Kis túlzással ott vette fel a fonalat az idei Aranylabda-gála, ahol a tavalyit elengedte: nehézségek, hiányzók, viták és szivárogtatások vezették fel a párizsi Théatre du Chatelet-ben tartott ceremóniát, s ezúttal is látványos pompa keretében adták át az előző idény legjobb férfi és női labdarúgójának járó díjat a további tizenegy elismerés mellett.
De haladjunk időrendben! Mint emlékezetes, tavaly bonyodalmat okozott, hogy a Real Madrid az utolsó pillanatban lemondta részvételét a gálán, amikor kiszivárgott, hogy nem a toronymagas esélyes Vinícius Júnioré lesz az Aranylabda, és hiába halmozták el egyéb díjakkal a királyi gárdát, az ötventagú küldöttség hiánya rányomta a bélyegét az eseményre. Miután a spanyol óriásnál kijelentették, nekik a díj megszűnt létezni, a jogtulajdonos, az Amaury-csoporthoz tartozó France Football illetékesei cirka egy hónapja megpróbálták jobb belátásra bírni a klub vezérkarát, de nem jártak sikerrel, így a Real Madrid a 69. gálán sem tette tiszteletét.
Eközben a „blancók” ősi riválisánál, a Barcelonánál idő előtt gyújtottak örömtüzeket, ami sokakban rosszallást váltott ki. Jóllehet arról nem a katalánok tehetnek, hogy két nappal az átadó előtt keringeni kezdett az interneten egy gyatra minőségű fotó, amelyből azért ki lehetett venni, hogy Raphinhának ítélték oda az Aranylabdát. A brazil támadó persze jól teljesített az előző idényben, de még a barcelonaiakat is meglepte, hogy nem Lamine Yamal a befutó – már, aki autentikusnak fogadta el a képet –, róla viszont nem sokkal később az derült ki, hogy egy 20-25 tagú társasággal utazik Párizsba, amit a helyi sportsajtó zöme úgy értékelt: miért vinné a családot és a barátokat, ha nem ő nyer?
Ezzel azonban még nem volt vége a gála előtti hangulatkeltésnek, igaz, arról már tényleg senki sem tehetett, hogy a minden fronton esélyes Paris Saint-Germaint csak maroknyian tudták képviselni, a rossz időjárási körülmények között ugyanis éppen a díjátadó időpontjára kellett áttenni a csapat Marseille elleni, eredetileg vasárnap estére tervezett szuperrangadóját.
Így érkezett el a ceremónia napja, s négy órával a kezdés előtt a FF közösségimédia-felületein kezdték el visszafelé haladva felfedni a sorrendeket, így az első név, akié felbukkant, Caroline Weiré volt – a Real Madrid női csapatának középpályása a harmincadik legjobb hölgy lett tavaly –, és mire megtelt a Théatre du Chatelet, már azt is tudni lehetett, hogy a barcás Pedri végzett a tizenegyedik helyen a legjobb férfi játékosok között.
A voksolásról megjegyzendő, hogy a férfi labdarúgókra (a klasszikus Aranylabda mellett a kapusokra) a FIFA-rangsor első száz, a legjobb hölgyekre az első ötven nemzetének egy-egy újságírója szavazhatott a France Football által összeállított listáról. Magyarországról a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György voksolt, a női kategóriában pedig Berkesi Juditot, az M4 Sport műsorvezető-riporterét kérte fel a FF. Összesen 13 kategóriában díjazták a legjobbakat – ezekről többségében szakmai zsűrik döntöttek –, a tavalyi gála óta pedig elsősorban a női trófeákat bővítették ki: lett női Jasin- (kapus), Kopa- (fiatal játékos), Johan Cruyff- (edző) és Gerd Müller-díj (gólkirálynő).
Az est első díjazottja Lamine Yamal lett – 2024 után ismét ő kapta legjobb fiatal férfi játékosnak járó Kopa-díjat –, aki köszönőbeszédében nem említette, de a testbeszédéből látszott, hogy az utolsó elismerésre, tehát az Aranylabdára vágyik igazán. A gála csúcspontjáig viszont még közel két órát kellett várni. A legjobb férfi edzőnek megválasztott Luis Enrique nem lehetett ott, hogy átvegye a díjat, ő, ugye, a marseille-i Vélodrome-ban vezette a PSG-t. A legjobb férfi kapusnak Gianluigi Donnarummát választották, aki az egyetlen nem mezőnyjátékosként fért be az Aranylabda tíz játékosa közé (végül kilencedik lett). Az idény gólvágója természetesen a svéd-magyar csatár, Viktor Gyökeres lett, aki csak a portugál bajnokság gyengébb szorzója miatt nem kaphatta meg az Aranycipőt, és mire kimondták, hogy a PSG az év férfi klubcsapata, már tudni lehetett, hogy a gárda kikapott az OM-től…
A ceremónia derekán megemlékeztek 1964 aranylabdásáról, a januárban 84 évesen elhunyt Denis Law-ról, valamint a nyáron tragikus autóbalesetben életét vesztő Diogo Jotáról és testvéréről, André Silváról, míg a humanitárius munkáért odaítélt díjat a Xana Alapítvány kapta meg – ez jótékonysági szervezet, amelyet Luis Enrique és a neje, Elena Cullel hozott létre azt követően, hogy 2019-ben elveszítették kislányukat, Xanát, aki mindössze kilencévesen hunyt el csontrákban.
A tapsok és a könnyek után elérkezett az est fénypontja. Először a női aranylabdást szólították színpadra, és meg is lett a triplázás, az elmúlt két év győztesét, Aitana Bonmatít koronázták meg ismét. A spanyol játékos az első a női trófea történetében, aki harmadszor kapta meg az elismerést, nem mellesleg a spanyol dominancia így már öt éve tart, Bonmatí előtt ugyanis egymás után kétszer Alexia Putellas lett a legjobb. A férfiak díjazása előtt már a komplett Théatre du Chatelet tűkön ült, kivéve talán a díjat átadó Ronaldinhót. A 45 évesen is folyamatosan mosolygó korábbi klasszis a PSG-vel Szuperkupát, bajnokságot, Francia Kupát és Bajnokok Ligáját nyerő Ousmane Dembélé nevét mondta be, aki – az eredményt szemlátomást letörten tudomásul vevő Lamine Yamalt megelőzve – Franciaország hatodik aranylabdása lett Raymond Kopa, Michel Platini, Jean-Pierre Papin, Zinédine Zidane és Karim Benzema után.
Férfi Aranylabda (a legjobb férfi játékos): | Ousmane Dembélé (Paris Saint-Germain, francia) |
Női Aranylabda (a legjobb női játékos): | Aitana Bonmatí (FC Barcelona, spanyol) |
Férfi Kopa-díj (a legjobb U21-es férfi játékos): | Lamine Yamal (FC Barcelona, spanyol) |
Női Kopa-díj (a legjobb U21-es női játékos): | Vicky López (FC Barcelona, spanyol) |
Férfi Jasin-díj (a legjobb férfi kapus): | Gianluigi Donnarumma (Manchester City, olasz) |
Női Jasin-díj (a legjobb női kapus): | Hannah Hampton (Chelsea, angol) |
Férfi Gerd Müller-díj (a legtöbb gólt szerző férfi játékos): | Viktor Gyökeres (Arsenal, svéd) |
Női Gerd Müller-díj (a legtöbb gólt szerző női játékos): | Ewa Pajor (FC Barcelona, lengyel) |
Férfi Johan Cruyff-díj (a legjobb férfi edző): | Luis Enrique (Paris Saint-Germain, spanyol) |
Női Johan Cruyff-díj (a legjobb női edző): | Sarina Weigmann (angol válogatott, holland) |
Sócrates-díj (humanitárius elismerés): | Xana Alapítvány |
Az év férfi klubcsapata: | Paris Saint-Germain (francia) |
Az év női klubcsapata: | Arsenal (angol) |
PERCRŐL PERCRE