CSILLAG PÉTER, HEGYI TAMÁS, SZABÓKY ZSOLT 2020.12.17 11:03 Frissítve: 2020.12.17 13:21

Videó: magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére

Kevesen tudják, hogy a Rákóczi út 63. alatt található épület a budapesti futballtörténelem egyik kulcshelyszíne. Megalakulásától, 1926-tól kezdve 1933-ig itt működött a Budapesti Labdarúgók Alszövetsége, korábban pedig tizenhárom éven keresztül a Magyar Labdarúgók Szövetsége székelt itt. A Budapesti futballmesék aktuális epizódjában a húszas-harmincas évek budapesti futballvilágát fedezzük fel.

Zsarnóczay elnökké választása 1935-ben

1913. április 28-án így írt a Sporthírlap a szóban forgó épületről: „Hatalmas, négyemeletes palota, amelyben az MLSZ új tanyáját felüti. A lépcsőházból egyenesen az MLSZ tágas előszobájába jutunk, amelyből a kisebb egyesületek börzeszobájába lépünk. Jobbra ettől a hatalmas tanácsterem fogadja a látogatót. A legnépesebb ülésekre alkalmas ez a 15 méter hosszú, gyönyörű terem, amelynek homlokzata a Rákóczi útra néz. Barátságos falait sárga tapétába öltöztetik, amelyen keskeny fehér csíkszálak szaladnak alá. A terem felső égőtestei kifogástalan világítást ígérnek. Komolyabb és a tanácsteremnél is ünneplőbb színbe öltözködik az elnökség szobája. Aranycsíkok élénkítik a Rákóczi útra tekintő szobának sötétzöld tapétáját. A parkettet szőnyeg borítja, amelyre ízléses bőrgarnitúrát és díszes íróasztalt állítanak. A falakat nagy eseményekre emlékeztető sportképek tarkítják, amelyekkel együtt rendkívül vonzó az elnöki szoba miliője. Itt helyezik el üvegszekrényben az MLSZ díjait is.”

Száz éve a budapestiek nemcsak futballügyben keresték fel a Rákóczi út 63.-at: a futballszövetségi főhadiszállás alatt működött a könnyű varietéműsorok, ledér táncosnők és a bohém komikus-tulajdonos miatt népszerű Steinhardt-mulató – az épület látott egyet s mást az évek során. 

A sorozat korábbi darabjai:
• 
11. rész – A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
• 10. rész – Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
• 9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
• 8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
 
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
 6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
 5. rész – IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
 4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
 3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
 2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten

 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után

2021.01.22 18:15:48

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

„Bízom abban, hogy lesz még alkalmam erős bajnokságban játszani, ám ehhez extrát kell nyújtanom.”

2021.01.18 23:36:20

Magyar válogatott THURY GÁBOR

A Tanár úr, az 1938-ban vb-ezüstérmes Lázár Gyula haláláig hű maradt a Ferencvároshoz.

2021.01.14 23:34:16

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Ilyenkor persze mindent rózsaszín köd borít.

2021.01.11 09:56:13

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

„Isten hozta! Isten tartsa! Isten vezérelje Nagyméltóságodat, a magyar kultúra legfőbb őrét és a magyar sport hivatott vezérét!”