BORBÉLY LÁSZLÓ/HERCZE KRISTÓF 2015.01.26 18:31 Frissítve: 2015.03.25 01:19

Gyenge rajt? Nem probléma! A Seahawks és a Pats útja a Super Bowlig

Már csak hat nap van hátra az Egyesült Államok legjobban várt 2015-ös sporteseményéig, a 49. Super Bowlig. A tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) nagydöntője előtti felvezető írássorozatunk első részeként a két döntős, az Amerikai Konferenciát megnyerő New England Patriots és a Nemzeti Főcsoport trónjára felülő Seattle Seahawks Super Bowlig tartó útját elevenítjük fel.

Russell Wilson sorozatban második évben jutott döntőbe a csapatával (Fotó: Action Images)

 

Super Bowl-felvezetőnket ide kattintva követheti nyomon!

SEATTLE SEAHAWKS (14–4)

A címvédő Seattle Seahawks a 2014–2015-ös szezonban ott folytatta, ahol a Super Bowl-győzelem után abbahagyta. Pedig a felkészülési időszak nem indult jól a számára, több kulcsjátékosát is elvesztette. Az elkapó, Golden Tate Detroitba távozott, a támadófalból Breno Giacomini New Yorkban kötött ki, a védőfalból Red Bryant és Chris Clemons Jacksonville-be ment, a védelem hátsó tengelyéből pedig Brandon Browner, és Walter Thurmond intett búcsút az együttesnek. Browner pont a Patriotshoz írt alá, így a 49. Super Bowlon volt kenyéradója ellen lép pályára.

A címvédő a májusi játékosbörzére alapozott, ám az első körét inkább odaadta a Vikingsnek. Először 2/13-ra – némileg meglepetésre – a Colorado elkapóját, Paul Richardsont választották, még ugyanebben a körben a támadófalember Justin Brittre esett a választás. A negyedik körös Cassius Marsh hamar sérültlistára került.

 
Az 1–10. forduló eredményei
A 11–17. forduló eredményei
A csoportok végeredménye
A konferenciák végeredménye
A rájátszás menetrendje

A Seattle védelme ebben az idényben is fantasztikusan teljesített, Dan Quinn koordinátor egysége „toronymagasan” a legkevesebb pontot kapta a ligában (csupán 254-et), emellett passz ellen is remekelt: mérkőzésenként csupán 185.6 yardot engedélyezett az ellenfél irányítóinak. A futás elleni védekezés terén sem produkált sokkal rosszabbul a szekció, ebben a kategóriában a harmadik leghatékonyabb volt.

A támadóegységben már sokkal több probléma vetődött fel. A futószörnyeteg, Marshawn Lynch (1306 yard, 13 TD) „áldozatul esett” Darrell Bevell támadókoordinátor sokak által kritizált játékhívásainak, aki rendre elhanyagolta, és inkább az irányító Russell Wilsonra bízta a befejezéseket. Lynch hangot is adott elégedetlenségének, ezzel kezdetét vette egy hosszabb-rövidebb mizéria a címvédőnél. Lynch mellett az egy esztendővel korábban érkező elkapó, Percy Harvin borzolta a kedélyeket. Harvin – akiért egy első, egy harmadik és egy hetedik körös draftjogot adott a Seattle, valamint 67 millió dolláros szerződéshosszabbítást írhatott alá – a pletykák szerint többször is balhézott csapattársaival, ez egészen odáig fajult, hogy Wilsont már a mérkőzések közti szünetben is rendre megszólta. Pete Carroll vezetőedző ezek után drasztikusat lépett, és öt meccs után, egy feltételes draftjogért cserébe elküldte Harvint a Jetshez.

Az első játékhéten a Rodgers vezette Packers még csak megszorongatni sem tudta a Seahawksot, a címvédő a Wilson, Lynch párossal az élen 36 pontot pakolt be a „sajtfejűeknek” (36–16). A soron következő, Chargers elleni rangadón hatalmas meglepetésre csődöt mondott a a seattle-i védelem, és Richard Shermanék csak szenvedtek a Qualcomm Stadium tomboló hőségében. Az MVP-formában játszó Philip Rivers három touchdownt osztott ki, és a San Diego végül 30–21-re behúzta az összecsapást. Szeptember 21-én következett a Super Bowl „visszavágója” a Broncos ellen, a Legion of Boom 45 perc alatt csupán három pontot engedélyezett Peyton Manningéknek, de végül leeresztett, és csak a hosszabbításban, Lynch hatyardos futott TD-jával győzött (26–20).

A negyedik fordulós szünet után a Washington ellen sima sikerrel (27–17) tértek vissza, a hatodik héten a Dallas ellen viszont hazai pályán kaptak ki (23–30). Wilson karrierje egyik leggyengébb teljesítményével zárt, 126 yardja mellett labdaeladásig és 50 százalékos passzpontosságig jutott, ráadásul a középső linebacker, Bobby Wagner lábsérülést szenvedett, a Seahawks védelme így egyik vezérét veszítette el. St. Louisban meg is látszott Wagner hiánya, a defense nem talált magára, és az egész meccsen hanyatlott. Hiába Wilson 302 passzolt és 106 futott yardja (valamint 3 TD-ja), Harvin távozása után még nem volt rend a fejekben, így az együttes csak árnyéka volt önmagának, és annak ellenére is alulmaradt (26–28), hogy a Ramsben csak a harmadik számú irányító, Austin Davis kezdett. A csapat a hetedik forduló után tehát csupán 3–3-as mérleget tudott felmutatni.

A Panthers és a Raiders ellen helyreállt a világ rendje, és begyűjtötte mindkét győzelmet a Hawks, valamint a Giants sem okozott gondot (38–17). Lynch 140 futott yardja és 4 touchdownja után némileg le is csendesedett.

Kam Chancellor az óriási ütközések mellett a labdára is figyel

A 11. fordulóban jött a Kansas City elleni találkozó, ám papíron hiába számított sokkal esélyesebbnek a címvédő, nem számolt azzal, hogy Jamaal Charles 159 yardot és 2 TD-t hasít, a Chiefs védelme pedig 20 ponton tartja Wilsont és társait (20–24).

Pete Carroll gárdája ekkor már negyedik zakóját szenvedte el (6–4), a Bruce Arians vezette rivális Cardinals pedig 9–1-es mutatójával az NFL egyik legjobbjának számított, így már rengetegen lemondtak arról, hogy a Seattle a Super Bowl-győztes idénye után a 2014–2015-ös kiírásban is első helyen végezzen a a csoportjában.

Innentől viszont egy sziporkázó, hatmérkőzéses győzelmi széria következett! Az első áldozat az Arizona volt, amelyet 200 yardon tartott a Bobby Wagnert ismét soraiban tudó védőegység, és csak egyetlen mezőnygólt engedélyezett (19–3). A Cards elleni sima siker után hálaadáskor ismét egy csoportriválissal, a 49ersszel kellett szembenézni, amely ellen ugyanúgy 19–3-as győzelem született. Shermanék 121 egységre korlátozta Colin Kaepernicket, a nagyszájú szélső hátvéd emellett két passzát is megszerezte az irányítónak, majd az idegek felkorbácsolásaként a 49ers-logón fogyasztotta el a mérkőzés legjobbjának járó pulykát.

A 14. játékhéten már 9–4-gyel állt a Seahawks, és a szintén 9–4-es mérleggel büszkélkedő Philadelphiához látogatott. Az együttesnek elég volt két jó negyed – amelyben 24 pontot rakott fel a táblára. Wilson földön és levegőben összesen 3 hatpontost hozott össze, a Legion of Boomnak pedig nem okozott gondot a az Eagles csereirányítójának, Mark Sancheznek a semlegesítése, és csak tíz sikeres átadást engedélyezett (24–14).

49ers elleni visszavágón Dan Quinn fiai hét ponton tartották Jim Harbaugh csapatát, és a gyengélkedő támadójáték ellenére is 17–7-es diadalt arattak. Az utolsó előtti alapszakasz-mérkőzésen ellentmondást nem tűrően, 35–6-ra lemosták a pályáról a Cardinalst, amelyben már a harmadik számú irányító, Ryan Lindley dobált. A 16. mérkőzésen ismét a védőké volt a főszerep, három labdaszerzés mellett hat pontot engedélyeztek a St. Louisnak (20–6).

A címvédő Seahawks tehát végül 12–4-es mérleggel zárt, és elképesztő sorozatának hála sikerült megnyernie az NFC Nyugatot.

Ön szerint melyik csapat nyeri meg a 49. Super Bowlt?

New England Patriots   (8807)
Seattle Seahawks   (5010)
Összes szavazat: 13817
Szavazás kezdete: 2015. 01. 19
 

A pihenő közben az is kiderült, hogy a Seattle a Panthersszel csap össze a főcsoport-elődöntőben. Wilson tökéletesen játszott, 3 TD-passzára nem volt válasza a végig szenvedő carolinai támadóegységnek, így az együttes simán (31–17) ment tovább a főcsoportdöntőbe, amelyben a Rodgersszel felálló Packers kapott lehetőséget arra, hogy legyűrje a címvédőt, és ezáltal bejusson a nagydöntőbe. Wilson az első 55 percben élete leggyengébb teljesítményét hozta, és négyszer (!) is eladta a labdát.

A Green Bay sérült irányítójával is elhúzott 16–0-ra, az utolsó pillanatokban viszont teljesen szétesett. Wilson rögtön kihasználta az adandó alkalmat, és ami ezután történt, az egészen szenzációs! Először egyyardos futott touchdownjával szépített, majd egy megszerzett onside kick után újra támadhatott az együttes, aminek a végén Lynch szaladt be 24 yardról. Carroll kétpontoskísérletre biztatta támadóit, aminél Wilson feldobott labdája a Packers védőjének szerencsétlenkedése után a tight end, Luke Willson kezében kötött ki. A találkozó végül hosszabbításba torkollott, és a Hawks, megnyerve az első támadás jogát, azonnal TD-támadást vezetett. A 35 yardos, hat pontot érő elkapás annak a Jermaine Kearse-nek a nevéhez fűződik, akire Wilson korábban mind a négy pickjét dobta (28–22).

Pete Carroll csapata története során második bajnoki gyűrűjét szerezheti meg, ha február 1-jén legyőzi a New England Patriotsot. Külön pikantéria, hogy mindezt két egymást követő idény alatt teheti meg.

A New England-i sikerek fő letéteményese: Bill Belichick vezetőedző (Fotó: Action Images)


NEW ENGLAND PATRIOTS (14–4)

A Patriots az előző idény AFC-döntőjében elszenvedett vereség után szabályosan hadakozott a Denverrel a holt szezonban, a két csapat mindent megtett, hogy előnyre tegyen szert a másikkal szemben. A Hazafiak előző szezonját alaposan megszenvedte, hogy Tom Bradyt nem védte meg rendesen a támadófal, illetve a célpontok minősége és/vagy egészségi állapota sem volt megfelelő.

Ennek érdekében a csapat diszkontáron visszaigazolta Brady kedvenc pajtását, Julian Edelmant, érkezett a Carolinánál 600 yardos szezonokat átlagoló, cserébe viszont magas és gyors Brandon LaFell, továbbá bíztak Rob Gronkowski felépülésében – mint ahogy az előző kiírásban kieső fél csapat esetében. A támadófalba Ryan Wendell megtartása mellett a drafton három új játékos is érkezett, közülük Bryan Stork centerként már az első idényében kiharcolta a kezdőposztot, Cameron Fleming pedig extra blokkolóként kapott sok szerepet.

Ugyanitt még az idény előtt még egy változás történt a csapatnál, a kiváló belső falembert, Logan Mankinst magas fizetése miatt elcserélték, érte pedig érkezett egy 4. körös választási jog mellett Tim Wright tight end, aki hat TD-elkapással segítette az együttest.

Kövessen minket a Facebookon is!

Persze nem ez volt az egyetlen fontos poszt, Bill Belichick ugyanis újratervezte a komplett szélső védősort, miután Aqib Talib Denverbe tette át székhelyét nem sokat vacillált, és megkaparintotta a liga egyik legjobbját, Darrelle Revist, valamint a Seahawksnál már említett Brownert is. A linebackersorból Brandon Spikes a divíziórivális Billshez igazolt, de Jerod Mayo felépülése és Jamie Collins berobbanása után a kezdő hármas Dont'a Higtowerrel megoldottnak látszott, mint ahogy LeGarrette Blount Pittsburghbe igazolása sem rengette meg a világot, hiszen a Stevan Ridley, Shane Vereen duó mögé még jött a draft negyedik körében James White is.

A nagy remények aztán egy csapásra mérséklődtek az idény rajtján, a Miami otthonában ugyanis hiába vezettek a Hazafiak a sok hibával játszó Dolphins ellen, a nagyszünet után beindult a floridai henger, és egy 23–0-s sorozattal 33–20-ra nyert. Persze, egy meccsből nagy következtetéseket nem érdemes levonni, és a Minnesota, valamint az Oakland ellen, ha nehezen is, de mindkétszer megszerezték a győzelmet, hogy aztán az elmúlt évek legnagyobb pofonjába szaladjanak bele. A szeptember végi hétfő esti rangadón a Kansas City Chiefs ugyanis szabályosan kivégezte a meccs hajrájára Bradyt a második körben kiválasztott Jimmy Garoppolóra leváltó New Englandet (14–41).

A csapat négy kör után csupán 2–2-es mutatóval állt, Bradynek ugyan csak két passzát csípték el az ellenfelek, de a dobott 4 TD sem éppen kiemelkedő adat, még csak 250 passzolt yardos meccset sem tudott felmutatni, cserébe kilencszer is sackelték a védők. A csapatot öt Super Bowlba vezető irányítót gyakorlatilag a teljes amerikai média kikezdte, tulajdonképpen kijelentették, hogy számára lefőtt a kávé, és Bill Belichick vezetőedzőnek le kellene őt cserélnie, és még egy esetleges top 10-es választási jog felhasználásáról is folytak diskurzusok.

A Hazafiak mestere minden egyes kérdéssel kapcsolatban csak egy választ volt hajlandó adni, mégpedig azt, hogy az együttes a Cincinnati elleni meccsre készül. Egy fontos adalékot viszont hozott a Chiefs elleni meccs, a hajrában visszatért a liga egyik legjobb támadója, Rob Gronkowski. Persze, a súlyos térdsérüléséből villámgyorsan talpra álló tight end már az első fordulótól kezdve pályán volt – még ha limitált szerepkörben is –, a Kansas City elleni TD-jánál (amikor is négy védő próbálta meg hiába megállítani a pontszerzést!) látszott először ismét a régi Gronk.

Elérkezett a Cincinnati elleni vasárnap esti rangadó, az ellenfél pedig a liga egyetlen hibátlanul álló csapata volt. És akkor valami megváltozott. Bradyék elképesztő dacossággal vonultak pályára, és szinte egy pillanatig nem hagytak kétséget afelől, hogy ezen a meccsen ők nyernek. Méghozzá nem is kevéssel.

A kiváló Bengals-védelem szétzilálása (43–17) után a liga talán legjobb négytagú védőfalával dicsekvő Buffalót is megszórták a Hazafiak (37–22), de a második siker óriási áldozatokkal járt, Jerod Mayo ismét egész szezonját keresztül húzó sérülést szenvedett, csakúgy, mint az első számú futó, Ridley.

A New York Jets pedig alaposan megbüntette a talajon az egyik legjobb linebackerjét – és ekkor még a védőfalember Sealver Siligát is – nélkülöző védelmet, 218 yardot futottak Chris Ivoryék. Igen ám, de négy alkalommal is csupán mezőnygólt végezhetett el a Jets, így hiába szenvedett az egész mérkőzésen a Patriots, a New York-i együttes nemhogy leszakítani nem tudta ellenfelét, a végén még a fordításért is küzdenie kellett. Az utolsó másodpercekben egy mezőnygóllal nyerhetett volna az együttes, de Chris Jones blokkolta Nick Folk ötödik rúgását, a New England pedig kiküzdötte a sikert (27–25). Újabb fájó pont, kidőlt az ígéretesen, hat meccsen 4.5 sackkel kezdő Chandler Jones is, így az irányítók siettetésében addig sem kiemelkedő egység a legfontosabb láncszemét vesztette el.

Azt már Belichick sem nézhette tétlenül, hogy gyakorlatilag két főre redukálódott a komplett linebackersor, és meg is kaparintotta a Tennessee-nél kegyvesztetté váló Akeem Ayerst.

A BOWL.HU FELVEZETÉSE
1. rész – az edzők és a speciális egységek

Ő pedig nem sokat lazsált, már a Chicago Bears ellen megszerezte első sackjét, a hátralévő nyolc meccsen pedig hozzátett még hármat, illetve egy interceptiont is. A Bears ellen igazi fiesztát rendezett Brady, 354 yardig és 5 TD-ig jutott (Gronkowski egymaga hármat szerzett, mielőtt kiszáradás(!) miatt pihentetni kezdték), októberben pedig a csúfos 4/2-es szeptemberi TD/interceptionmutató után 14/0-val zárt.

Ekkor pedig megkezdődött az igazán kemény menet. Előbb Peyton Manning Denvere (a meccs pillanatában az AFC legjobb mérlege), majd Andrew Luck Indianapolisa (a meccs előtt a legtöbb szerzett pont), Matthew Stafford Detroitja (a meccs előtt a legkevesebb engedett pont), Aaron Rodgers Green Baye (a meccs előtt a legtöbb szerzett pont – bizony, másodszor is!) és Philip Rivers San Diegója (a meccs előtt Rivers decemberi mutatója volt a legjobb a liga történetében!) várt az amúgy a szezon második felében rendre kitűnően teljesítő együttesre. A Patriots pedig felelt a kihívásra, méghozzá szinte mindig másféleképpen, pont ezért is volt nehéz kikövetkeztetni, mire készül a csapat.

A Denver elleni dobópárbajban Brady 333 yardot és 4 TD-t tett a közösbe (43–21), az Indianapolis ellen az egymeccses újonccsoda, Jonas Grey futott 201 yardot és 4 TD-t (42–20). A Detroit ellen a védelem TD-t sem engedett – meg persze az sem ártott, hogy a közben a csapathoz visszatérő Blount 78 yardja mellett két TD-t is futott... (34–9) –, a Green Bay ellen viszont csak szenvedett, igaz, a vörös zónában négy kísérletből csak négy mezőnygólt szerzett a Packers, a Patriots pedig háromból három TD-t. Így az óriási különbség ellenére végig szoros volt a meccs, de végül a „sajtfejűek” 26–21-re nyertek, megszakítva a Hazafiak hétmeccses győzelmi sorozatát. A Chargers ellen ismét előlépett a védelem, a második félidőben gyakorlatilag lenullázva Riverst (23–14), így 10–3-as mérleggel érkeztek meg a bostoniak az alapszakaszt záró három csoportmeccsre.

Keresse az újságárusoknál!

A Miaminak stílusos választ adott a már Chandler Jonest is ismét soraiban tudó gárda: a szezonnyitóbeli 0–23-ra egy 27–0-val felelt (41–13). A Jets elleni újabb szenvedést ismét egy blokkolt mezőnygól (ez már a negyedik volt az idényben!) döntött a Patriots javára, hogy aztán a csapat jó részét pihentetve az utolsó fordulóban 17–9-re kikapjon otthon a Buffalótól.

A Patriots tehát sorozatban a harmadik szezonban is 12–4-es mérleggel zárt, zsinórban hatodik alkalommal is megnyerve az AFC Keleti csoportját.

Ami az egyéni statisztikákat illeti, egy kivétellel senki sem nyújtott kiemelkedőt. Brady passzolt yardokban (4109, 10.), TD-kben (33, 5.) és irányítómutatóban (97.4, 5.) is teljesített már sokkal jobb évet, a futóknál minden hónapban más játékos büszkélkedett a legtöbb yarddal, az elkapók között Edelman az agyrázkódása miatt nem érte el az 1000 yardot (972), ahogyan végül LaFell (953) sem. A védelemben Jamie Collins 116 szerelése ligaszinten csupán a 13. volt, 8 sackjével Rob Ninkovich csak a 26. helyre fért be. Interceptionből senkinek sem volt kettőnél több, és összesen 16-tal a 12. helyre fért fel a csapat. Az az egy kivétel, Rob Gronkowsi viszont minden mutatóban a legjobb volt a tight endek között (legtöbb yard: 1124; holtversenyben a legtöbb TD: 12; a legtöbb 20 yard feletti elkapás: 19; a legtöbb kiharcolt első kísérlet: 60).

A gárda a meccsenkénti yardokat tekintve a 11. (365.5), az engedett yardokban pedig a 13. (344.1) állt csak. Egyben mégis messze jobban szerepelt, mint egy top 10-en kívüli együttes. A szerzett pontokat tekintve már a 4. (29.2), a kapottaknál pedig a 8. (19.6) helyen áll, emellett pedig a speciális egység is rendre kedvező helyzetbe tudta hozni a gárdát. Pontkülönbségben mindez azt jelenti, hogy a New England a szezon során 155 ponttal szerzett többet az ellenfeleinél, azaz átlagban közel tízzel. A második helyen ebben a rangsorban amúgy a Seattle zárt, plusz 140-nel – talán nem is véletlen, hogy ez a két csapat játssza a döntőt...

A rájátszás első körében az AFC első kiemelésének köszönhetően idén sem kellett pályára lépnie a gárdának, a konferencia elődöntőjében a Baltimore Ravens ellen viszont úgy tűnt, hogy a továbbiakban sem lesz erre szükség, hiszen a mérkőzés elején gyorsan 14 pontos hátrányba került (0–14), majd ezt ledolgozta ugyan, de a második félidő elején ismét elléptek a Hollók (14–28). Edelman 51 yardos passzolt(!) TD-jával azonban megnyitotta a hosszú hajrát a Patriots, amely azóta szárnyal.

Tom Brady hatodik Super Bowljára készülhet

A Baltimore elleni meccset egy 21–3-as rohammal fejezték be Bradyék (35–31), az Indianapolis Colts elleni főcsoportdöntő pedig gyakorlatilag egy félidőig volt érdekes (17–7), érdekesség, hogy éppen a „leeresztett” labdákkal vívott harminc percben tartotta magát Andrew Luck együttese (45–7).

Míg a Ravens ellen a védelem csak szenvedett a playoffban megtáltosodó Joe Flaccóval szemben, a futójáték pedig olyan szinten nem működött, hogy a második félidőben egy darab futást hívott csak a csapat (azt is Bradyre 1 yardért...), addig a Colts ellen Blount 148 yardot és 3 TD-t futott, a védelem pedig gyakorlatilag lenullázta (126 yard, 0 TD, 2 interception) az alapszakaszban 40 TD-ig jutó Luckot.

Hogy a döntőre is kitalál-e valami trükkös játékot Josh McDaniels támadókoordinátor (négy-, illetve hatemberes támadófallal is szép eredményeket értek el a Hazafiak a rájátszásbeli meccseken, továbbá Edelman passzolt TD-ján kívül a támadófalember, Nate Solder elkapott hatpontosa sem éppen a sablonjátékok közé tartozik), és hogy milyet, valamint ezzel együtt mire megy a New England-i offenzíva a liga legjobb védelme ellen? Hogy a védelem a Colts vagy a Ravens elleni arcát mutatja? Hogy milyen módon (futó/passzjáték, a támadók vagy a védők jó játéka) próbál meg ellenfele fölé nőni ezúttal az együttes? A másik oldalról közelítve. A Lynch, Wilson tandem szét tudja-e szedni a futás ellen gyakran gyengélkedő védelmet, és a futásnak álcázott passzjátékokkal át tudják-e verni ezt követően a Halászsasok a Hazafiakat? A védelem az előző idényhez hasonlóan ezúttal is leradíroz egy AFC-nagyhatalmat?

A válaszokhoz már csak hatot kell aludnunk...

NÉGYOLDALAS SUPER BOWL-MELLÉKLET A VASÁRNAPI NEMZETI SPORTBAN
– Kétoldalas infografikán minden, amit a mérkőzésről és a főszereplőkről tudni érdekes.
– A temesvári születésű magyar NFL-rúgójátékos, Meskó Zoltán is elmondja, mit vár egykori csapatától, a New England Patriotstól
– Számok, sztorik érdekességek

NFL 2014, RÁJÁTSZÁS
WILD CARD-MÉRKŐZÉSEK (2015.01.03–04.)
AFC
Pittsburgh Steelers (3.)–Baltimore Ravens (6.) 17–30
Indianapolis Colts (4.)–Cincinnati Bengals (5.) 26–10
NFC
Dallas Cowboys (3.)–Detroit Lions (6.) 24–20
Carolina Panthers (4.)–Arizona Cardinals (5.) 27–16
 
KONFERENCIA-ELŐDÖNTŐK (2015.01.10–11.)
AFC
New England Patriots (1.)–Baltimore Ravens (6.) 35–31
Denver Broncos (2.)–Indianapolis Colts (4.) 13–24
NFC
Seattle Seahawks (1.)–Carolina Panthers (4.) 31–17
Green Bay Packers (2.)–Dallas Cowboys (3.) 26–21
 
KONFERENCIADÖNTŐK (2015.01.18–19.)
AFC
New England Patriots (1.)–Indianapolis Colts (4.) 45–7
NFC
Seattle Seahawks (1.)–Green Bay Packers (2.) 28–22 – h. u.
 
SUPER BOWL XLIX (2015.02.02.)
Seattle Seahawks (1.)–New England Patriots (1.)* 0.30
*University of Phoenix Stadium (Glendale, Arizona)
2022.11.22 08:16:34

NFL nemzetisport.hu

A San Franciscói alakulat zsinórban a harmadik győzelmét aratta.

2014.01.28 01:55:36

NFL nemzetisport.hu

A tengerentúli profi amerikaifutball-liga bajnokai az 1966-os szezon óta.

2017.10.26 11:16:13

NFL nemzetisport.hu

A Steelers újonc tehetsége hamar bizonyította, nem most jött le a falvédőről.

2017.10.18 15:21:48

NFL nemzetisport.hu

A bűvészfellépéseivel híressé váló Dorenbos nyílt szívműtéten esett át, amiről képeket is közölt.