CSILLAG PÉTER, HEGYI TAMÁS, SZABÓKY ZSOLT 2021.01.01 10:28 Frissítve: 2021.01.03 21:07

Videó: „A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás

A Nemzeti Sport 1903-as megalapítása óta a magyar sportélet meghatározó fóruma, hangadója. A Budapesti futballmesék keretében laptörténeti barangolásra, időutazásra vállalkozunk, hogy felfedezzük, miként készült a régi időkben a sportújság.

A Somogyi Béla (Rökk Szilárd) utca a Blaha Lujza tér és a Nemzeti Színház felé nézve, balra a Corvin Áruház (Forrás: Fortepan)

A két világháború között sokáig a Rózsa utca 111. szerepelt a szerkesztőség és a kiadóhivatal címeként a Nemzeti Sport fejlécében. Ebben az időszakban a szerkesztőség élete valódi szellemi műhelyként pezsgett, ehhez a periódushoz kapcsolódik például a sportnyelvújító mozgalom, amely 1931-től több mint tíz éven keresztül zajlott. A kezdeményezés gyümölcse például a dressz helyett bevezetett mez szó, a magyar nyelvben meggyökeresedett öttusa szó a pentatlon helyett, vagy éppen a start helyett használatba vett rajt.

A Nemzeti Sport erejére jellemző, hogy 1933-ban a 30 kiváló belsős munkatárs mellett 123 vidéki, 67 budapesti és 48 külföldi tudósító látta el hírekkel az akkoriban Európa második legjobb sportlapjaként számon tartott újságot. Az 1936-os olimpiára a kiadó külön épületet bérelt Berlinben az ekkor már a Rökk Szilárd utcában működő szerkesztőségből kiküldött kilenc állandó tudósítónak és a munkájukat segítő bedolgozóknak.

A későbbi sportújságíró-generációk jeles tagjaként számon tartott Várkonyi Sándor így emlékezett vissza a lapnál eltöltött évtizedekre: „A Népsportnál minden műfajba bele lehetett kóstolni. Nekem volt egy kroki, humoreszk rovatom – könyv is megjelent belőle –, amelybe olyat is meg lehetett írni, amit máshol nem. Én sokkal többre értékeltem egy humoreszket, mint egy vérben forgó szemmel, véres tollal írt glosszát, hogy hű, így meg úgy, szégyellje magát az illető. Én meg írtam valami könnyed cikket, és azt mondom, az még többet is jelentett, mert az öltözőben felolvasták egymásnak, röhögtek rajta, tudták, hogy kiről van szó.”



A sorozat korábbi darabjai:
• 
12. rész – Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
• 11. rész – A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
• 10. rész – Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
• 9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
• 8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
 
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
 6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
 5. rész – IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
 4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
 3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
 2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten

 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után

2021.01.22 18:15:48

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

„Bízom abban, hogy lesz még alkalmam erős bajnokságban játszani, ám ehhez extrát kell nyújtanom.”

2021.01.18 23:36:20

Magyar válogatott THURY GÁBOR

A Tanár úr, az 1938-ban vb-ezüstérmes Lázár Gyula haláláig hű maradt a Ferencvároshoz.

2021.01.14 23:34:16

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Ilyenkor persze mindent rózsaszín köd borít.

2021.01.11 09:56:13

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

„Isten hozta! Isten tartsa! Isten vezérelje Nagyméltóságodat, a magyar kultúra legfőbb őrét és a magyar sport hivatott vezérét!”