoli lövések garmadája és nem is kimondottan a klasszis támadók egyéni villanásai (bár Sallai Rolandtól és Varga Barnabástól talán ilyeneket is láthatunk még) azok, amikre Marco Rossi alapozhat. Persze a labdaszerzés utáni visszatámadásra, egyritmusú akciókra épülő futballnak is az az alapja, hogy a helyzetet be kell lőni, mert míg az első két mérkőzésen 2.98-as, tehát mondhatjuk, hogy hármas várható gólmutató (xG) mellett egy gólt sem lőttünk, addig a folytatásban 3:01-re szereztünk hármat – a helyzetkihasználás a folytatásban is döntő lesz. 

 

A MAGYAR VÁLOGATOTT EDDIGI MECCSEI A NEMZETEK LIGÁJÁBAN
B2-ES CSOPORT

Magyarország–Ukrajna 0–1
G: Szikan (42.)
Észak-Írország–Magyarország 0–0
Magyarország–Grúzia 1–0
G: Kerkez (35.)
Ukrajna–Magyarország 1–2
Semleges helyszín: Nagyszombat (Szlovákia)
G: Jaremcsuk (83.), ill. Tóth M. (52.), Csinger (85.)