Az Eb-n új olasz aranykorszak születik? Harmadik éve veretlenek!

BACSKAI JÁNOSBACSKAI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2021.05.28. 06:58
null
Menni fog? (Fotó: AFP)
Két hét múlva kezdetét veszi a 2020–2021-es Európa-bajnokság, ez alkalommal nem egy (vagy két) adott országban – szerte a vén kontinensen. Természetesen most is megkerülhetetlen, hogy a felvezetés részeként bemutassuk a csoportokat, talán most aktuálisabb ez, mint valaha, hiszen ritkán telik el ennyi idő a kijutás kiharcolása és egy torna kezdete között. Kezdjük az A-csoporttal, ahová a Wales, Olaszország, Törökország, Svájc négyes sor(s)oltatott be!

 

WALES

Keresd a nőt!

Alaphangon optimistán kezdhetne bármilyen tornát az előző versengés meglepetéscsapata, egyben bronzérmese, úgy meg pláne, ha közben szert tett egy, a réginél sokkal ismertebb szövetségi kapitányra, egy egykori zseniális futballistára; ha legjobbjai a világ legszínvonalasabb bajnokságában edződhetnek, ha legnagyobb csillaguk még mindig ereje teljében van, sőt éhesebb a sikerre, mint korábban bármikor, és ha felbukkant az előző torna óta két remek fiatal szélső és három topcsapatokban edződő védő. Nos, a walesiek éppen ilyen cipőbe bújtak, csak kacsalábbal: Ryan Giggs kapitányt tavaly családi erőszak vádjával őrizetbe vették, majd két nő bántalmazása miatt vádat emelt ellene a rendőrség, a Walesi Labdarúgó-szövetség pedig gyorsan bejelentette, hogy nem Giggs vezeti a csapatot az Eb-n.

A keretet jobban megvizsgálva pedig finoman szólva sem kedvező a helyzet.

Az alapemberek?

Giggs korábbi távolléte idején Robert Page és Albert Stuivenberg vezette a válogatottat, nem is rosszul: az első hat mérkőzésükön négy sikerrel és egy iksszel. Az U21-esek szövetségi edzője, Page lett a megbízott kapitány, és végül tényleg új lap kezdődött vele a nemzeti csapatnál, a holland Stuivenberg itt és az arsenalos Mikel Artetánál is asszisztensként dolgozik.

Az előző Eb-n megdicsőülő, de a világbajnoki selejtezőkbe belebukó Chris Colemant követő Giggs kivezette a „sárkányosokat” az Eb-re, sajnos éppen a magyarokon keresztül is, a nehezen követhető Nemzetek Ligájában megelőzték csoportjukban a finn, bolgár, ír hármast, azaz jó formában van a csapat – a világbajnoki selejtezőkön kikaptak Belgiumban, de megverték odahaza a cseheket, felkészülési mérkőzésen legyűrték Mexikót, tavaly decemberben pedig ikszeltek az egyre jobb amerikaiakkal.

Igaz, a belgák és előtte az angolok elleni sima vereségek megmutatták korlátjaikat, ugyanakkor nagyon hiányzott a csapat motorja, a sérült, a válogatott előző 22 mérkőzésén csak kétszer kezdő Aaron Ramsey (Juventus) és hű társa, a 2016-os Eb-n remeklő Joe Allen (Stoke City), az ő visszatérésük talán még Giggsénél is fontosabb...

Ha Wales, akkor Gareth Bale

Minden idők legjobban kereső hobbigolfozója Londonban, a Tottenham Hotspurben kezd magára találni, kapitányai igyekeztek megkímélni a felkészülési mérkőzések fáradalmaitól, elvégre már elmúlt harmincéves, sőt nemsokára harminckettő. És éppen ez szól mellette. Nincs „agyongyötörve” klubcsapatában, a válogatottban mindenki felnéz rá, ő pedig nagyon jól tudja, hogy ez lehet az utolsó nagy dobása a nemzetközi topfutballban, ha most nem szedi össze magát, akkor soha.

Ha már sérülések: ezektől Bale sem tudja magát távol tartani, de kiesett a védelem feje, a sokoldalú, rutinos Ben Davies (Tottenham) és egy időre a keret egyik legértékesebb játékosa, a szélső David Brooks (Bournemouth) is.

Továbbjutnak?
Továbbjutnak?

 

Messze a tökéletestől

Klasszis kapusa most sincs a walesieknek, de a fiatal védőduó, Ethan Ampadu (Sheffield United) és Joe Rodon (Tottenham) sokra hivatott, a tottenhames Ben Davies a PL-ből is kiemelkedik olykor, a védelem jobb oldalára pedig a lehető legjobbkor robbant be a Liverpool üstököse, Neco Williams. A védelem és a középpálya középére sikerült honosítani az Arsenal-nevelés James Lawrence-t, aki a 2. Bundesligában szereplő St. Paulit erősíti, de a keret egy része eleve a Championshipből érkezik – sőt a legújabb csatárígéret, Luke Jephcott egyenesen a harmadik vonalban vitézkedik, a Plymouthban... Hozzá képest az angolok 1990-es meglepetésembere,Steve Bullvalóságos kirakatfutballistának számított, végül ki is maradt Jephcott a keretből.

Ezzel mindent el is mondtunk a walesiek kínjairól, szerencséjükre Bale mellett olyan szélsőjük van, mint a Manchester Unitedben játszó Daniel James, vagy a már említett Brooks. Az első számú ék Kieffer Moore, Wales válasza Peter Crouchra, a 195 centiméter magas támadó, aki együtt játszik válogatottbeli társával, a szélső Harry Wilsonnal klubszinten is – a másodosztályú Cardiff Cityben (Wilson a Liverpool kölcsönjátékosaként szerepel ott, meglehetősen sok gólpasszt termelve).

Mivel igen szűk a merítési lehetőség, több játékos sem azon a poszton szerepel a címeres mezben, mint kenyéradó gazdájánál, a csehek ellen például a Danny Ward (Leicester City) – Rodon, J. Lawrence, Chris Mepham (Bournemouth) – Connor Roberts (Swansea City), Joe Morrell (Luton Town), Ampadu, Neco Williams – Bale, H. Wilson, D. James tizenegy kezdett, Moore és a karmester Jonathan Williams (Cardiff City) szállt be csereként.

Ne feledjük, Allan és Ramsey bekerült az előző Eb álomtizenegyébe, nélkülük esélytelenek a továbbjutásra. További gond, hogy Ward csak elvétve véd a klubjában, és brit csapathoz méltatatlan módon sok gólt kapnak fejesből, de a rutinos öregek és a topklubok által kinevelt fiatalok (Ampadu a Chelsea játékosa kölcsönben Sheffieldben, James Lawrence volt ajaxos, a szélső Tom Lawrence a Manchester United-iskolát járta ki, Rabbi Matondo a Manchester Citytől került a Schalkéhez) ismét messze repíthetik őket. Csak az a sok ha ne lenne.

A nagy hiányzó, a kulcsember és a titkos fegyver

A sok ha mentén folytatnánk: ha Ian Rush és Neville Southall kicsit később születik... De a reális veszély most az, hogy a Ramsey, Allen tengely nem játszik csúcsformában az Eb-n, előbbi április óta nem lépett pályára a Juventusban, utóbbi márciusban dőlt ki, a legújabb sérült pedig Ampadu, a keret legnagyobb hiányzója a rutinos Hal Robson-Kanu. A kulcsember mindenképpen Bale lesz, mert a középpályás sarabolás nem fog egyetlen mérkőzést sem eldönteni, nem úgy egy-egy villanás a villámléptű szélsőtől. Hogy ki futhat be? A szakértők szerint a „surranópályán” Daniel James lehet a walesiek legjobbja ezen a tornán, a mi kiszemeltünk azonban a sokoldalú védelmi szakember, Ampadu.

Taktika és erősségek

ÓDON
Az 1876-ban alapított Walesi Labdarúgó-szövetség a harmadik legidősebb ilyen szervezet, az angoloké (1863) és a skótoké (1873) mögött.
A Page, Giggs páros áttért a 4–2–3–1-ről a 3–4–3-ra, és mint említettük, elvonatkoztatott attól, a klubjában éppen ki hol szerepel (és szerepel-e egyáltalán, lásd az őstehetség karmestert, Ben Woodburnt, aki nem tud kitörni a Pool tartalékcsapatából). Ben Davies például sokszor középpályás címeres mezben, a szélső Wilson középcsatár volt legutóbb, holott előzőleg ifistaként szerepelt ezen a poszton – az első két Eb-selejtezőn Bale játszott középcsatárt! A háromvédős felállás gyakorlatilag azt jelenti, hogy három középső védővel és két szélső védővel futballoznak, rengeteg futással és a gyors szélső embereket folyamatosan mozgatva: mivel nincs klasszis középcsatáruk és még egy középszerű irányítójuk sem, olyan sok választásuk más nincs is. Ramseyék szívesen lőnek kapura a 16-os elől, a szűrő lett az Eb-selejtezők házi (társ)gólkirálya, ám mindennél beszédesebb, hogy ehhez elég volt két gól is.

A beíveléseik minőségéről mi, magyarok is meggyőződhettünk, és beszédes, hogy a Nemzetek Ligájában a legutóbbi csoportjukban egy gólt kaptak a finn, bolgár, ír hármastól (összesen hét rúgott gól mellett), míg az Eb-selejtezők során egyszer kaptak egy gólnál többet: a horvátok ellen, akkor is csak kettőt.

A nagy erősségük kétségkívül a szélsőjáték, a fent említetteken kívül bevethető a Leeds Unitedben pallérozódó Tyler Roberts és a titkos fegyver Matondo, ugyanakkor a minden hájjal megkent PL-profi, Robson-Kanu (West Bromwich) mellett az örök cserecsatár, a stoke-i Sam Vokes sem lesz ott az Eb-n. A fegyelem pár embernek nem az erőssége, március végén a Robson-Kanu, Roberts, Matondo hármast haza kellett zavarni a csehek elleni mérkőzés előtt, mert megszegték a karanténszabályokat.

A KAPITÁNYI HÍDON

A már fiatalon is igen kevés hajjal rendelkező Page nem túl ismert a nemzetközi vizeken, pedig a 46 éves szakember volt anno a Watford, a Sheffield United, a Cardiff és a Coventry City védője, különös rekorderként az angol futball első négy vonalának mindegyikében viselte a csapatkapitányi karszalagot és szerzett gólt! A sokszoros walesi válogatott védő 2011-ben vonult vissza a Chesterfieldből (a nemzeti együttesben egyszer volt csapatkapitány, a magyarok ellen, 2005-ben), a Port Vale akadémiáján kezdett el dolgozni, majd ugyanott az első csapatnál járta végig a szamárlétrát. Következett a Northampton Town, majd a Nottingham Forestnél asszisztensként tevékenykedett, 2017-től a walesi U21-es válogatott mestere. Giggs csúnya ügyei, melyek talán a legenda szakmai karrierjének a végét is jelentik, Page-et élete nagy lehetőségéhez juttatták.

WALES
Eb-szereplések:2 (2016, 2021)
A legjobb eredmény:bronzérem, 2016
Selejtezős mérleg:8 mérkőzés, 4 győzelem, 2 vereség, 10–6-os gólkülönbség
A legtöbb gól a selejtezőkön:Gareth Bale, Kieffer Moore, Aaron Ramsey (2-2)
Egymás elleni mérleg a csoporttársakkal:
Törökország: 6 mérkőzés, 3 győzelem, 2 vereség, 10–7
Olaszország: 9 m., 2 gy., 2 v., 5–23
Svájc: 7 m., 2 gy., 5 v., 6–16
A keret legértékesebb játékosa:Gareth Bale (20 millió euró)
A FIFA-világranglistán a 17.

A 26 FŐS KERET
Kapusok: Wayne Hennessey (Crystal Palace – Anglia), Danny Ward (Leicester City – Anglia), Adam Davies (Stoke City – Anglia)
Védők:
Chris Gunter (Charlton Athletic – Anglia), Ben Davies (Tottenham Hotspur – Anglia), Connor Roberts (Swansea City – Anglia), Ethan Ampadu (Chelsea – Anglia), Chris Mepham (AFC Bournemouth – Anglia), Joe Rodon (Tottenham Hotspur – Anglia), James Lawrence (St. Pauli – Németország), Neco Williams (Liverpool – Anglia), Rhys Norrington-Davies (Sheffield United – Anglia), Ben Cabango (Swansea City – Anglia)
Középpályások:
Aaron Ramsey (Juventus – Olaszország), Joe Allen (Stoke City – Anglia), Jonny Williams (Cardiff City), Harry Wilson (Liverpool – Anglia), Daniel James (Manchester United – Anglia), David Brooks (AFC Bournemouth – Anglia), Joe Morrell (Luton Town – Anglia), Matt Smith (Manchester City – Anglia), Dylan Levitt (Manchester United – Anglia), Rubin Colwill (Cardiff City)
Támadók:
Gareth Bale (Real Madrid – Spanyolország), Kieffer Moore (Cardiff City), Tyler Roberts (Leeds United – Anglia)

Ők sem tudják, mire lesznek képesek (Fotó: AFP)
Ők sem tudják, mire lesznek képesek (Fotó: AFP)


SVÁJC

Sikerre visz a multikulti?

A svájci válogatottat a multikulturális értékek egyik zászlóvivőjeként szokták emlegetni, a válogatott tíz legértékesebb játékosa közül Denis Zakaria és Kevin Mbabu a Kongói DK, Manuel Akanji Nigéria, Granit Xhaka és Xherdan Shaqiri Koszovó és Albánia, Breel Embolo Kamerun, Djibril Sow Szenegál, Rubén Vargas Dominika, Haris Seferovic Bosznia-Hercegovina válogatottját is erősíthetné, de a korábbi svájci futballikonok közül Gökhan Inler, Hakan Yakin, Kubilay Türkyilmaz vagyNéstor Subiatis hasonló stoplisban járt. Granit Xhaka testvére, Talant pedig albán válogatott.

Történelmi okai vannak a soknyelvűségnek és a soknemzetiségűségnek, a második világháború utáni fellendülés miatt Svájc tárt karokkal várta a bevándorlókat, akik jelenleg az ország egynegyedét teszik ki. A svájciak annyian sincsenek, mint a magyarországi magyarok, és a bevándorlók gyermekeinek kitörési pont a sport, azon belül is főként a legjobban fizető ágazat, a futball. Az U21-esek között Kongói DK-beli, német, görög, holland, koszovói, kameruni, nigériai, horvát, szenegáli, francia, szerb, török, albán, olasz, ukrán, spanyol, amerikai, zöld-foki szigeteki, portugál, elefántcsontparti és Fülöp-szigeteki származású, kettős állampolgárságú játékosok is szerepeltek az elmúlt másfél évben, de pár éve az U15-ösök a törököket a Fabio Marques – Fred Annor, Santiago Pedrazzini, Leny Meyer – Cristian Bleisch, Edon Berisha, Joss Marques da Silva, Leon Avdullahu, Ronaldo Fernandes – Elias Maluvunu, Raphael Campbell kezdőcsapattal győzték le.

Amikor a szerbek ellen Xhaka és Shaqiri sasos gólörömmel vett elégtételt a provokációért, tettüket Svájcban is elítélték, és ismét felvetődött a kérdés: mennyire érzik a svájciak magukénak a válogatottat? Ugyanakkor az is tény, hogy Xhaka édesapja három és fél évig politikai fogoly volt Szerbiában, Shaqiriék Gjilanból menekültek el 1992-ben, ott még hat évre rá is százával végezték ki a civileket. A történelem már csak olyan, amilyenné az emberek formálják...

Nem csak szavakban

Sokat elmond a svájci utánpótlásképzés színvonaláról, hogy tettekben is minőségi munkát végeznek: a fiatalokért sorban állnak a topligás klubok. Az idén a válogatottban szereplők közül csak Eray Cömert, Silvan Widmer (mindkettő FC Basel) és Christian Fassnacht (Young Boys) játszik odahaza, és ők összesen kaptak 215 percet. Az FC Basel egyébként is remekül gazdálkodik, tíz éve már, hogy rendre felad egy-két remek játékost a topligákba, lásd a Shaqiri, Granit Xhaka, Mohamed Szalah, Yann Sommer, Mohamed el-Neni, Embolo, Akanji, Mohamed Elyounoussi, Tomás Vaclík, Albian Ajeti, Noah Okafor nevével fémjelzett sort. A bő keretbe a Svájcban játszók közül csak a fenti hármas és az FC Zürich védője, Becir Omeragic került be.

NYERETLENÜL
Petkovic alatt kijutott minden nagy tornára Svájc, mindig továbbjutott a csoportjából, csak éppen ezt követően egyetlenegy mérkőzést sem tudott megnyerni – az ukránok ellen az NL második körében besöpört három pont ne tévesszen meg bennünket, akkor nem tudott kiállni az ellenfél a koronavírus-járvány miatt.
NL-menőkből Eb-menők?

Az NL-ben egyenesen brillíroztak, az A-ligában a belgák és az izlandiak előtt végeztek, előbbieket odahaza 5–2-re megverve, a következő körben aztán a spanyolok és a németek is megelőzték őket. De a nationalelffel a Nati oda-vissza döntetlent játszott, odahaza nem kapott ki a spanyoloktól, és idegenben csak a lehető legminimálisabb különbséggel nyertek ellenük Sergio Ramosék. Az Eb-selejtezők alatt összesen hat gólt lőttek nekik, ez nem sok a „svájci retesz” atyjaitól, ám ezek felét odahaza szedték össze a dánoktól, plusz egyet tőlük idegenben. Ám jó karmesterük és vérbeli gólvadászuk nekik sincs, így a szakértők nem jósolnak nekik nagy jövőt a tornára.

Mint a régi szép időkben?

ÉS MOST?
Mehmedi nem kért 2018-ban a vb-részvételből, mondván, nincs formában. Akkor nyolc kanadai pontig jutott az idényben, most... négyig. A selejtezők gólkirálya három góllal a rangersös Cedric Itten lett, ő 109 játékperc alatt a grúzoknak és (kétszer) a gibraltáriaknak köszönt be. Az Eb-keretbe nem fért be.

Annak idején a hátrányból próbált meg erényt kovácsolni a svájci válogatott számára a nagy Karl Rappan, aki amatőr és félprofi játékosokból úgy kovácsolt ütőképes csapatot, hogy a korban szokatlan módon négy védővel álltak ki, klasszikus söprögetőt is bevetve, a középpályát megszállva, és várva az ellen támadásait. Van négy jó kapusa a válogatottnak – a mönchengladbachi Sommer, a stuttgarti Gregor Kobel, a montpellier-i Jonas Omlin és az eindhoveni Yvon Mvogo – és két remek középső védője, a Nico Elvedi (Mönchengladbach), Akanji (Dortmund) páros ráadásul kiemelkedik a nemzetközi topfutballból is. Előttük a Zakaria (Mönchengladbach), Granit Xhaka (Arsenal), Remo Freuler (Atalanta) középső hármas szó szerint átfuthatatlan középpályát alkot, levéve a védekezés terhét a nagy öregnek tartott Shaqiri (a Liverpoolban magát az Eb-re kipihenő szélső nincs még harmincéves) válláról – de véget is ért a kiemelkedő képességű játékosok felsorolása.

Gyenge pontok

A balhátvéd, a spanyol származású Ricardo Rodríguez kegyeiért nem is olyan régen még a Real Madrid harcolt, most a Torinóban sem alapember, a jobbhátvéd Mbabu sem húzóember Wolfsburgban, riválisa, Widmer a Serie A és a La Liga után már odahaza futballozik. Pechükre a Bundesligában edződő Djibril Sow (Eintracht Frankfurt), Edimilson Fernandes (Mainz) kettős éppen a középpálya közepén bevethető, így a legjobbkor bukkant fel az Augsburgban igen gólerősen szereplő balszellő, Rubén Vargas. A mainzi Fernandes egyébként Gelson Fernandes és a sokszoros portugál válogatott Manuel Fernandes unokatestvére.

Internacionális gólvadászok

A svájci válogatott a kvalifikációk alatt rengetegszer próbálkozott a gólszerzéssel, de 180 lövésük-fejesük harmada sem talált kaput. A gólokat most elsősorban az Admir Mehmedi, Embolo, Seferovic, Mario Gavranovic négyestől várják: előbbi csak szenvedett ebben az idényben a Wolfsburgban, 18 bajnokiján egyetlen gólt sem szerzett, az őserő Embolo legalább pötyögtet párat a Mönchengladbachban; ellenben Seferovic magára talált a Benficában, majdnem portugál gólkirály lett! A horvát származású Gavranovicot jól ismerjük a zágrábi Dinamóból, tavasszal gólerősen futballozott, és az idény végére visszatért izomsérülése után.

A nagy hiányzó, a kulcsember és a titkos fegyver

BÁBEL ÉS ÜLÉSREND
Az öltözőben 5-6 nyelven folyik a diskurzus, páran a himnuszt is elbliccelték korábban, de Petkovic rendet vágott. Hat nyelven beszél, így mindenkivel szót ért, kötelezővé tette a közös vacsorát, és senki sem ülhet kétszer ugyanazon játékos mellé, hogy ne legyen klikkesedés.

Az Eb-selejtezők során finoman szólva sem brillíroztak, ebben nagy szerepe volt annak, hogy az „alpesi Messi”, Shaqiri egy mérkőzésen sem játszhatott sérülései miatt. Külön kérdéskör Xhaka, aki hol nem játszik az Arsenalban, hol meg balhátvédként szerepel. Ők ketten legalább egészségesek, nagy kérdés, milyen formában lesz a nyáron a nemrégiben a horvátok ellen gólt szerző Gavranovic, a második legjobb formában lévő svájci ék. A csapat motorja egyértelműen Xhaka, aki londoni hányattatásai miatt nagyon motivált lesz a tornán, hasonló okokból Shaqiri is brillírozhat, fáradt nem lesz. Hogy ki lehet a meglepetésember? Az elsülő kapanyél talán a lassan az örök tehetség kategóriában ragadó Embolo lesz, a megérzésünk a középpályás Saw nevét súgja. Nem lesz ott az Eb-n a Wolfsburg sérült szélsője, Renato Steffen és a Celtic csatára, Albian Ajeti, akinek egyik testvére, Arlind albán válogatott, a másik, Adonis pedig svájci.

Nem is rossz!
Nem is rossz!

Taktika és erősségek

Petkovic nagy taktikus, nem véletlenül remekelt a Lazióval, a brazilos beütésű 4–2–2–2 után mostanában a 3–4–3-mal és a 3–4–1–2-vel kísérletezik. Nem bombasikerrel, tavaly egy meccset nyertek a nyolcból, az ukránok ellen, de idén a bolgárokat és a litvánokat is megverték a vb-selejtezők során, majd legyűrték felkészülési mérkőzésen a finneket. Kőkemény tengely, sokat védekező, rengeteget dolgozó csatárok, közepes szélső védők és gyenge utolsó passzok a 16-os előtt – ez utóbbiakat talán ellensúlyozza, hogy Xhaka, Shaqiri, Sommer, Rodríguez, Fabian Schär (Newcastle United), Steven Zuber (Eintracht Frankfurt), Gavranovic, Embolo és Seferovic hosszú évek óta együtt futballozik. Petkovic ma divatos módon szereti a szélső hátvédeket a védelem közepén vagy a középpályán játszatni.

A KAPITÁNYI HÍDON

Nagyon erős mostanában a válogatott, 2004 óta a 2012-es Eb kivételével az összes nagy tornán ott voltak. Az 57 esztendős kapitány, Vladimir Petkovic szarajevói születésű, de svájci-horvát állampolgár már, játékosként bejárta a fél svájci élvonalat (két leghíresebb klubja karrierje során az FK Sarajevo és az FC Sion volt), de edzőként sikeresebb. Volt csapatai, a Bellinzona és az FC Sion, illetve a Young Boys és a Samsunspor után a Lazio élére került, és Olasz Kupát nyert, onnan csábították el 2013 végén a nemzeti csapat élére. A harmadik nagy „ottalvós” (azaz nem NL-rendszerű) tornája már a válogatottal, és ismét könnyedén kijutottak, csoportjukban megelőzték a dánokat és az íreket is.

SVÁJC
Eb-szereplések:
5 (1996, 2004, 2008, 2016, 2021)
A legjobb eredmény: nyolcaddöntő, 2016
Selejtezős mérleg: 8 mérkőzés, 5 győzelem, 1 vereség, 19–6-os gólkülönbség
A legtöbb gól a selejtezőkön: Cedric Itten (3)
Egymás elleni mérleg a csoporttársakkal:
Törökország: 15 mérkőzés, 4 győzelem, 8 vereség, 20–21
Olaszország: 58 m., 8 gy., 28 v., 67–107
Wales: 7 m., 5 gy., 2v., 16–6
A keret legértékesebb játékosai: Nico Elvedi és Denis Zakaria, 32-32 millió euró
A FIFA-világranglistán a 13.

A BŐ, 29 FŐS KERET
Kapusok:
Yann Sommer (Borussia Mönchengladbach), Yvon Mvogo (PSV), Jonas Omlin (Montpellier), Gregor Kobel (VfB Stuttgart)
Védők: Ricardo Rodríguez (Torino), Fabian Schär (Newcastle United), Manuel Akanji (Borussia Dortmund), Nico Elvedi (Borussia Mönchengladbach), Silvan Widmer (FC Basel), Loris Benito (Bordeaux), Kevin Mbabu (Wolfsburg), Eray Cömert (FC Basel), Becir Omeragic (FC Zürich), Jordan Lotomba (Nice)
Középpályások: Granit Xhaka (Arsenal), Xherdan Shaqiri (Liverpool), Steven Zuber (Eintracht Frankfurt), Denis Zakaria (Borussia Mönchengladbach), Remo Freuler (Atalanta), Edimilson Fernandes (Mainz), Djibril Sow (Eintracht Frankfurt)
Támadók: Haris Seferovic (Benfica), Admir Mehmedi (Wolfsburg), Breel Embolo (Borussia Mönchengladbach), Mario Gavranovic (Dinamo Zagreb), Rubén Vargas (Augsburg), Christian Fassnacht (Young Boys), Dan Ndoye (Nice), Andi Zeqiri (Brighton)

Hárman ászok: Caglar Söyüncü (balra), Merih Demiral és Hakan Calhanoglu (Fotó: AFP)
Hárman ászok: Caglar Söyüncü (balra), Merih Demiral és Hakan Calhanoglu (Fotó: AFP)

 

TÖRÖKORSZÁG

Fellángolás?

Sokaknak a török válogatott még mindig egyet jelent a 2002-es török vb-csapattal, Senol Günes a Galatasarayra és a topligás légiósokra épülő csapatával, amely bronzérmet szerzett a tornán. A Rüstü Recber, Alpay Özalan, Okan Buruk, Tugay Kerimoglu, Hakan Sükür, Yildiray Bastürk, Hasan Sas, Muzzy Izzet, Nihat Kahveci, Ilhan Mansiz, Emre Belözoglu és Ümit Davala nevével fémjelzett gárda sikereire majdnem rátromfolt a 2008-as Eb-n a Nihat, Semih Sentürk, Arda Turan, Hamit Altintop kvartett által húzott együttes, de ők is „csak” bronzéremig jutottak.

Miközben a török klubfutball messze került a Galatasaray nemzetközi kupasikereitől, a válogatott 2002 óta egy vb-re sem jutott ki, és 2008 óta csak egyszer járt kontinenstornán, legutóbb, amikor a nagy Fatih Terimmel sem élték túl a csoportkört – a legutóbbi vb-selejtezőkön pedig csoportnegyedikek lettek.

Régi seprű, jól seper

Az NL-kudarcokat követően visszahívták Günest, aki a romokból rakta össze a nemzeti csapatot: Emre, Burak Yilmaz, Caner Erkin és Mert Günok mellé beépítette a fiatalokat, akik közül egyre többen szerepelnek a topligákban. Jól sikerült az „ötvözés”, ha a damaszkuszi mesterek szintjét még nem is érték el, de megverték az Eb-re menet a vb-címvédő franciákat, megelőzték az albánokat és az izlandiakat is. Igaz, korlátjaikat jól mutatja az újabb NL-kudarc, a magyarok által megnyert csoport utolsó helyén végeztek, ám jókor jött a pofon, mert további fiatalítással legyőzték a vb-selejtezők során a hollandokat odahaza, a norvégokat pedig idegenben.

Felemás...

ODA ÉS VISSZA
A remek védő, Kaan Ayhan volt német U16-os, török és német U17-es, német U18-as és török U21-es válogatott, végül a vörös mezesek mellett döntött. Nagybátyja, Saffet Kaya a Dortmund neveltje volt, de a 2000-es évek elején elkallódott.

Hogy azután 3–3-at játsszanak odahaza a harmatos lettekkel, 3–1-es vezetés után... Pedig van egy remek kapusuk a frissiben kezdővé avanzsáló Ugurcan Cakir (Trabzonspor) személyében, az egész keret három legértékesebb fiatal játékosa pedig három középső védő: Ozan Kabak a Liverpoolból, Merih Demiral a Juventusból és Caglar Söyüncü a Leicester Cityből. Sőt az ötödik legtöbbre taksált játékos a jobbhátvéd, Zeki Celik, aki a Lille-ben játszik, miként a Burak Yilmaz, Yusuf Yazici csatárpáros. A legismertebb török játékos mégis a milanos karmester, Hakan Calhanoglu, aki egyre jobb formában futballozik. A szélső Cengiz Ünder a Leicester Cityben, a fiatal középső középpályás Orkun Kökcü a Feyenoordban légióskodik, de a jelen még a feneres Irfan Kahveci, Ozan Tufan kettősé, no és a West Bromwich szűrőjéé, Okay Yokuslué.

...korlátokkal

Ugyanakkor bizonyos posztokon igencsak szűkös a választék, és Cakir sem túl rutinos, balszélsőként a fél keretet kipróbálták már, a balhátvéd Caner Erkin kimondottan a csapat gyenge pontja (a kapitány éppen ezért nem viszi magával az Eb-re), az egykori csodacsatár, Enes Ünal nemhogy a Manchester Cityben, a Getafében sem lett húzóember, a jó formában lévő ék, Burak Yilmaz pedig nemsokára betölti a 36-ot (de szenzációs évet zárt klubjával, a Lille-lel, amellyel francia bajnok lett, 28 ligameccsen 16 góllal segítve az együttest).

A nagy hiányzó, a kulcsember és a titkos fegyver

MÁST VÁLASZTOTT
Nagy port vert fel Törökországban Özil ügye mellett, hogy Günes hiába utazott el hozzá, a középpályás Suat Serdar a német válogatottat választotta. Nem egyszerű ez, Hakan Calhanoglu testvére, Muhammed török, míg unokatestvéreik, Kerim és Turan német korosztályos válogatottak.

Csatárból sohasem elég, főleg a híresen kiegyensúlyozatlan török ékekre igaz ez, így nagyon rosszul jött a gólerős Cenk Tosun kiesése, pedig ő a télen az Evertonból direkt az Eb miatt igazolt haza kölcsönbe, és három mérkőzésen négy kanadai ponttal kezdett. Kisebb térdsérülése után koronavírusos lett, majd elszakadt a térdszalagja... Ritkán egészséges egyszerre a három középső védő, áprilisban Demiral szenvedett izomsérülést. Nagy kár, hogy a selejtezők során párszor még bevetett Emre visszavonult, a legfontosabb láncszem most a másik karmester, Calhanoglu (aki saját bevallása szerint a törökök Mesut Özilje akar lenni), nélküle a törökök félkarú janicsárok, a középpályás mindenes a válogatottban minden második mérkőzésén szerez egy kanadai pontot. A titkos fegyver a Lille-ben hétről hétre bizonyító támadómindenes, Yazici lehet.

Taktika és erősségek

Erősen kísérleti kerettel és szokatlan, 4–1–4–1-es felállással is három hármat játszottak Németországban, a bécsi születésű védővel, a nagy jövő előtt álló Mert Müldürrel (Sassuolo) és három török-némettel, Kenan Karamannal, Nazim Sangarével és Ahmed Kutucuval a fedélzeten; merőben más kerettel, de ebben a hadrendben verték meg a hollandokat. Norvégiában a közelmúlt szabványfelállásában, 4–2–3–1-ben diadalmaskodtak, a lettek ellen 4–4–2-ben okoztak csalódást, de ez inkább a szélsőkeresés, mint a taktikai sokszínűség jele. Játszott a bal szélen Calhanoglu is, akkor meg hiányzott középről... Az egykori kapus Günes nagy erőssége, hogy nem az egyéni villogásra, hanem a szervezett csapatmunkára épít, ez továbbjutást hozhat. Ne feledjük, a lettektől beszedett három gólt azért is emeltük ki külön, mert az Eb-selejtezőkön tíz mérkőzésen összesen kaptak ennyit!

Nem is rossz!
Nem is rossz!

A KAPITÁNYI HÍDON

Az 1952-ben született Günes, mint említettük, kapus volt annak idején, és nem is akármilyen, tagja a sokszoros bajnok, legendás Trabzonspornak, és közel 40-szeres válogatott. 1987-ben visszavonult, egy évre rá már a Trabzonnál segédedző, majd hamarosan főnök, nem is rossz eredményekkel. Ezért kapta meg a válogatottat, a 2002-es csoda után sem került azonban Nyugatra, pontosabban sokat utazott nyugat felé, és eljutott Szöulba. A Trabzon, a Bursaspor és a Besiktas kiszolgálása után 2019-ben lett újra szövetségi kapitány, a kötelező gyakorlatot már sikerrel abszolválta. Anno azért kellett távoznia a nemzeti csapattól, mert nem jutottak ki a 2004-es Eb-re, most kárpótolhatja magát. 2002-ben az IFFHS szerint a világ harmadik legjobb edzője, ha éppen meg nem veszi egy szponzor a jogot, akkor kedvenc csapatának otthonát Senol Günes Stadionnak hívják!

TÖRÖKORSZÁG
Eb-szereplések:
5 (1996, 2000, 2008, 2016, 2021)
A legjobb eredmény: bronzérem, 2008
Selejtezős mérleg: 10 mérkőzés, 7 győzelem, 1 vereség, 18–3-as gólkülönbség
A legtöbb gól a selejtezőkön: Cenk Tosun (5)
Egymás elleni mérleg a csoporttársakkal:
Svájc: 15 mérkőzés, 8 győzelem, 4 vereség, 21–20
Olaszország: 10 m., 0 gy., 7 v., 5–18
Wales: 6 m., 2 gy., 3 v., 7–10
A keret legértékesebb játékosa: Caglar Söyüncü, 40 millió euró
A FIFA-világranglistán a 29.

A BŐ, 30 FŐS KERET
Kapusok:
Mert Günok (Basaksehir), Ugurcan Cakir (Trabzonspor), Gökhan Akkan (Rizespor), Altay Bayindir (Fenerbahce)
Védők: Kaan Ayhan (Sassuolo), Caglar Söyüncü (Leicester City), Zeki Celik (Lille), Merih Demiral (Juventus), Umut Meras (Le Havre), Ozan Kabak (Liverpool), Mert Müldür (Sassuolo), Ridvan Yilmaz (Besiktas)
Középpályások: Ozan Tufan (Fenerbahce), Hakan Calhanoglu (Milan), Okay Yokuslu (West Bromwich), Jusuf Yazici (Lille), Cengiz Ünder (Leicester City), Mahmut Tekdemir (Basaksehir), Irfan Kahveci (Fenerbahce), Dorukhan Toköz (Besiktas), Abdülkadir Ömür (Trabzonspor), Efecan Karaca (Alanyaspor), Taylan Antalyali (Galatasaray), Orkun Kökcü (Feyenoord), Halil Akbunar (Göztepe), Kerem Aktürkoglu (Galatasaray)
Támadók: Burak Yilmaz (Lille), Kenan Karaman (Fortuna Düsseldorf), Enes Ünal (Getafe), Halil Dervisoglu (Galatasaray)

A selejtezőben még ott lehetett a kapuslegenda... (Fotó: AFP)
A selejtezőben még ott lehetett a kapuslegenda... (Fotó: AFP)

 

OLASZORSZÁG

Reneszánsz vagy risorgimento?

Valóságos itáliai reneszánszt emlegetnek sokan az olasz futballválogatott kapcsán, amely 2006-ban világbajnok lett, 2012-ben Eb-ezüstérmes, a köztes időkben pedig csalódást okozott a híveinek. Roberto Mancini legénysége 2018 szeptembere óta, vagyis 20 meccse veretlen (a 20-ból 15-öt meg is nyert), az Eb-selejtezős csoportjában minden mérkőzését megnyerte, az NL első csoportkörében csak a későbbi győztes portugálok voltak jobbak nála, másodjára megelőzte a holland, lengyel, bosnyák hármast, októberben a spanyolokkal elődöntőzik. A taljánok megnyerték első három vb-selejtezőjüket, jogosan tartják a squadra azzurrát a mostani torna titkos esélyesének. Hogy ez máris az aranykorszak újjászületése, vagy ez még csak az újjászerveződés időszaka, a risorgimento, az a nyáron kiderül.


Győztes sereg

Az egykori remek támadó, Mancini megtanította győzni az olaszokat, akik ezt megelőzően 2018-ban szenvedtek vereséget, Portugáliában kaptak ki egy nullára. Hosszú út vezetett azonban a vb-szereplés elpackázása jelentette szégyentől Domenico Berardi harmincpasszos góljáig: a svédek ellen 2017-ben a Buffon – Barzagli, Bonucci, Chiellini – Candreva (Bernardeschi), Florenzi, Jorginho, Parolo, Darmian (El Shaarawy) – Gabbiadini (Belotti), Immobile csapat vallott kudarcot, a lengyeleket a G. Donnarumma – Florenzi (Di Lorenzo), Acerbi, Bastoni, Emerson Palmieri – M. Locatelli, Jorginho, Barella – Bernardeschi (Berardi), Belotti (Okaka), L. Insigne (El Shaarawy) csapat kapta el. A fejlődés vitathatatlan, 2019-ben mind a tíz mérkőzését megnyerte a squadra, tavaly belefért három iksz is az öt győzelem mellé, 2021-ben az első három találkozóját egyaránt kettő nullára söpörte be.

Vittorio Pozzóéktól még messze. Igaz...

HONOSÍTNI?”

Amikor 2015-ben Antonio Conte behívta a válogatott keretébe Édert és Franco Vázquezt, Mancini kifakadt: „Az olasz válogatott legyen olasz!” Emerson Palmieri és Tolói Mancini alatt debütált, a szintén brazilból honosított Jorginho mellett Vincenzo Grifo olasz-német. Mario Balotelli és a félig egyiptomi El Shaarawy nem lesz ott a tornán, de az olasz-elefántcsontparti, először éppen Mancini által beválogatott Moise Kean kerettag.

A nemzeti csúcs 30 mérkőzés veretlenül, ezt az 1934-es és 1938-as világbajnok vonulat állította fel. Azt mindenképpen Manciniék javára kell írni, hogy a nagy menetelés közben 18-szor gólt sem kaptak, pedig a védelem nem gondok és homlokráncolások nélküli. A nagy Gianluigi Buffon örököse a Milan őstehetség kapusa, a néha meglepően hebehurgya Gianluigi Donnarumma, de nem igazán veszélyes az 1-es mezére a nemzetközi szinten alulértékelt Alessio Cragno (Cagliari), Alex Meret (páros), a Juventus Mattia Perinje kiszállt a versenyből, hiába véd rendszeresen kölcsönben a Genoában. A védelem feje egyértelműen Leonardo Bonucci, mellette juvés csapattársa, Giorgio Chiellini az emberfogás nagydoktora, csak éppen előbbi a torna idején 35, utóbbi 36 éves. A csapatkapitány Chiellini a válogatott előző 15 mérkőzéséből 11-et kihagyott sérülés miatt, Moldova ellen pedig pihenőt kapott... Jut eszünkbe: Pozzóék egy rekordját azért megdöntötték Manciniék, mert sorozatban 11-szer győztek.

Trequartista, fantasista, az meg ki?

A háromfős középpálya sok flikk-flakkra nem ad lehetőséget, három sokat futó, sokat harcoló, sokat ütköző ember kell ide, de az olaszok szerencséjére a chelsea-s Jorginho, a PSG-s Marco Verratti és az interes Nicolo Barella személyében három olyan játékosuk van, akik remek labdákkal szolgálják ki a társakat. Nem mellesleg a római Lorenzo Pellegrini és a Sassuolóban újjászülető Manuel Locatelli személyében remek csereemberek ülnek bevetésre készen, a Fiorentinában pedig feltűnt időközben Gaetano Castrovilli, az Atalantában pedig Matteo Pessina. A Serie A kitermelt néhány nemzetközi szinten is elismert szélsőt, a nápolyi Lorenzo Insigne a torna ásza lehet, a jobb oldalon a volt juvés Domenico Berardi (Sassuolo) és a most juvés Federico Chiesa, Federico Bernardeschi kettős vethető be.

Végre Vieri?

Hosszú idő után újra van jó középcsatára a válogatottnak, mindjárt kettő is, bár a mai futballban nem meglepő módon sem Ciro Immobile, sem Andrea Belotti nem topcsapatban futballozik. Igaz, a Juventusnak nem kellő, a Dortmundban és Sevillában megbukó Immobile a Lazióban nagyjából minden mérkőzésen szerez átlagban egy kanadai pontot; a rengeteg hívást visszautasító, 27 éves Belotti minden második fellépésén gólt ér el a Torinóban. Kerettag még Moise Kean (PSG) és a Sassuolo fiatalja, Giacomo Raspadori is.

A nagy hiányzó, a kulcsember és a titkos fegyver

Ahol ennyi az idősebb játékos, ott egyébként sem lehet biztosra menni, május derekán Chiellini, El Shaarawy, Verratti, a bergamói olasz-brazil bekk, Tolói, a szélső védő Leonardo Spinazzola és római csapattársa, az új Francesco Totti, Nicolo Zaniolo fémjelezte a sérültlistát, utóbbi lehet a torna nagy hiányzója, a milanos Sandro Tonali pedig a formája miatt nem fért be a keretbe. Lorenzo Insigne lehet az Eb egyik csillaga, Nápoly minirakétája remekelt a bajnokságban, megfelelő rutint szerzett a címeres mezben, és végre lehiggadt (vagy legalábbis nyugodtabb, mint korábban). A titkos fegyver talán Belotti lesz, aki Christian Vieri örökébe léphet.

Így sem rossz
Így sem rossz

Taktika és erősségek

Nagy előnyük a kemény bajnoki hajrából eredő sérülésekkel szemben, hogy a Juve idősödő sztárjait megkímélte picit a korai BL-kiesés, de a Serie A-t nem szabad lebecsülni: a Bastoni (Inter), Alessio Romagnoli (Milan), Daniele Rugani (Juventus), Gianluca Mancini (Roma) védőnégyes máshol ünnepelt alakzat lenne, itt a kezdőbe sem férnek be a Lazio veteránja, Francesco Acerbi miatt, sőt Rugani és Romagnoli végül a tornáról is lemaradt. De a Chelsea-ben finoman szólva sem alapember a balbekk Emerson Palmieri, a PSG-ben is csak keresi egykori klasszis önmagát a jobbhátvéd, Alessandro Florenzi, ezért is kiált ez a keret a háromvédős rendszerekért – ennek ellenére Mancini az újkori talján módinak megfelelő 4–3–3-as felállásban játszatja a squadrát. Még akkor is, ha a védelem jobb oldalára kényszerből a bergamói középhátvédet, Tolóit kell állítani! A korábbiaktól eltérően most sokkal magasabban védekeznek, és folyamatosan támadnak, nyomás alatt tartják az ellen védelmét. A háromfős középpályán ugyan könnyen átszaladhatnak az ellenfelek, ugyanakkor a Serie A húsdarálójában a szélsők sem csak álldogálnak elöl. A selejtezők során az olaszok minden mérkőzésen 600 passz fölé jutottak, ez már az új idők szele.

A KAPITÁNYI HÍDON

A negyvenes korosztálytól fölfelé senkinek sem kell bemutatni a nagy Roberto Mancinit, aki ugyan a válogatottban „csak” 36-szor szerepelt, és nagy tornán csupán az 1988-as Eb-n és az 1990-es vb-n láthattuk, de a hazai bajnokság egyik legnagyobb csillaga volt a klasszikus 10-es: elegánsan, ugyanakkor igen hatékonyan futballozott. A Sampdoriában örökké emlékezetes duót alkotott „ikertestvérével”, Gianluca Viallival, tagja volt a Lazio aranycsapatának, a Leicester Cityben vezetett le. Nem volt kétséges, hogy edző lesz, hírneve hamar az Interig és a Manchester Cityig repítette, a Galatasaray és a Zenit élén ütötte el az időt, amíg nem hívta a squadra azzurrát „működtető” olasz szövetség.

OLASZORSZÁG
Eb-szereplések:
10 (1968, 1980, 1988, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)
A legjobb eredmény: aranyérem, 1968
Selejtezős mérleg: 10 mérkőzés, 10 győzelem, 37–4-es gólkülönbség
A legtöbb gól a selejtezőkön: Belotti (5)
Egymás elleni mérleg a csoporttársakkal:
Svájc: 58 mérkőzés, 28 győzelem, 8 vereség, 107–67
Törökország: 10 m., 7 gy., 3 d., 18–5
Wales: 9 m., 7 gy., 2 v., 23–5
A keret legértékesebb játékosa: Verratti, Barella, G. Donnarumma, Chiesa 60-60 millió euró
A FIFA-világranglistán a 7.

A BŐ, 28 FŐSKERET
Kapusok: Gianluigi Donnarumma (AC Milan), Alex Meret (Napoli), Salvatore Sirigu (Torino)
Védők: Francesco Acerbi (Lazio), Alessandro Bastoni (Internazionale), Leonardo Bonucci (Juventus), Giorgio Chiellini (Juventus), Giovanni Di Lorenzo (Napoli), Emerson Palmieri (Chelsea), Alessandro Florenzi (Paris Saint-Germain), Gianluca Mancini (Roma), Leonardo Spinazzola (AS Roma), Rafael Toloi (Atalanta)
Középpályások: Nicolo Barella (Internazionale), Bryan Cristante (AS Roma), Jorge Luiz Jorginho (Chelsea), Manuel Locatelli (Sassuolo), Lorenzo Pellegrini (Roma), Matteo Pessina (Atalanta), Stefano Sensi (Internazionale), Marco Verratti (Paris Saint-Germain)
Támadók: Andrea Belotti (Torino), Domenico Berardi (Sassuolo), Federico Bernardeschi (Juventus), Federico Chiesa (Juventus), Ciro Immobile (Lazio), Lorenzo Insigne (Napoli), Matteo Politano (Napoli)
A szövetség tervei szerint a csehek elleni meccset követően alakul ki a végleges, 26 fős Eb-csapat.


EURÓPA-BAJNOKSÁG
A-CSOPORT (RÓMA, BAKI)
Június 11., péntek, 21.00
Róma
Törökország–Olaszország
Június 12., szombat, 15.00
Baki
Wales–Svájc
Június 16., szerda, 18.00
Baki
Törökország–Wales
Június 16., szerda, 21.00
Róma
Olaszország–Svájc
Június 20., vasárnap, 18.00
Baki
Svájc–Törökország
Június 20., vasárnap, 18.00
Róma
Olaszország–Wales

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik