H. T. 2016.06.03 21:59 Frissítve: 2016.06.04 20:27

Mibe került? Csökkent a nézőszám, de nőtt a kiadás…

A magyar labdarúgó-válogatott győzelmei közül számosat felelevenítő, végéhez közeledő retroszériánk mai részében újabb első világháborús találkozóról lesz szó. Pontosabban arról is szó lesz, miközben a fő hangsúlyt egy csaknem száz éve megjelent írás kapja, amelyben arra a kérdésre kereste a választ a szerző, hogy „Mibe került a futball a háboru előtt és – ma”. Válogatott labdarúgóink háborús szerepvállalása után a következő téma tehát, amit körüljárunk kicsit, az első világégés alatti magyar futball gazdasági helyzete, avagy – a témakört leszűkítve – mennyire rúgott egy nagyobb élvonalbeli egyesület éves kiadása, „tisztán a csapat felszereléséhez szükséges kiadásokat tekintve”.

 

Ehhez a rövid életű Sportlapban 1918. február 9-én megjelent több mint féloldalas elemzést (!) hívjuk segítségül, amelynek bevezetését úgy zárja a szerző, hogy a szörnyű háború miatt „a futballsportnak is százféle nehézséggel, igy első sorban az anyagi gondokkal kell megküzdenie”. (A korabeli helyesírást megtartottuk a lap idézeteiben.)

Majd így folytatja: „Látjuk mindennapi életünkben is, hogy az elsőrendü szükségleti cikkek, melyek tulnyomó részét béke idején magunk állítottuk elő, a háboru alatt 3-400 százalékos áremelkedést értek el, s igy könnyen érthető, hogy a sportcikkek árai, melyek tulnyomó részét béke idején is külföldről szereztük be, néhol 800, sőt 1000 százalékkal emelkedtek.”

A magyar csapat a tízes években egy Ausztria elleni meccs előtt (Fotó: Régi Magyar Labdarúgás Facebook-oldala)

 

FUTBALLCIPŐ, FUTBALLING, NADRÁG

„Minthogy azonban ez állitásaink jelentőségét csak számszerü adatokkal illusztrálhatjuk azok való nagysságában, az alábbiakban egy nagyobb első osztályu egyesület háborus költségvetését kivánjuk bemutatni.

Alapul vettük, hogy az illető egyesület három csapatot szerepeltet rendszeresen, s e három csapatnak együtt évenkint legalább egy teljes (12 személyre szóló) felszerelésre van szüksége.” A keretek nagysága ekkor meg sem közelítette a napjainkban megszokottat, nem 20-30 játékosra méretezték őket, a létszám alig volt több mint egycsapatnyi.

„Egy pár futballcipő ára békében 16 korona volt, ma 120 korona, 12 személy cipőszámlája békében 192 korona volt, ma 1440 korona.

A futballing ára háboru előtt 4-5 korona volt, ma 30-40 korona, ez egy egész csapatra átszámitva 360 koronát jelent a békeidőbeli 55 koronával szemben.

A nadrág ára 3 koronáról 20 koronára szökött, ennek megfelelőleg 36 korona helyett ma 240 koronába kerül 12 darab.

Egy pár lábszárvédő békében 2 koronába került, ma 8 korona, s igy 96 korona a kiadási tétel a régi 24 koronával szemben.”

SUSPENSORIUM, SVEATER, EMBROKÁCIÓ

„Az elsőrendü futballszükségleti cikkek közé tartozik a harisnyaszár is, melynek ára 8 koronáról 30-ra szökött fel, s igy egy csapatra való 360 korona megterhelést jelent a régi 96 koronával szemben.

A térdvédő is szükséges kelléke a felszerelésnek, s a régi 8 korona helyett ma 40 korona az ára. Ha csak 6 párt veszünk, ez 240 koronát jelent a régi 48 korona helyett.

Mindennemü sporttevékenységnél szükség van suspensoriumra [lágyékvédő] is. Ennek ára a régi 2 koronával szemben ma 16 korona, ami ha csak 24 darabot, azaz 2 csapatra valót veszünk, 384 koronát jelent, míg ezelőtt csak 48 koronába került ugyanaz a mennyiség, de jobb minőség.

Sveatert [szvetter, mellény] ma csak kapusok hordanak, mert a régi 25 korona helyett 120 korona az ára. Két személyre számítva, 240 korona a kiadás a régi 50 helyett.”

„Szemelőtt tartva a játék közben szinte elkerülhetetlen könnyebb sérüléseket, sebesüléseket és lábpakkolásokat, feltétlenül szükség van kötszerre: gézre és vattára – és a szerző a legapróbb részletekig tekercsre, illetve 100 grammos csomagolásra kiszámítja az aktuális árat.

Nem felejti ki a szürke vattát sem, „amelyet cipők, harisnyák kitöltésére használnak”. Sőt: „A játékosok lemasszirozására, jó kondicióban tartására szükség van az u. n. embrokáció [bedörzsölő] nevü folyadékra...

6:2 – EXTÁZIS ÉS KIPIRULT NŐI ARCOK AZ ELSŐ FÉLIDŐ UTÁN

A háborús idők legnagyobb különbségű (akkor még arányú) győzelmét arattuk 1917. június 3-án a Hungária úton, igaz, 1915. november 7-én éppúgy 6:2-re vertük meg az osztrákokat az Üllői úti pályán, mint az előbbi időpontban. Noha a sógorok „keretbe foglalták az évfordulóját ma ünneplő mérkőzést, a két vendéggól között hat magyar találat született – öt már az első játékrészben!

„Nem férhet szó a győzelem reális voltához sem. Csapatunk összjáték, kombináció és ambíció dolgában is egy klasszissal szárnyalta tul az osztrákokat. Ritkán láttunk még magyar válogatott csapatban ily egységességet és harmóniát – foglalta össze a látottakat a Sporthírlap, amely így írt a szünet utáni pillanatokról: – Az első félidő rekorderedménye valósággal extázisba hozta a megjelent publikumot, s a második félidőben felálló magyar csapatot hatalmas tapsvihar, kipirult női arcok lelkes kendőlobogtatása és harsány éljenzés fogadta pályára lépésekor.”

Knapp Miksa és Weisz Ferenc utoljára szerepelt a válogatottban, Urik József, a Törekvés csatára pedig először, és mindjárt gólt is szerzett. A búcsúzó Weisz is eredményes volt, rajta kívül még Schlosser Imre, Schaffer Alfréd (2-2) ért el gólt a csatárok közül, csak a balszélső, Szabó Péter nem talált a kapuba (miként másik tizenegy válogatott fellépésén sem).

Szövetségi kapitányunk, Herczog Ede már egy éve visszatért a frontról, és ugyancsak a háború végét vetítette előre, hogy Hugo Meisl, az osztrákok egyik válogatója is, aki főhadnagyként harcolt a háborúban, megszabadult az angyalbőrtől.

A mérkőzés érdekessége, hogy azt egy budapesti kórházban ápolt sebesült német tiszt, bizonyos Karl Winkler vezette, aki levizsgázott játékvezető volt.

BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉS
Magyarország–Ausztria 6:2 (5:1)

1917. június 3., Budapest, Hungária út, 22 000 néző
MAGYARORSZÁG:
Knapp Miksa – Feldmann Gyula, Siegl József – Kertész II Vilmos, Kertész III Adolf, Blum Zoltán – Weisz Ferenc, Urik József, Schlosser Imre, Schaffer Alfréd, Szabó Péter. Szövetségi kapitány: Herczog Ede
Gólszerző:
Urik (13.), Schaffer (16., 62.), Schlosser (40., 45.), Weisz F. (41.), ill. Heinzl (9.), Popovich (79.)

6-7000 EZER NÉZŐ MÁR REKORDSZÁMBA MEGY

Ha ez még nem lenne elég, a szerző kitér a cipőfűző, az ingfűző, a stopli, „a fehérnemüek karbantartása, mosása és kezelése drágulására is – hisszük vagy sem, utóbbi tétel emészti fel a legtöbbet a költségvetésben!

„A költségvetéshez kell számítanunk a frissítők árát is”, plusz a „birák és határbirák” kifizetését. Őket, „miként béke idején, most is 600 koronával vesszük fel”.

Hoppá! A labda ára bezzeg emelkedett, és a cipőjavítás költsége is magasra rúgott – csak az élő erőé nem...

„Végére értünk összeállitásunknak, amelynek számadatai minden költői frázisnál ékesebben beszélnek. Egy nagyobb egyesület évi kiadásai, tisztán a csapat felszereléséhez szükséges kiadásokat tekintve, eléri[k] a 9300 koronát, mig béke idején ugyanez 3000 koronából bőven futotta.

Béke idején a 15-18 ezres publikumok sem tartoztak a ritkaságok közé, ma azonban 6-7000 főnyi közönség már rekordszámba megy. A közönség harmadára csökkent, de a kiadások három-négyszeresre emelkedtek, s igy azok is, akik eddig nem voltak tisztában egy egyesület adminisztrációs kiadásaival, be fogják látni, hogy mégsem gondtalan arany élet az egyesületi vezetőké.

„Nagy, komoly veszedelmeket rejt magában a közeljövő, de nem szabad csüggednünk, minden erőnket össze kell szednünk, hogy a létért folyó nagy küzdelemből futballsportunk diadalmasan és megujhodva kerüljön ki – zárul az elemzés.

GYŐZELMEK A MAGYAR VÁLOGATOTT HŐSKORÁBÓL
Frici, meg a futballválogatott első győzelme; édes búcsú a „magas őrtoronytól”
A mieink 5:2-re nyertek, de amit a meccs a sajtótól kapott...
Válogatott meccs január elsején? Igen! Ráadásul győzelem!
Hatalmas ünneplésben részesültek labdarúgóink Olaszországban
Rettenetes csapás az osztrák futballra, „kiheverni tán évek múlva sem tudja
Magyar neveket a válogatott futballistáknak! Kiváló tisztelettel
6:1-gyel búcsúzott válogatottunktól, majd a Barcelona legendája lett
Akkora csapást mértünk az olasz válogatottra, mint soha senki
A magyar őserő el nem vész: futballválogatottunk kaput nyit 
Felavatásként ítélkeztek és ütöttek válogatottunk tagjai
 
SOROZATUNK EDDIG MEGJELENT ÖSSZES EPIZÓDJA ITT!

 

2021.07.20 14:03:05

Magyar válogatott THURY GÁBOR

Noha a magyar futballválogatott gyengélkedett, a vezetők nem mondták le a brazilok riói meghívását.

2021.07.15 22:41:39

Magyar válogatott N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Mészöly Kálmánban mintha a tárt karú szeretet hajlamát, s a fékezhetetlen – nem rossz értelemben vett! – „dúvadságot” gyúrta volna össze a Teremtő, ami így egyben a lebírhatatlan életörömöt, életakaratot mutatja nekünk.

2021.07.15 22:14:35

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Örüljünk annak, hogy csakhamar kettő lesz az egyből.

2021.07.14 23:11:43

Magyar válogatott KAMLER JÁNOS

NS-VÉLEMÉNY. Tökéletesen behatárolható a profi labdarúgásban betöltött szerepe.