Angol–magyar: „Erről kellene szólnia híreknek” – beszámoló a vendégszektorból
Király Zsolt főszerkesztő a saját tapasztalatit foglalta össze a korkep.sk-n megjelent cikkben, alábbiakban ebből az összefoglalóból idézünk pontokba szedve.
Lengyel-magyar két jó barát
| A FIFA már vizsgálja az angol–magyaron történteket |
| A térdelőgesztust elutasító molinó miatt nyomulhattak a rendezők a vendégszektorba – sajtóhír |
„A Wembley vendégszektora nem kizárólag magyarokból állt. A 800 eladott jegy mintegy felét lengyel szurkolók vásárolták meg, mert jöttek segíteni a magyar csapatot. Felálltak a magyarok mellé, és vállvetve, teli torokból együtt énekelték velünk a Ria, ria, Hungária, a Hajrá, magyarok!, a Lengyel, magyar, két jó barát… stb. rigmusokat.”
Fütyülés
„Nem, nem mi fütyültük ki az angol himnuszt sem, erre külön odafigyelt mindenki, hanem egyes angol szurkolók fütyülték ki a magyar himnuszt. Igen, volt fütyülés a vendégszektorból is, mégpedig a térdelésnél, csakúgy, mint Budapesten.”
Verekedés
„A balhé a mérkőzés 3. percében tört ki, amikor a biztonságiak megpróbáltak kivinni egy lengyel szurkolót a szektorból. Mint utólag kiderült, megvádolták őt azzal, hogy állítólag rasszista megjegyzést tett az egyik szervezőre, aki kihívta rájuk a rendőröket. Miért volt szükség egyáltalán az ilyen indokolatlan rendőri fellépésre? Miért nem lehetett meccs után, útban kifelé (ahogy egy-két szurkolóval egyébként meg is tették) kiemelni az állítólagos elkövetőt, felvenni a jegyzőkönyvet, kiróni rá – amennyiben szükséges – a büntetést, majd elengedni őt? A rasszista vád eleve nehezen bizonyítható, és látva az előző időszak történéseit, angol hozzáállását, kérdés, hogy melyik oldal kereste jobban a balhét. Tény továbbá az is, hogy a verekedők kilencven százaléka lengyel volt, akikhez természetesen néhány magyar is csatlakozott. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy fellépésük reakció, védekezés volt (társukat védték) a kérdések sokaságát felvető, túlkompenzált rendőri fellépéssel szemben.”
„A hangulat ezt követően ugyan még jó ideig feszült volt, amit a lelátón helyet foglaló magyar és lengyel szurkolók egy pillanatig sem egymáson, hanem szurkolással vezették le, hogy félidőben aztán együtt sörözzenek, meccs végén pedig együtt ünnepeljenek és fotózkodjanak. Erről kellene szólnia híreknek, a lengyel–magyar lelátói barátságról, a közös szurkolásról. Ezt jelenti a foci. Végezetül, érdemes megjegyezni azt is, hogy az angol rendőrök, szervezők, biztonságiak, kisegítő személyzet túlnyomó többsége barátságos, segítőkész volt, akik igyekeztek barátságosan, mosolyogva, nyitottsággal kezelni a helyzetet. Kérésre a lovas rendőrök is felálltak egy fotó erejéig, illetve a pályán szolgálatot teljesítő segítő is készségesen segédkezett a szurkolói emlék megörökítésében. A Wembleyben mindenesetre a pályán és lengyel barátainkkal együtt a lelátón is bizonyítottunk. Írjanak bármit is a brit címlapok.”
A teljes cikk, helyszíni videókkal együtt, ide kattintva tekinthető meg!
