Labdarúgás: Sosem dönt egységesen, ezért gyűlölik a videobírót – Szabó Zsolt

– Éppen a napokban tette föl a közösségi oldalára, hogy 10 éve  vezette pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a  Salzburg–Juventus El-találkozót. Ekkor már használtak headsetet, de a  videobíróknak még nyoma sem volt. Mennyire volt nehezebb vagy könnyebb  egy-egy találkozót levezetni tíz-tizenöt éve, mint manapság?
– Tegyük hozzá, tíz éve még a hat játékvezetős rendszer volt az uralkodó a nemzetközi porondon, hiszen akkor az UEFA abban látta a megoldást, hogy legyen több játékvezető a pályán, ezáltal több szem többet lát. Azonban kiderült, hiába növelték a játékvezetői csapat létszámát, lehetnek olyan esetek, amelyeket így sem lehet jól megítélni, hiszen annyira felgyorsult a játék, hogy szabad szemmel nem lehet észrevenni egyes eseményeket. A technikai újításokat pedig éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobírónak köszönhetően pedig sokkal kevesebb a mérkőzés végeredményét befolyásoló hiba, ezáltal egy játékvezető vállát sem nyomja az a teher egy mérkőzés után, hogy a hibájából adódóan például kiesik egy csapat. Ennek megfelelően ma könnyebb mérkőzéseket vezetni, persze most is felelősségteljes a feladat.    
– Ön szerint mi hozta a fordulatot? Meg lehet nevezni esetleg  olyan mérkőzéseket, amelyek után a FIFA és az UEFA azt mondta, ez így  nem mehet tovább? Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság  Anglia–Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali  asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda.  Igaz, ezt a vezető bíró, Kassai Viktor sem látta.
– Ez is  lehetett egy döntési pont, de alapvetően az vált nyilvánvalóvá, hogy  nagyon komoly pénzek múlnak nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők  teljesítményén is. Nem mindegy egy csapat életében, hogy megnyerik a bajnokságot, vagy  esetleg több játékvezetői hiba miatt nem sikerül az első helyen végezni.  A futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy  labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az  esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak” a második helyen végzett. Egy  szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. Talán az egyik  utolsó csepp abban a bizonyos pohárban a 2010-es  labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt. A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte – a szerk.), a svéd játékvezető, Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott. Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére. Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.
– Talán nem sokan emlékeznek rá, hogy a videobíró bevezetésének is  vannak magyar vonatkozásai. Ugyanis éppen Kassai Viktor és  asszisztense, Ring György használta először ezt a fajta technológiát a  2016-os klubvilágbajnokság egyik elődöntőjében, a kolumbiai Atlético  Nacional és a japán Kasima Antlers összecsapásán.
– Így van,  Kassai Viktor először továbbengedett egy akciót, majd miután visszanézte  a videobírós rendszeren keresztül, megadta a jogos büntetőt a  japánoknak, akik végül meg is nyerték a találkozót. Ki tudja, hogy alakult volna a találkozó, ha nincs a modern technológia?

Fiatalszabály: nyűg vagy áldás?







