A világ legősibb szövegű himnuszai is felcsendülnek a vb F-csoportjában
HOLLANDIA
Hivatalos cím: Wilhelmus (van Nassouwe)
Címe magyarul: (Orániai) Vilmos
Dalszövegét írta: ismeretlen (1568–1572 között)
Zenéjét szerezte: ismeretlen szerző művét feldolgozta: Adrianus Valerius (1568)
Hivatalossá vált: 1932
Háttér:
Kevés himnusz van a világon, amelynek szövege egyes szám első személyben íródott: a holland azonban pont ezek közé tartozik. Az még a legfelkészültebb történészek között is vita tárgyát képezi, ki költötte a tizenöt versszakból álló dalt, így kénytelenek vagyunk megelégedni a lírai én bemutatásával: Orániai Vilmos (Wilhelmus van Nassouwe) – másik nevén: Vilmos, a csendes – a XVI. században a spanyolok elleni vívott németalföldi függetlenségi küzdelem vezére volt, és a holland nemzet atyjaként tekintenek rá.
A dal egyfajta zenei hadviselés gyanánt született meg egy olyan, katolikus francia gúnydal átköltésével, amely egy hugenotta herceg egyik sikertelen ütközetén élcelődött. A protestánsellenes dalt átírták protestánsbaráttá, hogy Orániai Vilmos előtt tisztelegjenek vele, saját nevében kifejezve hűségét Istenhez és hazájához.
A Wilhelmus hamar elterjedt Németalföldön, ugyanakkor a politikai és vallási véleménykülönbségek kereszttüzében igen megosztónak is számított. A XVIII. század elején leváltották, majd 1932-ben vált újra Hollandia himnuszává. Időtakarékosságból leggyakrabban csak az első, illetve esetleg még a hatodik versszakát éneklik – a teljes mű nagyjából 15 perc hosszú lenne.
JAPÁN
Hivatalos cím: Kimigajo
Címe magyarul: Őfelséged uralma
Dalszövegét írta: ismeretlen (794–1185 között)
Zenéjét szerezte: Oku Josiisza és Hajasi Akimori (1880)
Hivatalossá vált: 1869 (szöveg), 1880 (jelenlegi dallam), 1999 (legutóbbi hivatalos bevezetés)
Háttér:
A világ összes himnusza közül a japán szövege született meg a legrégebben. A vaka formában lejegyzett, Heian-kori vers szerzője ismeretlen. Mindössze öt sorból álló szövege így szól: „Uralmad tartson / Ezer, nyolcezer évig, / Míg a kavicsokból / Hatalmas szikla válik, / S beborítja a moha.”
A XVIII. század utolsó negyedében járva, a Meidzsi-korszakban John William Fenton brit zeneszerző Japánba látogatott egy katonazenekarral. Miután felfedezte, hogy az országnak nincs nemzeti himnusza, javaslatot tett ennek kiválasztására. Miután egy tisztviselő kiválasztotta a célnak megfelelő, fent említett verset, Fenton két-három hetet kapott arra, hogy megzenésítse, majd prezentálhatta is a császár előtt.
A dallam nem volt sikeres: a kormány szerint nem volt elég magasztos, mások a japánok számára kiénekelhetetlennek találták, így a császárságon belül kértek fel két zeneszerzőt az új himnusz megalkotására. Ez már jóval népszerűbb lett, használata elterjedt az egész országban, érdekes módon azonban törvényi szintre egészen 1999-ig nem emelték.
SVÉDORSZÁG
Cím: Du gamla, du fria
Címe magyarul: Ó, te ősi, te szabad!
Dalszövegét írta: Richard Dybeck (1844)
Zenéjét szerezte: ismeretlen (a zenekari feldolgozást Edvin Kallstenius alkotta meg 1933-ban)
Hivatalossá vált: nem hivatalos himnusz
Háttér:
Svédországnak a mai napig nincs hivatalosan elfogadott himnusza – csak a svéd királynak. Ennek ellenére közmegegyezés áll a mögött, hogy a XIX. században egy népdal dallamára megalkotott, „Te ősi, te szabad, magas hegyű északi, csendes és örömtelien gyönyörű” kezdetű dalt használják himnuszként, amely az ország szépsége és nagyszerűsége előtt zeng ódát.
TUNÉZIA
Hivatalos cím: Humat al-Hima
Címe magyarul: A haza védelmezői
Dalszövegét írta: Musztafa Szadik er-Rafii és Abu I-Kaszem es-Saabi [utolsó két sor] (1930)
Zenéjét szerezte: Mohamed Abd el-Vahab vagy Ahmed Khejreddin
Hivatalossá vált: 1957, 1987
Háttér:
Először egy évet sem élt meg himnuszként az „Ó, haza védelmezői / gyűljünk össze korunk dicsőségéért” kezdetű dal, amely szövegének nagy részét Musztafa Szadik er-Rafii 1930-as években írt verse alkotja, az utolsó két sort pedig Abu I-Kaszem es-Saabi tunéziai poéta egyik költeményéből fűzték hozzá („Amikor egy napon a nép életre vágyik /a sorsnak választ kell adnia!”).
Az 1958-ban Habib Burgiba elnök hatalomra jutását követően új himnuszt választottak, de amikor 1987-ben az államfőt puccs keretében leváltották, visszatértek az előző himnuszhoz.
