A Császár és a Tanár úr: Albert Flórián és dr. Lakat Károly

A Ferencváros korábbi kiváló futballistája, későbbi kétszeres bajnok edzője, a magyar olimpiai válogatottat 1964-ben és 1968-ban is olimpiai aranyéremhez segítő mesteredző a II. kerületben élt 1953-tól három és fél évtizeden keresztül. A Tizedes utca titkait fiával, Lakat T. Károly újságíróval igyekszünk megfejteni.

„Személyesítsük meg a szobát: ha valaki elmondhatja magáról, hogy maga a futballtörténelem, és hogy a futballtörténelemnek egy része volt, akkor ez a szoba tényleg az. Ezt úgy kell elképzelni, hogy akkoriban a labdarúgásban a hétfő volt a teljes szünnap. Szombaton és vasárnap lementek a fordulók, hétfőn ki se mentek a futballisták a pályára. Aki akart, elment fürdőbe vagy gyúratni, ezt leszámítva azonban teljes futballszünet volt. Apámtól is mindig aznap kaptam a pofonokat, akkor számolt el az intőkkel és minden heti gazemberségemmel. De megvolt ennek a jó oldala is: apám itthon hétfőnként fogadóórát tartott. A játékosok, a fradisták közül Novák, Albert, Szűcs, Varga Zoli, Rákosi, Géczi, Katona Sanyi, a vasasosok közül Mészöly, Farkas, az újpestiek közül Bene Feri, Göröcs Jancsi – együtt, a legkevésbé sem ellenségként – azt mondták hétfőnként, hogy menjünk fel a Tanár úrhoz, kérdezzük meg tőle, mi a helyzet. És biztosan van egy jó fröccse is. Volt...”

• 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után