Videó: amikor az évekig gúnyolt csatár történelmi aranygólt szerzett

Nincs is annál jobb érzés a dolgozó ember számára, amikor egy zseniális remekművel sikerül elhallgattatni a gúnyos kórust: nos, átélte ezt 1996-ban a németek csatára, Oliver Bierhoff.

A langaléta, sokak szerint ügyetlen támadó odahaza sem a Hamburgban, sem a Borussia Mönchengladbachban nem remekelt, a Salzburgban és a másodosztályú Ascoliban szerzett sok-sok gólját Németországban kevesen vették komolyan, de 1.15 millió eurót fizetett érte az Udinese, és Bierhoff a Serie A-ban is jó ütemben termelte a gólokat, különösképpen a fejét használta ügyesen.

Berti Vogts szövetségi kapitány az 1996-os Eb előtt behívta a keretébe a 28 éves csatárt, aki változó eredményességgel játszott a felkészülési mérkőzéseken, a tornán az első csoportmérkőzésen a csehek (!) ellen hét percet kapott, majd az oroszok ellen gólpassza ellenére sem remekelt – így a következő három mérkőzést a kispadon ücsörögte végig!

A finálé azonban az övé lett: Vogts szinte jobb híján a 69. percben pályára küldte őt, tíz perccel azt követően, hogy a csehek Patrik Berger révén megszerezték a vezetést. Bierhoff a második labdaérintésével egyenlített, majd a hosszabbításban egy nagyon furcsa gólt szerzett, és ezzel el is dőlt a kupa sorsa, ugyanis akkor vezették be az aranygól intézményét, azaz az nyerte a találkozót, 11-esepárbaj nélkül, aki a ráadásban gólt ért el.

Bierhoffé volt az első aranygól a felnőttek között tétmérkőzésen, társszerzője pedig a cseh kapus, Petr Kouba, korábban egyetlen cserejátékos sem lőtt gólt az Eb-döntőn!

„Öt-tíz másodperc is eltelt, mire felfogtam, mit is tettem. Nem gondoltam semmire, csak üvöltöttem” – idézte fel a nagy gól után történteket Bierhoff, az egyszerűség nagymestere. Az aranygólt hamarosan felváltotta az ezüstgól, amikor hiába esett gól a hosszabbításban, megvárták az adott játékrész végét, de a félmegoldás félsikert sem aratott.

„A németeknek a végére annyi sérültjük és eltiltottjuk volt, hogy az UEFA engedélyezte egy korábban nem nevezett játékos (a freiburgi Jens Todt) beválogatását, ami példátlan eset. Majdnem a frissen, az Eb előtt visszavonuló Rudi Völler lett a plusz játékos, de nem vállalta, az utolsó edzésen a cserekapus Oliver Kahn a mezőnyben edzett... Tényleg szinte csak Bierhoff volt számottevő cserejátékos, hát meg is nyerte nekik” – világította meg az eset egy eddig nem látott oldalát kollégánk. L. Pap István.

A ma már a válogatott technikai igazgatójaként dolgozó Bierhoff felesége is közismert, a félig magyar Szalántzy Klára: anno ő vezette azt az autót, amelyben életét veszítette Drazsen Petrovics.