Beszólt az edzőnek, hazazsuppolták az Eb-ről
1996 divatszava Hollandiában a kabel volt, amit mi úgy fordítanánk le itt: kötélbarátság. A kabel a válogatottban az öt suriname-i származású futballista, Winston Bogarde, Edgar Davids, Patrick Kluivert, Michael Reiziger és Clarence Seedorf „kabinetje” volt, ők együtt játszottak az Ajaxban is (bár két neves újságíró, Simon Kuper és Rutger Slagter szerint Bogarde túl öreg és túl rossz játékos volt ahhoz, hogy a kötélbarátok igazi tagja legyen, plusz ehhez túl sok ékszert hordott magán).
A fent említett „hátsós”, finomított fordításban olvasható mondat miatti botrány a svájciak elleni Eb-csoportmérkőzést követően robbant ki, amelyen a védőként szereplő Clarence Seedorfot a 26. percben lecserélte Guus Hiddink; Edgar Davids és Patrick Kluivert pedig csak perceket kapott. Seedorf csatlakozott a vezérükként számon tartott Davidshoz, mondván, ők máris zsenik, és úgy is kell bánni velük, Hiddink pedig nem kéri ki a véleményüket; Kluivert is azt követelte, hogy ne úgy bánjanak vele, mint egy fiatal tehetséggel, hanem mint a válogatott erősségével.
Davids természetesen azonnal repült a keretből, a „kábeltársak” maradtak, holott Seedorf nyilvánosan nagyon komolyan megkérdőjelezte Hiddink szakmaiságát és taktikai felkészültségét.
Akkoriban felvetődött, hogy rassziszmus miatt (is) távozott Davids, bejárta a sajtót egy kép, amelyen az első asztalnál étkeznek a fehérbőrű, mögöttük külön a feketebőrű játékosok. De nem volt szó rasszizmusról, mint később kiderült, a keret egyik szakácsa suriname-i volt, és aznap speciális, ottani rizses-halas ételeket készített, amelyeket csak Davidsék szerettek, és a tálalás miatt egyszerűbb volt, ha aznap együtt ülnek – egyébiránt kötelező módon minden nap máshol kellett ülni az étkezéseknél, ezt maga Kluivert írta le később.
A Davidsék mellett ülő Richard Witschgének meg egyszerűen nem jutott akkor máshol hely…
A rutinosabb olvasóink már sejtik az összeütközések igazi okát: a pénz. Már a torna előtt érezhető volt a feszültség, ugyanis Amszterdamban Danny Blind, Ronald és Frank de Boer, illetve korábban Dennis Bergkamp ötször-hatszor annyit keresett, mint a fiatalok, ráadásul az Ajaxnál a „vének tanácsa” beleszólt a bérkeret kialakításában és elosztásába, azaz a többiek fizetésébe is.
A fiatalok Bergkamptól az Eb előtt azt kérték, hogy azt és úgy játssza, amit az Ajaxban Jari Litmanen. A választ sejthetjük, ráadásul Seedorfot nem vették be a válogatottban a prémiumokról is döntő játékostanácsba, amelyet Blind és Ronald de Boer vezetett.
A legendás fotón fura tekintettel néznek a fényképészre a játékosok és maga Hiddink is, ennek az az oka, hogy a kapitány el akarta zavarni onnan a fotóst, de az mégis elkészített egy képet.
Davids nélkül a válogatott 4–1-re kikapott az angoloktól, majd 11-esekkel kikaptak a franciáktól is, kiestek. Az egyetlen hibázó Seedorf volt.
Két év múlva, a világbajnokságon sokkal jobban ment nekik, bár a jugoszlávok legyőzése közbeni öröm közben is képes volt Bogarde és Edwin van der Sar összeverekedni…
Hiába, 11 játékos még nem egy csapat!
