Spanyol beugróból főszereplő? – körkép a 2026-os vb európai játékvezetőiről

Nem volt zökkenőmentes a világbajnoki játékvezetői keret kijelölése. Az előzetes tervek szerint a vb-esélyes bírók március másodika és hatodika között Dubaiban vettek volna részt továbbképzésen, és azután közölték volna az utazó keretet, ám ez az összetartás elmaradt a közel-keleti háborús helyzet miatt.
Az edzőtábort március végére halasztották, és két részre osztották a vb játékvezetői jelöltjeit, ráadásul a létszám is 17 főre nőtt, ugyanis a spanyol Alejandro Hernández Hernándezt is meghívták némi meglepetésre.
Április 9-én a FIFA meghozta a döntést, Európából 14+1 játékvezetőt jelölt a tengerentúli tornára. Kezdjük a két lemaradóval, először is José Mária Sánchez Martínezzel. Spanyolországban 2023-ban visszavonult Antonio Mateu Lahoz, és az UEFA előbb Jesús Gil Manzano „felépítésével” próbálkozott, ám ő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a 2024-es Európa-bajnokságról egy csoportmeccs után hazaküldték, és hiába tartozik még mindig az elit kerethez, jelentős megbízatásokat nem kap az UEFA-tól. Ezután került képbe Sánchez Martínez, aki 2017 óta FIFA-kerettag. A murciai játékvezető azonban nem győzte meg Roberto Rosettit, az európai játékvezetők főnöke személyesen ellenőrizte a spanyol munkáját a hétközi PSG–Liverpool BL-negyeddöntőn, és úgy tűnik, Sánchez Martínez nem ment át a vizsgán…
Ha 2025 nyarán jelölik ki a vb-játékvezetőket, valószínűleg Irfan Peljto neve is ott lett volna a listán. A 42 éves bíró tartalékként ott volt a 2024-es Európa-bajnokságon, és a következő idénye remekül sikerült, amelynek végén első bosnyákként nemzetközi kupadöntőt vezetett, a Konferencialigában a Betis–Chelsea finálét fújta. A mostani idényben viszont csak két BL-meccset bíztak rá, ez is jól mutatja, hogy megtörhetett iránta a bizalom.
Térjünk át a résztvevőkre! Az már biztos, hogy Sandro Schärer csak tartalék játékvezetőként lesz ott a vb-n, mivel Svájcot csak egy asszisztens képviseli. Vélhetően hasonló „sors” várt volna Alejandro Hernández Hernándezre is, ám Sánchez Martínez már fent említett mellőzése után ő hatalmas meglepetésre ott van a névsorban, ráadásul két spanyol asszisztenssel, ami azt jelzi, hogy vezetőbíróként számolnak vele. Érdekes, hogy eredetileg csak Diego Sánchez Rojo volt feltüntetve a listán, utána került a névsorba José Enrique Naranjo Pérez. Hogy ez technikai hiba vagy utólagos döntés volt a FIFA részéről, azt vélhetően nem tudjuk meg… Az előző vb-n még videósként szereplő Hernández Hernández jelölése azért is meglepetés, mert nemrég került fel az elit játékvezetők közé, és bár 2014 óta FIFA-kerettag, az idén vezetett először a BL egyenes kieséses szakaszában.
Anglia szégyenszemre nem küldhetett játékvezetőt a 2018-as világbajnokságra, de a tengerentúli vb-n, ahogy Katarban is, Anthony Taylor és Michael Oliver képviseli a szigetországot. Előbbi a 2024-es Eb spanyol–német meccse után sok kritikát kapott, de töretlenül élvezi Roberto Rosetti bizalmát, bár az egyenes kieséses fázisban nem vezetett még BL-meccset. Michael Oliver sikeresebb volt csoportkörig jutó honfitársánál az előző vb-n, hiszen ő negyeddöntőt is dirigált, és a hétközi Real Madrid–Bayern München BL-mérkőzésen győzhette meg végleg a döntéshozókat, hogy ismét ott a helye a vb-n. Oliver egyébként meglepően gyakran cserélgeti segítőit: az állandóságot jelentő Stuart Burt mellett ezúttal Jim Mainwaring utazhat vele a tengerentúlra.

Az angolok mellett Franciaország „duplázhat” a játékvezetők számát tekintve. Clément Turpin három Eb után a harmadik vb-jére készül, és míg Oroszországban csak csoportmeccseket kapott, Katarban nyolcaddöntőt vezetett. A számára rosszabbul sikerülő németországi Európa-bajnokság után sem veszítette el a bizalmat, nemrég ő vezette a Bosznia-Hercegovina–Olaszország vb-pótselejtezőt is. Francois Letexier a két évvel ezelőtti Eb meglepetésembere volt: bár remek teljesítményt nyújtott, senki sem várta, hogy megkapja a döntőt. Nos, az akkor 35 éves francia a finálét is jól hozta le, és a vb-t is nagy reményekkel várhatja.
Turpin mellett Szymon Marciniak is harmadszor fújhat a sípba egy vb-n, francia kollégájával ellentétben azonban a lengyel szereplését bizonytalanság övezte. Az előző vb-döntő játékvezetője ugyanis sérülésekkel bajlódik, télen ki kellett hagynia az UEFA egyik továbbképzését, ráadásul a Liverpool–Galatasaray BL-nyolcaddöntő bemelegítésénél is megsérült, a negyedik játékvezetőnek kellett dirigálnia a meccset. Bár akkor olyan hírek is megjelentek a sajtóban, hogy Marciniaknak akár hónapokat is ki kell hagynia szalagsérülés miatt, a lengyel gyorsan kiadott egy közleményt, amelyben mindenkit megnyugtatott, hogy csak kisebb probléma van, és elővigyázatosságból nem vállalta a mérkőzést.
Ahogy várható volt, Olaszországban a 2024-ben visszavonuló Daniele Orsato nagy űrt hagyott maga után. Marco Guidának, Davide Massának és Maurizio Marianinak volt esélye a nyomdokaiba lépni, de előbbi rendkívül sérülékeny, a középső pedig amikor bizonyíthatta volna, hogy ő lehet az első számú olasz játékvezető, nem élt a lehetőséggel. Maradt Mariani, akinek elég hullámzó a teljesítménye, de az fel sem vetődött, hogy olasz játékvezető nélkül rendezzék meg a vb-t.
Németországban egyértelmű volt, hogy Felix Zwayer utazhat a világbajnokságra, hiszen legnagyobb hazai riválisát, Daniel Siebertet már az elejétől kezdve figyelmen kívül hagyták a döntéshozók. A rutinos berlini bíró a 2024-es Európa-bajnokságon némi meglepetésre elődöntőt vezetett, tavaly pedig megkapta a Tottenham–Manchester United Európa-liga-döntőt is.
Slavko Vincic vb-részvételét biztosnak mondhattuk, hiszen a 46 éves szlovént rendre „rázós” meccsekre küldte az UEFA, és nem mellékesen 2024-ben megkapta a klubfutball csúcsának számító BL-döntőt. Az előző vb-n két csoportmérkőzést kapott, nagyon el kell rontania a tornáját ahhoz, hogy az idén ne kapjon küldést az egyenes kieséses szakaszban.
Danny Makkelie „kiböjtölte” Björn Kuipers visszavonulását, és 2021 óta ő számít Hollandia első számú játékvezetőjének. A 43 éves bíró nyolc éve Oroszországban még videósként, négy éve viszont első számú játékvezetőként vett részt a vb-n, és a döntő esélyeseként is számoltak vele. Ennek ellenére csak két csoportmeccset kapott, az Eb-je is rosszul sikerült, és hiába tartozik a kontinens közvetlen elitjébe, a BL-döntőt még nem vezethette.
Az előző két világbajnokságot svéd bírók nélkül rendezték, most viszont Jonas Eriksson után Glenn Nyberg is ott lehet a legnagyobb válogatott seregszemlén. Pedig a 37 éves bíró jelentős hátránnyal indul, mivel Svédországban nincs videóbíró-rendszer, így nemzetközi VAR-keret sem, emiatt Nyberg rendre nemzetközi videós csapattal kénytelen dolgozni. A 2023-as U20-as vb-döntő után nagyon beindult a pályafutása, ott volt a 2024-es Eb-n, az olimpián és a tavalyi klubvilágbajnokságon is.

Norvég bíró még régebben, egészen pontosan a 2002-es világbajnokságon vett részt legutóbb, akkor Terje Hauge révén képviseltette magát az ország. Espen Eskas az első nagy felnőtt-tornájára készül játékvezetőként, a 37 éves oslói sportember Nyberghez hasonlóan 2023-ban utánpótlás vb-döntőt vezetett (U17), az Eb-n tartalékként vett részt, de az olimpián már vezetett. Ha nem is meglepetés, de papírformának semmiképpen sem mondható Eskas jelölése, aki 2025-ben vezette klubszinten a legrangosabb meccsét, a Barcelona–Dortmund BL-negyeddöntőt.
Svédországhoz hasonlóan Portugália is 2014 után ad újra játékvezetőt a világbajnokságra. A két évvel ezelőtti Eb után Artur Soares Dias visszavonult, ami megnyitotta az utat Joao Pinheiro előtt. A 38 éves Pinheiro ugyan 2025 augusztusában európai Szuperkupa-meccset vezetett, de a BL-ben nyolcaddöntőnél rangosabb mérkőzése még nincs, kérdéses, hogy a vb-n számolnak-e vele a csoportkört követően.
A végére hagytuk Kovács Istvánt, aki négy éve még tartalékként vehetett csak részt a vb-n, ezúttal viszont a kontinens egyik legjobbjaként vitathatatlanul ott a helye a mezőnyben. A nagykárolyi sportember szerepelt a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon is, és 2025-ben megkapta a PSG–Inter Bajnokok Ligája-döntőt, az idén pedig már negyeddöntőt is vezetett. Játékvezetői csapatának tagja a zilahi Tunyogi Ferencz is, a játékvezetői triót a besztercei Mihai Marica egészíti ki.
| Akik még ott voltak a 2022-es vb-n és a 2024-es Eb-n |
Természetesen voltak „lemorzsolódók” az előző világbajnoki és Európa-bajnoki kerethez képest, most őket is megemlítjük. 2023 nyarán visszavonult a spanyol Antonio Mateu Lahoz, egy évvel később pedig Daniele Orsato és a vb-n sohasem szereplő, de az Eb-n szerepet kapó Artur Soares Dias hagyta abba a játékvezetést. Daniel Siebert ott volt a vb-n és az Eb-n is, és annak ellenére, hogy 2026-ban BL-negyeddöntőt is vezetett, hamar kikerült a vb-esélyesek közül. Stephanie Frappart történelmet írt azzal, hogy első nőként vezethetett férfi világbajnoki mérkőzést, de ebben az idényben egyetlen férfi nemzetközi kupameccset és válogatott találkozót sem vezetett. Az Eb-szereplők közül Marco Guidát és Jesús Gil Manzanót már korábban említettük. A szlovák Ivan Kruzliak sosem élvezte igazán a bizalmat, a kontinenstornája sem sikerült jól, a BL-ben pedig nyolcaddöntőnél rangosabb küldést sohasem kapott. A török Halil Umut Melernek nagy hátrányt jelentett a hazája labdarúgását megrázó fogadási csalás, sérülésekkel is bajlódott. A mostani idényben BL-nyolcaddöntőt vezetett, de nem meglepetés, hogy lemaradt a tornáról. |








