Az erdélyi edzőlegendát is beszervezte a Securitate

„Munteanu Vasile” néven jelentett 1955 és 1963 között a román titkosszolgálat, a Securitate kolozsvári igazgatóságának az akkor edzői karrierje kezdetén járó Kovács István – derül ki a Gazeta Sporturilor terjedelmes tényfeltáró anyagából. A bukaresti portál kikérte a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) az Ajax kispadján később világhírűvé váló edző hálózati dossziéját, közzétéve annak részleteit.

A 31 oldalas iratcsomó nyolc évet, Kovács kolozsvári edzősködésének időszakát öleli fel, és nem tartalmazza a jelentéseit, csupán azok értékelését a tartótisztek részéről. A Securitate regionális igazgatósága 1955 októberében szervezte be a játékos-pályafutását két évvel korábban lezáró, akkor 35 éves Kovács Istvánt (együttműködési nyilatkozatát 1955. október 28-án írta alá), aki a „Munteanu Vasile” kódnevet kapta. Az edzőt azonban már korábban felfedezte a Securitate, a beszervezését indokló jelentés ugyanis 1955. június 30-i keltezésű.

„A Rákóczi negyedben a lakók többsége polgári elem, így a környéken folyó nyomozati munka megkönnyítése, a polgárok hangulatának és megnyilvánulásainak megismerése érdekében áttértünk a KOVACS ȘTEFAN nevű személy tanulmányozására, hogy képzetlen informátorként toborozzuk a nyomozati munka elvégzésére” – áll a jelentésben, amely kiemeli, hogy a célszemély nem tagja a Román Munkáspártnak, de 1945-ös szakszervezeti munkássága során mindig jól teljesítette a kitűzött feladatokat, meglehetősen magas politikai és kulturális szintet képvisel, és képes szépen viselkedni a társadalomban.

Későbbi jelentések szerint Kovácsot főként a sportolói útlevélkérelmek feldolgozásának érdekében szervezte be a titkosszolgálat, amit a futballedző könnyedén elfogadott, és az együttműködés ideje alatt semmilyen anyagi juttatásban nem részesült, erre nem is tartott igényt. A jelentések a megbeszélt – előbb munkahelyi és utcai, később konspiratív lakásokban történt – találkozókon mindig pontosan megjelenő informátorként jellemzik Kovácsot, akinek időben elkészült és hasznosnak bizonyuló jelentéseit más források is megerősítették. Egyetlen negatívumként a kíváncsiságát említik, mivel rendszeresen kérdéseket tett fel a kért információk céljairól.

Hogy pontosan milyen információkat kapott Kovács Istvántól a Securitate, az nem derül ki az iratcsomóból, a 34 jelentése ugyanis nem szerepel benne. A tartótisztek jelentései csupán annyit említenek meg, hogy román nyelven írott, intelligensen megfogalmazott és jól dokumentált anyagokat adott át, amelyek mindig az általuk elvárt feladatokra vonatkoznak – saját kezdeményezésre viszont egyetlen anyagot sem szolgáltatott a belügyi szerveknek.

A Munteanu-jelentésekben egyetlen valódi név bukkan fel: Jenei. A bukaresti sportportál valószínűsíti, hogy Jenei Imréről, a később szintén BEK-győztes edzőről lehet szó, azonban a két sportember csak később, Kovács 1962-es Bukarestbe költözése után kerülhetett közelebbi kapcsolatba, hiszen addig legfeljebb ellenfélként találkozhattak a pályán. A tavaly elhunyt Jenei ugyanis 1956-ig Aradon élt, 1957-ben szerződött a Steauához. Egy 1960-ból származó Securitate-jelentés szerint minden Kovács által szolgáltatott információ valósnak bizonyult, „kivéve a fent említett Jeneivel kapcsolatos jegyzetet, akiről korábbi személyes nézeteltéréseikre alapozott információt adott át nekünk”.

A beszervezése előtti jelentések egyikéből kiderül, hogy Kovács István rendszeresen levelezett a korszak híres magyarországi sportolóival, köztük Puskás Ferenccel és Budai Lászlóval, akiktől sportújságokat kapott. A róla szóló, más, Securitate által beszervezett jelentések szerint az 1956-os magyar forradalom idején „annak ellenére, hogy magyar, semmi sem utal arra, hogy az ellenforradalommal szimpatizálna, és helyes hozzáállást tanúsított”. Más jelentésből pedig az derül ki, hogy edzőként ugyanolyan alapos munkát végzett a szinte kizárólag magyarokból álló Herbák János (a kolozsvári bőrgyár csapata, a későbbi Dermata) és a szinte teljesen román Universitatea csapatainál, „bizonyítva ezzel, hogy nem soviniszta”.

A Securitate kolozsvári igazgatósága 1963-ban szakította meg Kováccsal a kapcsolatot, miután egy évvel korábban szövetségi edzőnek nevezték ki, és Bukarestbe költözött, ami lehetetlenné tette a szervezett kapcsolattartást. Az erről szóló iratot jóváhagyó kolozsvári Securitate-főnök, Nicolae Plesita később jelentős karriert futott be a kommunista Románia titkosszolgálataiban mint a belügyminisztérium biztonsági főnöke, belügyminiszter-helyettes, majd a külföldi hírszerzés vezetője. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájk leverése és a Szabad Európa Rádió elleni müncheni bombamerénylet 1981-ben, amelyre a hírhedt terroristát, Carlost, a Sakált bérelte fel. A kapcsolat megszüntetéséről szóló jelentés megemlíti, hogy Kovácsot felajánlották a kémelhárításnak, amely azonban nem ítélte hasznos forrásnak a futballedzőt.