TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Pénz nem volt, a selejtezővel pedig nem foglalkoztak az MLSZ-ben 1933-ban.

Az 1936-os berlini olimpiai aranya csak a nagybátyját nem lepte meg.

A 120 éve született edzőzseni mindenkinél többet tudott, de – kit érdekelt…?

A 80 éve született klasszis minden idők egyik legjobb Fradijából lett olimpiai bajnok.

Polgár Gyula miatt állt a bál a Ferencváros és az Újpest között – a Fradihoz szerződött.

Dr. Verebély Tibor szikével és tollal egyaránt sporttörténelmet írt.

1973 – Gyászos év végén jött Kutas István, hogy megszűnjön a presszókban ücsörgés.

Róka Jánost a magyar labdarúgás első művészeként és cselezőjeként tisztelték.

A száz éve született klasszisnak mindössze 24 válogatottság jutott.

A híres vaskereskedőcsalád sarja vízen és jégen egyaránt olimpián siklott.

Ötven éve leginkább már csak a nevéből élt a Bp. Honvéd futballcsapata.

Sebes Gusztáv meggyőzte Rákosi elvtársat, így lehetett miénk Az évszázad mérkőzése, amely után már nem bújhatott meg az esélytelenség homályában a csapat.

Nagy jövő állt előtte, de elkallódott a Fradiban villámrajtot vevő, az 1938-as vb-n kerettag Bíró Dani.

Blama az NDK ellen, ötven élve hű képet kaptunk az akkori magyar futballról.

Pióker Ignác, a Kossuth-díjas lakatosgyalus is ott volt 1954-ben Svájcban.

Hatvan évvel ezelőtt a Győr kezébe pottyant a bajnoki cím, nem érdemtelenül, de váratlanul.

A sportnagyhatalmi szurkolók fütyültek, döntetlen a svédek ellen.

Farkas Mátyás tízpróbában nyári, jégkorongban téli olimpikon volt.

A 145 éve született Krúdy Gyula bennfentes volt a hazai lósportban.

„Már a magyarok ellen sem tudunk jól szerepelni” – keseregtek a csalódott Lisszaboniak.