Felejthetetlen torna – vb-pillanatok az örökkévalóságnak?
EVEZŐ NORVÉGIA
Ami 1986-ban Mexikóban a hullámzás, 2010-ben Dél-Afrikában a vuvuzela, 2018-ban Oroszországban az izlandi tapsolás volt, az 2026-ban egyértelműen a „viking evezés” néven elhíresülő szurkolás. A norvég drukkerek látványos és szórakoztató performansza a vb egyik maradandó, ikonikus eleme, libabőrös lesz az ember, ha belegondol, milyen lehetett ezt a helyszínen átélni. Képzeljük el, ahogy több tízezer honfitársunkkal együtt ütemre, dobszóra imitáljuk az evezést. Kívülről mindenesetre nagyon látványos volt, még a futball iránt kevésbé érdeklődőket is szórakoztatta. Az evezést rengetegen másolták a vb alatt. Erling Haaland vezetésével a válogatott így ünnepelte a Brazília elleni továbbjutást, de számos olyan videó került az internetre, amin nagymamák, kórházi dolgozók vagy éppen a Norvég Védelmi Erő katonái utánozták a viking evezést.
SZTÁROK A LELÁTÓN
Bár minden világbajnokságon feltűnnek egykori klasszisok és sztárok a lelátón, talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen nagy számban még sohasem szurkoltak a tornán. A részben amerikai rendezésű vb fontosságát és népszerűségét azonban azzal is próbálták hangsúlyozni, hogy szinte minden fontosabb mérkőzésen láthattunk egy-egy hollywoodi hírességet vagy népszerű zenészt a nézőtéren. A spanyolok találkozóin rendre ott szurkolt Penélope Cruz, Javier Bardem és Olivia Rodrigo, de Jessica Alba, Sofía Vergara, Mick Jagger, Brad Pitt, az Oasis énekese, Noel Gallagher, Colin Farrell, Gerard Butler, Drake és Tom Cruise is több meccsre kíváncsi volt. Shakira vagy David Beckham jelenléte pedig papírformának tekinthető, de emlékezetes volt a „Half time show” is, amelyben Ronaldo és Ronaldinho is „fellépett” Madonna társaságában.
HIDRATÁCIÓS SZÜNET
A világbajnokság egyik legnagyobb vitát generáló újdonsága volt a kötelező hidratációs szünet. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályai alapján minden félidőben három perc ivószünetet tartottak, amit a szurkolók mellett Gary Neville, Thomas Tuchel vagy éppen Virgil van Dijk is kifogásolt. Bár a FIFA elnöke, Gianni Infantino tagadta, sokak szerint a beiktatott pihenőnek is a pénzszerzés esélye volt a lényege, mivel újabb hatalmas reklámbevételeket hozott. Persze az amerikai sportok nézői már hozzászokhattak ehhez, az európaiaknak viszont meglehetősen furcsa volt az állandó játékmegszakítás. Diego Maradona egyébként már egy 2018-as interjújában megjósolta ezt, az argentin legenda elmondta, hogy a részben amerikai rendezésű tornán majd biztosan négy negyedre osztják a mérkőzéseket. Így is lett, és elképzelhető, hogy a jövőben egyre több sorozatban találkozhatunk hasonlóval.
REKORD HÁTÁN REKORD
Az Egyesült Államok törekedett rá, hogy minden téren az eddigi legnagyobb, leglátványosabb világbajnokságot rendezze meg, és ez több szempontból sikerült is. A 48 résztvevő csapat és a 104 mérkőzés is rekord, de a pályán is több fontos csúcs megdőlt. Lionel Messi minden idők legidősebb futballistája lett, aki mesterhármast szerzett, Cristiano Ronaldo pedig az első olyan labdarúgó, aki hat különböző világbajnokságon is betalált. Az argentin csatár megdöntötte Miroslav Klose korábbi gólcsúcsát (16) 21 góllal, amit aztán Kylian Mbappé döntött meg. A francia támadó immár 22-vel vezeti a vonatkozó listát. Lionel Messi gólpasszrekordot is döntött, 16-ot osztott ki az eddigi hat tornáján. A Curacaót irányító 78 éves Dick Advocaat a vb-k történetének legidősebb szövetségi kapitánya lett, és akkor a nézőcsúcsot (közel hétmillió) és a gólcsúcsot (308) még nem is említettük.
FINALISSIMA
Először fordult elő, hogy az első négy kiemelt jutott be az elődöntőbe, ahogyan az is, hogy az aktuális Európa-bajnok és a Copa América-győztes csapott össze a fináléban. Vagyis csak összejött a márciusra tervezett, ám a közel-keleti konfliktusok miatt elhalasztott Finalissima. Mellesleg az 1930-as Uruguay–Argentína finálé óta ez volt az első olyan döntő, amelyben két spanyol ajkú nemzet csapott össze. Na és persze Lamine Yamal és Lionel Messi párharca is örökké emlékezetessé tette a Spanyolország–Argentína mérkőzést. Két La Masia-növendék, és az utóbbi húsz év legnagyobb klasszisa csapott össze a következő évtizedek leendő ikonjával.
VOZINHA-JELENSÉG
Van abban igazság, hogy a valódi világbajnokság csak az egyenes kieséses szakasszal kezdődik el, ugyanakkor a csoportkörben is voltak emlékezetes alakítások. Ezek közül is kiemelkedik Vozinháé. A Zöld-foki-szigetek 40 éves kapusa jóformán teljesen ismeretlen volt a nemzetközi futballszurkolók előtt, mígnem kapott gól nélkül hozta le a későbbi világbajnok Spanyolország elleni találkozót. Később aztán a legjobb 32 között Argentína ellen is nagyszerűen védett, de ott kapott három gólt. Még érdekesebbé teszi a történetét, hogy a vb előtt alig néhány tízezren követték az Instagramon, cikkünk írásakor pedig ez a szám csaknem 30 milliónál járt.
TESTKAMERA
Nagyot változott a világ. Ahhoz képest, hogy a korai világbajnokságok történéseiről még csak az újságokból, majd a rádióból tájékozódhattak a szurkolók, mostanra eljutottunk oda, hogy mérkőzésenként 45 kamera vette a történéseket, és még a játékvezetőt is felszerelték egy úgynevezett testkamerával. Ennek köszönhetően sokszor szó szerint testközelből nézhettük vissza a fontos eseményeket, bár sokak szerint ezek a momentumok inkább egy-egy videójáték jelenetre hasonlítottak. Az is nagy kérdés, vajon mindez mennyit adott hozzá a találkozók élvezeti értékéhez.
FÉLIDEI NYILATKOZATOK
Már a klubvilágbajnokságon is alkalmazták, de a világbajnokságon jelentős újítás volt, hogy a félidőben a játékosok és a szövetségi kapitányok is nyilatkoztak a sajtónak (képünkön Didier Deschamps). Nem valószínű, hogy ők mindig szívesen tették, de az biztos, hogy ez olyan újítás volt, ami a szurkolóknak, a közvéleménynek is adott egyfajta pluszt. Nem beszélve arról, hogy a vb alatt rengeteg korábbi klasszis, így Thierry Henry vagy Zlatan Ibrahimovic is szakértőként dolgozott, így az ő szakmailag megalapozott véleményük még színesebbé és érdekessé tette a tornát.
PIROS LAP SZÁJTAKARÁSÉRT
Lehetetlen a vb összes újítását egyetlen összeállításba sűríteni. Amerikai módra a válogatottak teljes kerete felállt a himnuszokhoz, a győztesek gyűrűt is kaptak az érem mellé, és még sorolhatnánk. A hidratációs szünet mellett azonban az egyik fontos szabálymódosítás volt, hogy a játékvezetőnek piros lappal kell büntetnie azt a játékost, aki egy szabálytalanság után a száját eltakarva beszél. Elsőre talán sokan mosolyogtak ezen vagy komolytalannak tartották, mígnem a paraguayi Miguel Almirónt szájtakarásért küldték le Törökország ellen. Érdekesség, hogy a döntőben Lionel Messi is reklamált emiatt, de a neki a száját eltakarva szövegelő Marc Cucurella megúszta a piros lapot.
OTTHON IDEGENBEN
A világbajnokságok történetében először fordult elő, hogy egy házigazda nem otthon, a saját országában játszotta le a mérkőzését. Kanada elvesztette a Svájc elleni csoporttalálkozót, így a másik, nem „hazai” ágra került, és a legjobb 32 között Los Angelesben csapott össze Dél-Afrikával (1–0), majd Houstonban kapott ki 3–0-ra Marokkótól. Ugyanakkor a Jesse Marsch irányította kanadai együttes elbüszkélkedhetett azzal, hogy története során először szerzett pontot a vb-n, először nyert mérkőzést, sőt, az egyenes kieséses szakaszba is bejutott, és ott is aratott egy győzelmet. Hasonló bravúrt hajtott végre a Zöld-foki-szigetek is, és persze arról se feledkezzünk meg, hogy Curacao is megszerezte története első vb-pontját.
KAPURA LÖVÉS NÉLKÜLI CÍMVÉDŐ
Sajnos a döntő nemcsak a spanyolok miatt marad emlékezetes, hanem azért is, mert az argentin válogatottnak a rendes játékidőben egyetlen kapura lövése sem volt. Ez egy átlagos mérkőzésen sem túl pozitív, de a futball csúcsának számító vb-döntőben, ráadásul a címvédőtől kimondottan elkeserítő. Az 1966-os vb óta vezetik az erre vonatkozó statisztikát, és azóta egyszer sem fordult elő ilyesmi a fináléban. Reméljük, a jövőben sem lesz rá példa, mert a döntőnek mégiscsak az lenne a lényege, hogy mindkét csapatnak legyenek gólhelyzetei.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. július 25-i lapszámában jelenik meg.)
