Sötét lovak csatája: ezért lehet a vb egyik legjobb meccse az Elefántcsontpart–Norvégia – taktikai szemmel

Sötét ló. Kedvelt kifejezés, főleg a nagy tornák előtt. Általában azokat a csapatokat, nemzeteket hívjuk így, amelyek annak ellenére juthatnak el sokáig, hogy a többség nem várja tőlük. Nos, Elefántcsontpartra maximálisan illik ez a kifejezés, hiszen noha a kerete tele van topligás játékosokkal, ráadásul két éve Afrika-kupát is nyert, a legtöbben saját csoportjában is csak a harmadik helyre sorolták a torna előtt – ez nem véletlen: most először sikerült továbbjutnia vb-n az egyenes kieséses szakaszba, korábban a Didier Drogba, Yaya Touré fémjelezte generációnak sem jött össze –, de ebben a csapatban most van valami, ami akár még sokáig is repítheti.

Ezzel szemben Norvégia a torna közeledtével szépen lassan mindenki sötét lova lett, már-már inkább amolyan fehér ló, akit mindenki titkos favoritnak gondol, így a végére kicsit sem lesz titkos. Erling Haalandék mindenkinek bizonyítottak az agyonnyert vb-selejtezőn, s annak dacára, hogy ez mindössze története negyedik vb-szereplése a nemzetnek, a torna előtt a legtöbb fogadóirodánál már a 8-9. legesélyesebbnek számított a világbajnoki cím elhódítását illetően. Nem kis teher, mégis, eddig nem okoznak csalódást az északiak.

ELEFÁNTCSONTPART EDDIG A VILÁGBAJNOKSÁGON

Kezdjük ott, hogy Elefántcsontpart már a vb-főpróbán is nagyot villantott, hiszen 2–1-re megverte a gálakezdővel felálló Franciaországot felkészülési mérkőzésen, majd jöhetett az észak-amerikai torna csoportköre, cseppet sem könnyű ellenfelekkel szemben. A dél-amerikai vb-selejtezőn Argentína mögött második Ecuador ellen élvezetes, ikszes, kapufákkal teli meccset játszottak az Elefántok, de Amad Diallo (Manchester United) hosszabbításban szerzett góljával meglett a három pont. Németország ellen a meccs nagy részében vezettek az afrikaiak, aztán 1–1-nél a 90. perc után meg is nyerhették volna a találkozót, végül 2–1-re elvesztették azt, de bizonyítottak. Ezután jött a Curacao elleni desszert – kiütés ugyan nem lett belőle, ám meggyőző három pont egy 2–0-s siker mellett igen.

Ami a keretet illeti, meglepően mély, s egyáltalán nem egyértelmű, hogyan néz majd ki Norvégia ellen a kezdőcsapat. A védelemből biztosan hiányzik majd a belső és szélső védőként is bevethető Wilfried Singo (Galatasaray), de visszatérhet az eddig sérülés miatt egyáltalán nem játszó kulcsember, Evan Ndicka (AS Roma) a védelem közepére, s újra kezdhet a franciák ellen gólt is szerző Guela Doué, a PSG-s, francia válogatott Désiré testvére. A középpályán tobzódnak a veterán szűrők, leginkább azonban a tízes a kérdés, hiszen a 31 éves Nicolas Pépé (Villarreal) innen duplázott Curacao ellen, míg a németekkel szemben a mindössze 20 esztendős Inao Oulai (Trabzonspor) villogott. A középcsatár jó eséllyel Ange-Yoan Bonny (Inter) lesz, persze Elye Wahi (Nice) sem rossz választás, de a meccset Elefántcsontpart a széleken nyerheti meg… erről hamarosan.

NORVÉGIA EDDIG A VILÁGBAJNOKSÁGON

Ha az Elefántok esetében nehéz csoportról írtam, mit mondjanak a norvégok? Persze, az jót tett a lelküknek, hogy a kvartettet a gyenge láncszem, Irak ellen kezdték, s utólag mondhatjuk, így volt a legjobb, mert volt idő belerázódni a vb-tempóba – az ottani első félóra döcögősre sikeredett. Erling Haaland élete első vb-meccsén duplázott, Norvégia meg 4–1-re, simán nyert, hogy aztán a csoportja legfontosabb mérkőzésén, őrült tempó mellett, több helyzetet kidolgozva 3–2-re megverje Szenegált – naná, hogy egy újabb Haaland-duplával. Ha valahol felkészülhetett az elefántcsontpartiak fizikalitására Norvégia, az pont a Sadio Manéék elleni meccs – jól sikerült főpróba. Ezt a franciák elleni csoportdöntő követte, amit Stale Solbakken szövetségi kapitány rendkívül taktikusan, tudatosan elengedett, s felküldte a B-csapatot. Norvégiának nyernie kellett volna a csoportgyőzelemhez, ami ha össze is jön, sok erőbefektetéssel járt volna, az ágak erőssége közti különbség pedig nem volt jelentős. Az északiak tehát inkább pihentek egyet, s B-csapattal 4–1-re kikaptak Franciaországtól úgy, hogy egyébként bőven volt helyzetük.

Ami a keretet illeti, meglehetősen orrnehéz, de ez nekünk, nézőknek csak jót jelent. Az összes támadás fókuszában érhetően Erling Haaland (Manchester City) képességeinek kihasználása áll, ám van ennek a csapatnak másik világklasszisa is, a csapatkapitány Martin Ödegaard (Arsenal), na meg a támadószekcióban olyan játékosai, mint a 21 éves, remekül egy az egyező Antonio Nusa (RB Leipzig) vagy éppen az Atlético Madrid gólvágója, Alexander Sörloth. Az meg láttuk a franciák ellen elengedett csoportmeccsen, milyen minőséget képviselnek a cserék a Premier League-duó, Oscar Bobb és Jörgen Strand Larsen személyében. A kérdések inkább hátul vetődnek fel a norvég csapatban, mert bár van olyan tapasztalt belső védőjük, szintén a PL-ből, mint Kristoffer Ajer (Brentford), de a sor egyik vezére, Julian Ryerson (Dortmund), úgy tűnik, sérülés miatt nem lesz bevethető – igaz, Szenegál ellen a helyére beszálló Marcus Holmgren Pedersen (Torino) gólt szerzett.

MIRE ÉRDEMES FIGYELNI, MI DÖNTHET?

Amivel Elefántcsontpart nyerhet: a norvég védelem két szélének megbontása

A kulcs egyértelműen Yan Diomande (RB Leipzig) és Amad Diallo (MU) lehet. Előbbi a teljes vb egyik legnagyobb feltörekvő sztárja, az idei transzferpiac talán legforróbb neve, aki még mindig csak 19 éves, de a PSG és a Liverpool úgy versenyzik érte, hogy a licit már 100-125 millió körül mozog. Diomande az első játékos lett a vb-csoportkör történetében, aki legalább 10 sikeres csellel és 10 kialakított helyzettel zárta a szakaszt, hihetetlenül veszélyes az egy az egyező képessége, olykor duplázni vagy triplázni kell vele szemben (még a németek is megtették), bárkit megver a szélen, ha arról van szó, aztán lövéssel vagy passzal fejezi be az akciót. Így, hogy Ryerson jó eséllyel nem lesz, különösen figyelniük kell rá a norvégoknak, s ha őt esetleg le is kötik a bal oldalon, bármikor átjátszhatja a labdát jobbra Amad Diallónak, akinek a lövőtechnikája elit szint, ezt már a vb-n és Manchesterben is láttuk tőle. Nem kérdés, a norvég védekezésnek rájuk kell koncentrálnia, különben lehet, hogy nem lesz elég 2-3 gólt szerezni elöl.

Amivel Norvégia nyerhet: védelem mögé bejátszott labdák, a pálya közepének támadása

Ecuador ugyan két kapufát szerzett két nagy helyzetből, Curacao meg úgy fejezte be a lehetőségeit, ahogy, de a németek a meccs hajrájában gólok formájában is megmutatták, hogyan bontható meg középen az elefántcsontparti védelem. A visszatérő Ndicka kulcsszereplő lehet Erling Haaland megállításában, ám az nem kérdés, Norvégia arra játszik majd, hogy vagy Haalandot indítsák középen területben Ödegaard-ék, vagy rúgják fel a labdát Sörlothra, aki képes azt mesterien lekészíteni magának, vagy éppen a Manchester City ászának, akiről pontosan tudjuk: a világ egyik, ha nem a legjobb befejezője. Fizikalitásban nagy fölénye nem lesz Norvégiának, még a fejpárbajokat tekintve sem, viszont a félterületből érkező, akár félmagas beadások eldönthetik a meccset az ő javára.

Egy szó mint száz: mindkét csapatnak megvan a receptje, hogyan bánthatja védekezésben a másikat, így ha lassan, megfontoltan is indul a találkozó, gólgazdag összecsapás kerekedhet belőle.