PÓR KÁROLY
PÓR KÁROLY
2022.06.22 13:57 Frissítve: 2022.06.22 14:32

Magyar tiki-taka 58 passzal Angliában – az elemzőnek is leesett az álla

A győzelmet nem kell megmagyarázni – de ha tanulni szeretnénk a sikeres mérkőzésekből is, akkor érdemes a statisztikák mögé nézni, és megvizsgálni, mi az, ami jobban működött a magyar labdarúgó-válogatott Nemezetek Ligája mérkőzésein, mint például az albánok elleni vb-selejtezőkön. A számokból levonható tanulságokat Kovács Istvánnal, az InStat Sport vezető elemzőjével összegeztük.

Szalai Ádám (jobbra) vívta a legtöbb támadópárharcot Európában a júniusi NL-meccseken (Fotó: Árvai Károly)

 

 

 
 Amióta Lang és Nagy Zsolt kezd, alig kapunk gólt; megvan Styles helye
 Ez az, amiben visszaestünk az angolok elleni meccshez képest

Az InStat Sport statisztikai elemzőcég nyolcpontos elemzést készített a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-mérkőzéseinek tapasztalatairól. Ennek lényegi kivonata keretes írásunkban olvasható, de megkeresésünkre össze is foglalta a legfontosabb tényezőket Kovács István, az InStat Sport vezető magyar elemzője.    

„Azok a statisztikák, amelyeket az angolok ellen, Wolverhamptonban produkált a magyar válogatott, nyilván nem tarthatók hosszú távon – kezdte a statisztikák összegzését az InStat vezető elemzője, Kovács István. –  Hiszen öt kapura lövésből szerzett négy gólt a csapat, úgy, hogy a helyzetek minőségét jelző xG mutató 0.83 lett, tehát a helyzetek alapján még egy gól sem lett volna egyértelműen elvárható, ráadásul csak 31 százalékban birtokolta a labdát a válogatottunk és úgy nyert 4–0-ra, hogy például egyetlen szögletet sem végezhetett el. A Nemzetek Ligája-mérkőzéseket a statisztikák alapján, a  magyar válogatott szempontjából ahhoz tudnám hasonlítani, amikor valaki kártyában 19-re folyamatosan lapot kér, és minden bejön neki. Hogy mást ne mondjak, a magyar válogatottnak a legmagasabb, a teljes európai mezőnyben, tehát az összes ligát figyelembe véve, a kaput eltaláló lövéseinek az aránya, 61 százalékkal.

A statisztikus kiemelte, a számok is mutatják, az angol válogatott nem tudott úgy felpörögni a Nemzetek Ligája mérkőzésekre, ahogy az a világ egyik topválogatottjától elvárható lenne, jóval kevesebb ütközést, egy az egy elleni párharcot vállaltak (az angolok meccsein átlagban 121 párharc volt az NL-ben, míg az európai átlag 138, a magyar NL-meccsek átlaga pedig 131 volt) – erről már a budapesti 1–0-s magyar győzelem után is írtunk. Ez azonban mit sem von le a magyar csapat érdemeiből, hiszen nem egy cserecsapatot vertek meg kétszer is a mieink, hanem világklasszisok, illetve BL-győztes játékosok sorát felvonultató angol válogatottat.

„A Nemzetek Ligájában egyértelműen kirajzolódtak azok a stílusjegyek a válogatott játékán, amelyek korábban a Marco Rossi irányította Honvédot is jellemezték. Az a csapat a válogatottéhoz hasonló célfutballal, hasonló meglepetésekre volt képes itthon. Senki sem szeretett játszani a nagyon mélyen védekező Honvéd ellen, amelynél először Botka Endre játszotta abban az előretolt szárnyvédő pozícióban, amely Rossi rendszerében egy kulcsposzt, és a válogatottnál Fiola Attila és Nagy Zsolt személyében sikerült megtalálnia a megfelelő embereket erre a szerepkörre – mindketten főszerepet játszottak a legutóbbi két mérkőzésen, a németek és az angolok ellen.”

Kovács István szerint a válogatottnál Dárdai Pál kapitányi időszaka hozott egy szemléletváltást, amikor a szövetségi kapitány kimondta, a védelem megszervezése a legfontosabb feladat, elöl meg majd csak bepattan valahogy a labda. Ez, a közvélemény számára nem biztos, hogy szimpatikus, de kétségkívül eredményes játékfelfogás jellemzi Marco Rossit is – főképp azokon a mérkőzéseken, amelyeket sikerrel vesz a csapat.

„Az albánok elleni két vereség alkalmával talán éppen az volt a probléma, hogy nyíltabban, támadóbb szellemben próbáltunk futballozni annál, amit a játékosok képességei lehetővé tesznek egy ilyen ellenféllel szemben. Ezzel együtt azt is látni kell, a Nemzetek Ligája-mérkőzéseken, annak ellenére, hogy mindegyik meccsen kevesebbet birtokoltuk a labdát ellenfeleinknél, sokat fejlődtünk a labdatartásban is, nőtt az átlagos labdabirtoklásaink hossza. Az angolok ellen, igaz már három nullánál, emberelőnyben, de volt egy olyan, három percig tartó időszakunk, amikor az ellenfél labdába sem tudott érni, miközben a mieink 58 passzt mutattak be. Ebből 52-t úgy, hogy közben játékmegszakítás sem volt.  A meccsen produkált összes passzunk 17 százaléka erre a három percre esett.  Hogy a magyar válogatott Anglia vendégeként ilyenre legyen képes, az egészen elképesztő.”

Az említett jelenet az egyik videómegosztóra is felkerült (a videón 52 magyar passz látható, de a mieink labdabirtoklása már a videón látható időpontnál előbb, 84:38 percnél megkezdődött, pontosan azután, hogy Harry Maguire cserekén beállt az angoloknál):

A VIDEÓHOZ KATT A KÉPRE!

 

FONTOSABB STATISZTIKÁK A MAGYAR VÁLOGATOTT NL-CSOPORTJÁBÓL
Meccsenkénti statisztikai átlagok
 MagyarországNémetország
Olaszország
Anglia
lövés/kaput eltaláló
 9.5/5.8 (61%)
10.5/5.5 (52%)
 12/4.3 (35%)
10.8/4 (37%)
gólhelyzet/gól
6/1.75 (30%)
 7/2 (29%)
 6/1.25 (21%)
 6/0.25 (4.5)
passz/pontos377/316 (84%)
665/594 (89%) 
429/355 (83%)
 567/498 (88%)
kulcspasszok/pontos
 5/2.8 (52%)
 13/6 (43%)
9/3.8 (42%)
 7/4 (62%)
egy labdabirtoklásra jutó passzok száma percenként
 16 17.7 15.7 16
beadás/pontos10/3.8 (38%)
 10/2.5 (24%)
 11/2.8 (25%)
 11/2.3 (20%)
párharcok/megnyert
 131/57 (44%)
107/57 (53%)
127/68 (54%)
 121/61 (50%)
szerelési kísérlet/sikeres
 29/14 (48%)
 24/13 (54%)
 26/13 (50%)
26/16 (62%)
 labdabirtoklás 19:47 (38%)
33:38 perc (64%)
22.38 perc (42%)
 30.49 (56%)

Forrás: InStat Sport. Mindegyik sorban a legjobb adatot vastaggal szedtük.

 

A MAGYAR VÁLOGATOTT NL-SZEREPLÉSÉNEK NYOLC KULCSTÉNYEZŐJE AZ INSTAT SPORT SZERINT

1. Összeszokottság, stabilitás

Marco Rossi a négy meccsen csak 20 játékosnak adott  lehetőséget, az olaszok 31, angolok 25, a németek 23 játékost „forgattak”. A kezdőcsapaton is keveset változtatott a szövetségi kapitány két meccs között. Az állandóság és stabilitás nagy erénye lett a csapatnak, a 3–4–3-as formációban a játékosok megértették egymás helyezkedéseit.

2. Eredményes hajrák, jó cserék

A magyar csapat a leghatékonyabban a meccsek utolsó 30 percében játszott, öt gólt szerzett ebben az időszakban a hétből. Ehhez az is hozzájárult, hogy jól sültek el a cserék: az öt találtból négyben főszerepet játszottak a cserejátékosok (Gazdag Dániel gólt szerzett csereként, míg Ádám Martin kettő, Fiola Attila pedig egy gólt készített elő a kispadról beállva). Az időben történt, megfelelő cseréket mutatja az is, hogy a csapat nem veszített a dinamikájából, és egyetlen gólt sem kapott a második félidőben, ami tavaly a gyengéje volt. A portugálok ellen az Eb-n az utolsó percekben kapott gólok miatt például Marco Rossi is még önmagát, az elhibázott cseréket okolta. 

3. Gyors kontrák, javuló labdatartás

Támadásban jól használtuk ki az ellenfél védői mögött hagyott üres területeket. Gyors passzjátékkal – átlagosan, percenként 16 passz egy labdabirtoklás alatt, 84 százalékos pontossággal – és pontosan juttattuk el a labdát az ellenfél tizenhatosának előterébe, megelőzve, hogy a védelem időben visszarendeződjön. A csapat átlagban 13.7 mp hosszú támadásokat vezetett. Az európai átlag 16.6 mp, viszont az Eb-n a magyar együttes 11.6 másodperccel az utolsó volt ebben a sorban a 24 csapat között – most több mint két másodperccel ezen is sikerült javítani.   

4. A jobb oldal hatékonysága

Öt gólt szereztünk a jobb oldali támadásokból. A csapat igyekezett területi létszámfölényt kialakítani a jobb oldalon és innen is érkezett a legtöbb beadás. A 33 magyar támadásból 22 futott a jobb oldalon és 12-ből alakult ki közvetlen gólhelyzet. Egyúttal jól működtek a súlypontáthelyezések, kétszer is láthattunk arra példát, hogy a jobb oldali akció végén a bal oldalon felfutó Nagy Zsolt talált az ellenfél kapujába.

5. A szárnyvédők aktivitása

A szárnyvédők közül az olaszok ellen még a Loic Nego helyére beállt, a 3. és 4. fordulóban pedig már kezdőként játszó Fiola Attila és a bal oldalon Nagy Zsolt kulcsszerepet játszottak a magyar támadójátékban. Jól használták ki az előttük nyíló területeket, jó ütemben érkeztek meg a kapu elé, nagy helyzeteket kialakítva ezzel. Nagy négyszer lőtt kapura, kettőből gól lett és a két gólja mellett az angolok elleni első meccsen kiharcolt egy tizenegyest, Fiola pedig két gólt készített elő. Az olaszok és a németek ellen is ő adott be jobbról a gólunk előtt (előbbinél Gianluca Mancini talált a saját kapujába, utóbbinál Sallai Roland fejelt, majd a kipattanóra érkezett Nagy Zsolt). Egyébként az első két meccsen kezdő Nego is jól játszott, illetve a németek és angolok ellen jól szállt be a kispadról. Neki négy gólhelyzetet előkészítő passzkísérlete volt, és mind a négy pontos volt.   

6. A támadóhármas munkája

Minden mérkőzésen a Sallai Roland, Szalai Ádám, Szoboszlai Dominik hármas kezdett.

Szalai harcolt a labdákért (24/9 megnyert párharc mérkőzésenként – összesen 82 támadópárharcot vívott meg a négy meccsen, ami a legmagasabb szám az európai NL-mezőnyben), és gondoskodott arról, hogy ott legyünk a pálya közepén. Szoboszlai volt az összekötő, és négy kulcspasszával próbálta megjátszani a társakat – egy passzából alakult ki közvetlen gólhelyzet, amikor Ádám Martin kapura tudott fejelni a németek ellen (Szoboszlai mellett csak Negónak volt négy kulcspasszkísérlete). Sallai pedig a befejezésekhez helyezkedett, tíz lövéséből, illetve fejeséből nyolc találta el a kaput (a magyar csapatból Sallait Nagy Zsolt és Ádám Martin követte a kaput eltaláló kísérletek számában, három-három próbálkozással), két gólt szerzett.

7. Hatékonyság a befejezéseknél

A támadások befejezésének hatékonysága volt a júniusi eredmények legfontosabb alkotóeleme. Az ellenfelek ugyan több gólhelyzetet alakítottak ki, mint a mieink (25–24 arányban), de a helyzeteink 30 százalékát tudtuk gólra váltani, miközben az európai átlag 24 százalék volt. A csoportellenfeleink közül a németek 29, az olaszok 21, az angolok pedig csak 4.5 százalékot produkáltak. A teljes A-liga mezőnyét nézve is a 4. helyen végeztünk a helyzetkihasználást tekintve, a lengyel, walesi (33-33 százalék), holland (32) trió mögött. Ugyanakkor a kaput eltaláló lövések arányát tekintve a magyar válogatott a teljes európai mezőnyben az élen végzett. Sallaiék a négy meccsen összesen 38-szor vették célba a kaput, és 23-szor el is találták, ami 61 százalékos hatékonyságot jelent. Az 54 európai válogatott közül a magyar mellett csak Észtország, Izland (58-58%) Németország (52%) és Belgium (51%) tudott ötven százalék fölött produkálni. A hatékony befejezéseket megalapozta, hogy a gólhelyzetet előkészítő magyar kulcspasszok több mint fele sikeres volt, a beadásainknak pedig a 38 százaléka volt pontos – ez a csoportunkban a legjobb arány, de egész Európában is a legjobb négyben van. 

8. A középső zóna védelme

A magyar csapat folyamatosan összetett védekezési rendszert alakított ki a pálya középső zónájában. Labdavesztésnél gyorsan visszarendeződtek, mélyen védekeztek, így nem adtak teret az ellenfeleknek a védelmi vonalak között. Középről az ellenfelek, csak 11 százalékos kapura lövési hatékonysággal tudták lövéssel befejezni a támadásaikat. Lemondtunk a „presszingről”, a labdás játékosok letámadásáról, ugyanakkor a középpályássor és a védelem megfelelő tolódással hatékonyan tartotta szemmel a védekezési vonalakat. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az angolok, hazai pályán csak kilenc lövőhelyzetig és két kaput eltaláló lövésig jutottak ellenünk. A védelem és a középpályássor kiváló összmunkáját is mutatja, hogy a legtöbb szerelést a szűrő Nagy Ádám (tízet) mutatta be, a legtöbb védekező párharcot a két belső védő, Lang Ádám és Willi Orbán (17-17) nyerte meg, az ellenfél térfelén a legtöbb labdát pedig Fiola Attila és Nagy Zsolt szerezte (négyet-négyet).

 


NEMZETEK LIGÁJA, 3. CSOPORT

AZ ÁLLÁS
1. MAGYARORSZÁG 4 2 1 1 7–3 +4  7
2. Németország 4 1 3 8–5 +3  6
3. Olaszország 4 1 2 1 5–7 –2  5
4. Anglia 4 2 2 1–6 –5  2

1. FORDULÓ
Június 4., szombat
MAGYARORSZÁG–Anglia 1–0
Olaszország–Németország 1–1

2. FORDULÓ
Június 7., kedd
Olaszország–MAGYARORSZÁG 2–1
Németország–Anglia 1–1

3. FORDULÓ
Június 11., szombat
MAGYARORSZÁG–Németország 1–1
Anglia–Olaszország 0–0

4. FORDULÓ
Június 14., kedd
Anglia–Magyarország 0–4
Németország–Olaszország 5–2

5. FORDULÓ
Szeptember 23., péntek
20.45:
Németország–MAGYARORSZÁG
20.45: Olaszország–Anglia

6. FORDULÓ
Szeptember 26., hétfő
20.45:
MAGYARORSZÁG–Olaszország 
20.45: Anglia–Németország

 

 

2022.06.30 22:31:32

Magyar válogatott PÓR KÁROLY

ALAPVONAL. Szoboszlai Dominik nekem kicsit olyan, mint Marco Rossi. Hiszek benne, hogy őket nem a vakszerencse és a véletlenek sorozata, hanem a kitartásuk és a következetesen elvégzett sok munka viszi előre lépésről lépésre.

2022.06.28 22:53:18

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. A napokban vertük meg a vezetésével Angliát oda-vissza.

2022.06.28 09:08:48

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

Az Omonia Nicosia védőjének teljesült a vágya: ötvenedszer is magára ölthette a címeres mezt.

2022.06.21 23:56:34

Magyar válogatott CSINTA SAMU

ALAPVONAL. A természeti népek többnyire emberfeletti magyarázatokat keresnek a sohasem látott, csodaszámba menő eseményekre. Én találkoztam a csoda emberi léptékű magyarázatával is. Kolbászt evett, sört ivott, és a futballról mesélt.

2022.06.21 23:51:16

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Nagy Zsolt nekem kissé olyan, mint a másik oldalon Fiola Attila.