Thomas Doll: A nagyok maradnak a torna végére, a németek is esélyesek

– Gary Lineker elhíresült mondása szerint egyszerű sportág a futball: huszonketten játsszák, a végén pedig mindig a németek nyernek. Ön szerint ma is igaz ez a megállapítás?
– Nem véletlenül hangzott el ez a legendás mondat a szájából – válaszolta lapunknak a hatvanéves Thomas Doll, a (kelet-)németek korábbi klasszis középpályása, aki 2013 és 2018 között a Ferencváros vezetőedzőjeként dolgozott, s három Magyar Kupa-siker mellett egy-egy bajnoki címet, Ligakupát és Szuperkupát nyert a csapattal. – Persze, azóta sok minden megváltozott, Németország sem nyer meg automatikusan minden nagy tornát, de a mondat lényege ma is érvényes. Különösen a tizenegyesek vagy az Anglia elleni mérkőzések esetében. Ez mentalitás kérdése: a német játékosok sohasem adják fel, nem kezdenek el panaszkodni, hanem dolgoznak tovább, mennek előre. A világbajnokságon ez sokszor döntő tényező.
Kézilabdára hajazó meccs is lehet a Curacao elleni
– Németország Curacaóval, Elefántcsontparttal és Ecuadorral került egy csoportba, első ránézésre nem tűnik vészesnek – vagy azért nem árt az óvatosság?
– Németország sok mérkőzésen nyolcvan-nyolcvanöt százalékban birtokolhatja a labdát, különösen igaz lehet ez vasárnap a Curacao ellenire. S akkor jön majd a nehéz rész: mit kezd vele? A vb-újonc válogatottját holland szövetségi kapitány, Dick Advocaat irányítja, aki dolgozott a Bundesligában is, rutinos edző. Meglehet, olyan lesz, mint egy kézilabda-mérkőzés, körbe kell adogatni a labdát, mozgatni az ellenfelet, keresni a rést, és közben meg kell őrizni a nyugalmat. A csoportban Ecuador jó csapat, de azért nem Brazília vagy Argentína. Elefántcsontpart szintén erős, kemény dió lesz, ezeknek a válogatottaknak óriási motivációt jelent a bravúros pontszerzés a németek ellen.
– Mennyire számíthatnak a speciális amerikai körülmények?
– Lesznek mérkőzések, amelyek helyi idő szerint kora délután kezdődnek, tűző napsütésben, nagy melegben. Ilyenkor felértékelődik a megfelelő erőbeosztás: mikor kell gyorsítani, illetve mikor lassítani. Az időjárással több válogatottnak is meggyűlhet a baja, a csoportban ebből a szempontból Ecuador van a legkedvezőbb helyzetben.
– A nagy bajnok és korszakos egyéniség, de negyvenéves Manuel Neuer visszatérése szimbolikus? Edzőként ön szerepeltetné a vb-n?
– Ha egészséges, ott a helye a kapuban, mert igazi legenda, több mint jó kapus. Remélhetőleg rendben lesz a lába, mert ha megfelelő állapotban van, még mindig más szintet képvisel. Semmi bajom Oliver Baumann-nal, nagyon jó kapus, a selejtezőben ő védett, el tudom képzelni, hogy neki nehéz megemészteni a mostani helyzetet, de Manuel Neuer világklasszis – még most is.
Florian Wirtz és Jamal Musiala lehet a két főszereplő
– Ha ránéz a német keretre, melyik játékostól várja a legtöbbet a világbajnokságon?
– Florian Wirtz meghatározza a csapat játékát. Különleges labdarúgó, mert nemcsak technikailag kiváló, hanem nagyon gyorsan gondolkodik. Egy-egy passzal vagy váratlan mozdulattal területeket nyithat meg, s ez el is döntheti a meccseket. A másik kedvencem Jamal Musiala. Vele kapcsolatban a sérülése miatt óvatosabban fogalmaznék, mert a Gianluigi Donnarumma elleni ütközése után sok időre volt szüksége a teljes felépüléshez. Ők ketten nemcsak végrehajtják a taktikát, hanem hozzátesznek valamit, amit nem lehet tanítani.

– Milyen aspektusból nézi a világbajnokság mérkőzéseit: edzői szemmel vagy csak az élvezet kedvéért?
– Az éjszakai meccseket nem nézem meg, az embernek azért vannak gyerekei is, másnap reggel kezdődik az élet. Ha leülök a televízió elé, edzőként figyelem, azaz a csapatok szerkezetét, a letámadást, a szögleteket, szabadrúgásokat, az apró részleteket. Remélem, bátor válogatottakat látunk, és a szerényebb képességűek sem állnak be a kapujuk elé.
– Melyik válogatott lehet a torna meglepetéscsapata?
– A végére ezúttal is a nagyok maradnak. Németország mellett Argentína, Brazília, Anglia, Spanyolország, Franciaország emelkedik ki a mezőnyből, biztosra veszem, hogy közülük kerül ki a négy elődöntős. A hazai pálya előnyét kihasználva az amerikai válogatott is jó tornát futhat, de nem hinném, hogy valamelyik kisebb csapat eljut a négyig. Lehetnek szép győzelmek, nagy pillanatok, de a végén sokat számít a tudás, a rutin és a keret mélysége.
Anno kétszázezer eurós játékosért kellett könyörögni
– A Ferencváros szurkolói a közelmúltban az utóbbi tizenöt év három legjobb Fradi-edzője közé választották Szerhij Rebrovval és Sztanyiszlav Csercseszovval. Mit szól hozzá?
– Talán azért kerültem én is a listára, mert a szurkolók pontosan tudják, akkoriban teljesen más körülmények között dolgoztunk. Szerhij Rebrov idején változtak meg az anyagi lehetőségek, másképpen lehetett tervezni. Nálam nyáron érkeztek a játékosok, és két hét alatt kellett csapatot építenem, később már előre gondolkodtak a vezetők, télen hozták az új igazolásokat. Sokszor kétszázezer eurós futballistákért kellett könyörögnöm, azt követően pedig másfél-kétmillió eurós labdarúgókat igazolt a klub. Amikor elváltak útjaink, elsők voltunk az NB I-ben, de Európában kétségtelenül nem sikerült az áttörés. Sokszor közel voltunk hozzá, de az utolsó akadálynál rendre elbuktunk. Mindenesetre jó futballt játszottunk, volt energiánk, stílusunk.

– Keletnémet közegből indult, játszott nagy klubokban, volt válogatott, dolgozott Hamburgban, Dortmundban, Isztambulban, Szaúd-Arábiában, Magyarországon, Indonéziában. Nem hiányzik a napi munka, az öltöző hangulata, a frissen nyírt gyep illata?
– Legutóbb Jakartában nagyszerű klubban dolgoztam, jól is éreztem magam, de volt még egy év a szerződésemből, amikor el kellett döntenem, hogyan tovább. A feleségem és a kislányom többször meglátogatott Indonéziában, mégis nagyon nehéz volt nélkülük. Nem bírtam, hogy kimaradok a gyermekeim első éveiből, ez az idő sohasem jön vissza. Lehet még az ember edző később is, de apának most kell lennie.
– Amikor legutóbb beszéltünk, a Balatonon volt, és közelmúltban a hatvanadik születésnapját is ott ünnepelte. Ennyire megkedvelte a környéket?
– A feleségem gyerekként sok nyarat töltött Alsóörsön, a családjuknak volt egy régi kis háza a parthoz közel. Néhány évvel ezelőtt vettünk telket, lassan elkészül a ház is. Én Rostock és Hamburg környékéről indultam, a szüleim ma is tíz percre laknak a tengertől, ezért ha annak idején nyaralásról volt szó, Olaszország, Spanyolország vagy valamelyik tengerpart felé vettem az irányt. A Balatont nagyon megszerettem. Van hangulata, nyugalma, szeretek kerékpárra pattanni, nagyokat bringázni a környéken, megállni egy kávéra, nézni a vizet vagy éppen a játszótérre menni a gyerekekkel.
– Akkor ezekben a hónapokban főállású édesapa?
– A közelmúltban is keresett egy klub, annyit mondhatok, nem Németországból és nem Magyarországról. A gyerekek nőnek, a kisfiunk most lesz kétéves, a kislányunk októberben négy. S van két nagy lányom is, az idősebb lassan harminchét, a fiatalabb huszonhét, szóval, nem unatkozom. S kezd újra pezsegni a vérem, érzem, a labdarúgás visszavár!







