Videó: a tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést

Az iskola – sporthasonlattal élve – All Star-intézmény a maga nemében. Működésének évtizedei alatt országos hírű pedagógusok tanítottak benne, és az itt tanuló diákok közül utóbb nem egy szerzett magának világhírnevet.

A falai között szerzett meghatározó alapokat későbbi pályájához Karinthy Frigyes író, Radnóti Miklós költő, Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, a holográfia megalkotója, Szőnyi István festőművész vagy Feleki Kamill színművész. A sportolók közül olyan nagyságok vallhatták magukat az intézmény növendékének, mint Hajós Alfréd, Gillemot Ferenc, Weisz Richárd és Halmay Zoltán – a kvartettből csak Gillemot nem szerzett olimpiai bajnoki címet.

S miért éppen ez a hely lett a magyar futball „bölcsőácsoló” műhelye? „A BTC, a Budapesti Torna Club ebben az iskolában született az 1890-es években, és eleinte a torna volt a tevékenység központjában. Ottó József, az iskola akkori tanára egy külföldi tanulmányútról hazatérve ismertetett meg különböző játékokat, és alapította meg a klubot. Az ide járó tanulók közül némelyek a futball híveivé szegődtek, és a BTC fundamentális szerepet játszott a magyar labdarúgás megszületésében, elterjesztésében” – foglalta össze a lényeget ottjártunkkor Dénes Tamás futballszakíró.

A sorozat korábbi darabjai:
• 7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
• 6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
• 5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
• 4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
• 3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
• 2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után