Nem először borzolták a kedélyeket a bírói ítéletek a Bayern München és a Real Madrid párharcában

Újabb klasszikust láthattak a futballrajongók a Bayern München és a Real Madrid előadásában. A két gigász párharca a Bajnokok Ligája történetének legtöbbször lejátszott mérkőzése, amelynek mérlege a legutóbbi, szerdai negyeddöntő után rendkívül kiegyenlített: mindkét csapat 13-13 győzelmet ért el négy döntetlen mellett. Nagy elégtétel volt a megérdemelt továbbjutás (6–4-es összesítéssel) a bajor együttes számára, ugyanis a két klub legutóbbi három BL-összecsapását igencsak vitatták a játékvezetés szempontjából. A sorozat 2016–2017-es negyeddöntőjében (6–3-as madridi összesített diadal) Kassai Viktor több súlyos hibát követett el – Arturo Vidal jogtalan kiállítása, Cristiano Ronaldo két lesgólja –, egy esztendővel később az elődöntő madridi visszavágóján (4–3-as spanyol továbbjutás) az első félidő végén Joshua Kimmich beadása után a labda egyértelműen eltalálta Marcelo kezét a büntetőterületen belül, Cüneyt Cakir játékvezető viszont nem ítélt tizenegyest. A mérkőzés után a brazil hátvéd maga is elismerte: „Ha azt mondom, nem ért hozzá a kezemhez, hazudnék...”. A Bayern játékosai több alkalommal is tizenegyest reklamáltak – például Sergio Ramos vagy Dani Carvajal szerelési kísérletei után, Robert Lewandowski elleni vélt szabálytalanságok miatt is –, de a játékvezető egyik esetben sem mutatott a büntetőpontra.

A 2023–2024-es elődöntő (összesítésben 4–3 a Real javára) is egy rendkívül súlyos, ritkán látható, a továbbjutást közvetlen befolyásoló bírói hiba miatt maradt emlékezetes. A visszavágó 90+13. percében Matthijs de Ligt lőtt gólt, amivel a Bayern kiegyenlített volna (összesítésben 4–4), azonban Szymon Marciniak játékvezető a partjelző jelzésére még a lövés előtt a sípjába fújt les miatt. A VAR-protokoll szerint a kétes leshelyzeteknél a partjelzőnek és a bírónak meg kell várnia az akció végét, hogy a videobíró utólag ellenőrizhesse a döntést. Azzal, hogy a lengyel bíró idő előtt fújt, a VAR technikailag nem avatkozhatott közbe, így nem tudták megvizsgálni, hogy valóban leshelyzet volt-e – a visszajátszások alapján Nusszair Mazraui és de Matthijs de Ligt helyzete is határeset volt. Thomas Tuchel, a müncheniek akkori szakvezetője „katasztrofális döntésnek” és „árulásnak” nevezte az esetet, a holland futballista pedig elárulta, hogy a lesállást megítélő partjelző a meccs után elnézést kért tőle a hibáért.

Bár a játék minősége többnyire lenyűgöző a két ősi rivális összecsapásán, úgy tűnik, a megosztó játékvezetői ítéletek sorsszerűen befolyásolják a végkimenetelét. A szerdai visszavágón óriási volt az iram, a Real háromszor is vezetett, a hazaiak válaszul odaszögezték ellenfelüket a kapujuk elé, mégis ez a felvonás is egy kiállítás miatt borult a feje tetejére: Eduardo Camavingának már volt egy sárga lapja, amikor a 86. percben egy faultja után előbb elrúgta, majd néhány másodperc erejéig magával vitte a labdát – Slavko Vincic játékvezető időhúzásért felmutatta a második sárgát, s kiállította a francia középpályást. Három perccel az emberelőny kialakulása után Luis Díaz villant nagyot és szerezte meg összesítésben a vezetést, a Real Madrid pedig természetesen a hosszabbítás reményében ment előre, ezt kihasználva Michael Olise a 94. percben eldöntötte a mérkőzést.

Idén sem jön össze a spanyol álomdöntő

A spanyol labdarúgás szerelmesei közül sokan reménykedtek benne, hogy a sorozat történetében először éppen Budapesten jön össze a Real Madrid–Barcelona álomdöntő, ám a legjobb nyolc között mindkét spanyol sztárcsapat elvérzett. A katalánok az Atlético Madrid, a királyiak a Bayern ellen búcsúztak, így hat év után először fordul elő, hogy egyikük sem lesz elődöntős. A 2019–2020-as kiírásban a Bayern mellett a Lyon, az RB Leipzig és a PSG jutott be a négy közé – érdekesség, hogy a párizsiak és a müncheniek ezúttal is érdekeltek lesznek a folytatásban.

A spanyolok becsületét azonban megmentette az Atlético Madrid, így 29 év elteltével fordul elő ismét, hogy kizárólag ők maradnak talpon a BL-ben a La Ligából. Szépséghiba, hogy akkor a főtáblán is az övék volt az egyetlen spanyol csapat, és már a negyeddöntőben kiestek az Ajax ellen. És azt se felejtsük el, hogy a Diego Simeone edzette csapat a Király-kupát is megnyerheti, ha a szombati döntőben legyőzi a Real Sociedadot, ugyanakkor a négy elődöntős közül egyedül az Atletinek nincs reális esélye a bajnoki cím megnyerésére. 

Szoboszlai Dominik rengeteget futott, de nem jöhet Budapestre...

Óriási élmény lett volna, ha Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos bejut a Liverpoollal a budapesti BL-döntőbe, de az angolok elvéreztek a PSG ellen. Sallai Roland és a Galatasaray egy körrel korábban éppen a Liverpool ellen búcsúzott, ugyanakkor mindhárom magyar futballista büszke lehet a főtáblán nyújtott teljesítményére. Közülük is kiemelkedik Szoboszlai Dominik, aki a bajnoksághoz hasonlóan a BL-ben is a csapata egyik legjobbja volt. A 25 éves magyar középpályás 12 mérkőzésen öt gólt szerzett, és adott négy gólpasszt is ebben a kiírásban, a legemlékezetesebb alighanem az Internazionale elleni, idegenben szerzett győztes gólja volt. Az egyenes kieséses szakaszban viszont egyszer volt eredményes, a Galatasaray elleni nyolcaddöntő hazai találkozóján (4–0).

Ami szintén figyelemreméltó, hogy az UEFA hivatalos oldala alapján a lefutott távot tekintve az egész BL-mezőnyben a 11. lett. A 12 mérkőzésen összesen 131.7 kilométert tett meg, így a Liverpoolban messze ő futotta a legtöbbet. A listát egyébként a PSG portugál középpályása, Vitinha vezeti 150 kilométerrel. Ami Kerkez Milost illeti: pályafutása első BL-idényében kilenc találkozón lépett pályára, és az egyenes kieséses szakasz mind a négy összecsapásán kezdő volt. Sallai Roland teljesítményére sem lehet panasz, hiszen 12 összecsapáson kapott lehetőséget, és bár gólt nem szerzett, az Atlético elleni alapszakasz-találkozón (1–1) nagyon fontos gólpasszt adott.

Csupán 4600 belépő kerül a semleges drukkerekhez...

Kialakultak tehát az elődöntők párosításai. Külön ágon vannak a lehengerlő támadófutballt játszó együttesek (Bayern és a PSG) és a betömörülő, keményen védekező és gyors ellenakciókra építkező csapatok (Arsenal és Atlético Madrid). Főleg a párizsiak és a müncheniek összecsapása lesz igazán érdekes, ugyanis a két együttes játszotta a 2020-as BL-döntőt (1–0 a Bayernnek), s azóta szinte váltásban vitték be egymásnak a pofonokat az európai kupaporondon – legutóbb éppen az idei sorozat ligaszakaszában találkozott egymással a két gigász, a Bayern emberhátrányban is nyerni tudott 2–1-re.

Érdekesség, hogy az Arsenal és az Atlético is összecsapott az alapszakasz során, akkor az „ágyúsok" elsöprő, 4–0-s győzelmet arattak, most igencsak meglepő lenne a hasonló végeredmény. Az elődöntőket ismerve a Football Meets Data szimulátora szerint arra van a legtöbb esély (45 százalék), hogy az Arsenal és a Bayern München jut be a Bajnokok Ligája budapesti döntőjébe, amelyet a Puskás Arénában rendeznek meg május 30-án. Az UEFA legutóbbi közleménye szerint a fináléra összesen 61  400 belépőt adtak ki, ebből 39 ezret értékesítettek. A két finalista 17 200 jegyet kapott csapatonként, azaz összesen 4600 jegy kerülhet semleges szurkolókhoz. A legolcsóbb jegyeket a két döntős csapat kapta, a második kategóriában már 180 eurós (70 400 forint), a harmadikban 650 eurós (254 ezer forint) belépők voltak. A legdrágább jegy 950 eurós, vagyis több mint 370 ezer forintba került.

Magas árak, telt házas hotelek, ingyenes rendezvények

A Bajnokok Ligája döntő közeledtével Budapest a turisztikai piac fókuszába is került. A turizmus.com honlap összeállítása szerint az elmúlt évek BL-döntői – például Londonban vagy Münchenben – 60-80 millió eurós gazdasági bevételt generáltak. A magyar főváros is hasonló fellendülésre számíthat, sőt a szálláshelyek esetében már most érezhető a kereslet robbanása. A legolcsóbb, két főre szóló kétéjszakás ajánlatok – május 30-tól június 1-ig – 250-300 ezer forint körül indulnak, s míg május 23–25. között egy budapesti szállodai éjszaka átlagosan 80-100 ezer forintba kerül, addig a döntő hétvégéjén ennek akár a négyszerese is lehet, a prémium kategóriában pedig akár 1.5-3 millió forintot is elkérhetnek a két éjszakára. A BL-döntőre a szervezők négynapos futballfesztiválként tekintenek, a szurkolói programok egyik központi helyszíne a Hősök tere lesz, ahol ingyenes rendezvények várják az érdeklődőket, hasonlóan a korábbi nemzetközi kupadöntőkhöz.