Csányi Sándor: Bízzunk Rossiban, úgy gondolom, meg tudja oldani ezt a helyzetet

Kedd délután, a londoni 6:3-as magyar győzelem 72. évfordulóján került sor a Magyar Labdarúgó-szövetség (zárt) elnökségi ülésére, amelyen Marco Rossi szövetségi kapitány jelentést tett a válogatott világbajnoki selejtezőn nyújtott teljesítményéről.

Nem sokkal cikkünk megjelenése előtt az MLSZ azt közölte, hogy továbbra is Marco Rossi irányítja a magyar válogatottat.

„Azt mondhatom, a reméltnél jobb és rosszabb eredményeket is ért el a csapat az elmúlt években – kezdte Csányi Sándor. – Kétségtelen, a vb-pótselejtező elérése nem sikerült, ezzel a minimális cél teljesítése elmaradt, így a közvélemény szemében joggal merült fel a kérdés, hogy Marco Rossi marad vagy sem a kispadon, azonban egy történetet teljes egészében kell megítélni. Marco Rossi beszámolt az elmúlt év munkájáról, a várható változásokról a csapat környékén, és az elnökség úgy döntött, megbízunk benne, tehát továbbra is a magyar válogatott szövetségi kapitánya marad.”

Az MLSZ első embere elmondta, az elnökség döntése egyhangú volt, viszont lesz még egy részletesebb beszámoló a szakmai bizottság előtt, itt adott esetben tanácsokkal látják el Rossit. Szóba került, hogy az elmúlt évben nemzeti csapatunk hat gólt szerzett a hosszabbításban, miközben hármat kapott, viszont ez a három végzetesnek bizonyult a vb-selejtezők során, ám az elnök reméli, ez nem kigyógyíthatatlan csapás a magyar futball számára.

„Alapvetően nincs rossz helyzetben a válogatott. Bizakodom, hogy a barátságos meccseken, majd az ősszel kezdődő Nemzetek Ligájában az eddigieknél is jobb felkészültséggel, erősebb csapattal teljesítjük a követelményeket, hiszen jó lenne visszajutni az A-ligába, ami persze nagyon nehéz. Bízzunk Rossiban, úgy gondolom, meg tudja oldani ezt a helyzetet” – folytatta Csányi.

A következő téma az MLSZ és a szurkolók kapcsolata volt: „Valami elromlott a szövetség és az szurkolók között. A drukkerek korábban már kezdeményeztek párbeszédet, amitől személy szerint én zárkóztam el, mert bocsánatkérést vártam. Nem a b.zi MLSZ-ért vagy a sz.rházi MLSZ-ért – a futballpályákon ilyen előfordul, még ha nem is odavaló –, hanem azért a rigmusért, ami úgy szólt, hogy »Csányi Sándor, te állat, pont-pont-pont az anyádat«. Úgy gondoltam, joggal várom el akár egy szurkolói közösségtől, akár egy klubvezetőtől, hogy ezért elnézést kérjen, merthogy ez erős volt, és ennyi elég is lett volna. Most viszont úgy látom, ez nem lehet akadálya annak, hogy megkezdődjön egy párbeszéd, mert senkinek sem érdeke tartósan fenntartani ezt az állapotot. Úgyhogy felhatalmaztuk, felhatalmaztam Vági Mártont és Lőw Zsolt alelnök urat, hogy vegyék fel a drukkerekkel a kapcsolatot, és mérjük fel a szurkolói igényeket, nézzük meg, mit lehet teljesíteni.”

Elhangzott, hogy petárdák használatára továbbra sincs lehetőség a stadionokban, mert itthon kormányrendelet tiltja, külföldön pedig a FIFA és az UEFA szabályzata. A rasszizmust az MLSZ szigorúan bünteti, ennek az oka az elnök elmondása alapján az, hogy a nemzetközi szövetség elvárja a szigorú szabályainak beépítését a honi szövetség szabályzatába, mindezeket pedig alkalmazni is kell, különben magyar együttesek nem vehetnek részt nemzetközi tornákon, sem a válogatott, sem klubcsapatok.

Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója feltette azt a kérdést Csányi Sándornak, felvetődött-e benne, hogy nem folytatja a munkát az MLSZ elnökeként.

„Nem – felelte a szövetség első embere. – Nekem van egy célom, hogy a válogatott kijusson a világbajnokságra, és pont amikor szomorkodtam az ír meccs eredménye miatt, olvastam az Ukrajnában harcoló grúz légió parancsnokával egy riportot, melyben azt kérdezték tőle, mit gondol, veszítettek-e. Azt felelte, »addig, amíg élek, nem veszítettem, majd akkor mondhatom, hogy veszítettem, ha meghaltam«. Nem akarom ijesztgetni a közvéleményt azzal, hogy addig akarok elnök maradni, amíg meg nem halok, de még egy világbajnokságot szeretnék megvárni, a sanszot megadom magamnak, hogy kijussunk.”

Szó esett a bajnoki rendszert illetően arról, hogy a profi liga létrehozását nem tartja jó ötletnek Csányi Sándor, ez ügyben így fogalmazott: „Ameddig én elnök vagyok, nem lesz Magyarországon hivatásos futball-liga.”

Az utánpótlást illetően szóba kerültek az akadémiák, hogy az elnök szerint nem hatékonyan dolgoznak, amit bizonyítanak az U-válogatottakhoz beérkező játékosok mérési eredményei, akiknek sem a gyorsaságuk, sem az állóképességük nem megfelelő. Most van egy jelentős változás, az MLSZ és a sportállamtitkárság (melyek alá az akadémiák tartoznak) között nagyon jó együttműködés alakult ki, együtt készítik a szakmai programokat, a szövetség is részt vesz a munka ellenőrzésében.

„Nem jó, ha túl sok pénz van egy akadémiánál, mert összevásárolják a sok gyereket, de az egyéni képzésre nem jut idő, így sokan nem jutnak lehetőséghez, és a tehetségnevelőből végül tehetségtemető lesz” – fejtette ki véleményét Csányi Sándor, hozzátéve, hogy tehát bizonyos összegekhez akkor juthatnak hozzá az akadémiák, ha eredménye is van a munkájuknak, s talán ennek már egy-két éven belül is meg lehet a gyümölcse.

A minap Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszélt az M4 Sport podcastjében arról, hogy nem szereti az úgynevezett fiatalszabályt az NB I-ben, erre is reagált az MLSZ elnöke.

„Természetesen nem értek a miniszterelnök úrral egyet. Az MLSZ 2014 óta működteti a magyar- és a fiatalszabályt, melynek keretében pluszpénzt kapnak azok a csapatok, amelyek betartják. (...) Szeretnék tisztázni egy félreértést, a jelenleg érvényben lévő szabályt – ezt a miniszterelnök úr rendkívül korrektül elmondta – a sportállamtitkárság hozta, hogy öt magyarnak, ezen belül két fiatalnak pályán kell lennie, illetve bizonyos játékpercet teljesíteni kell, hogy megkapják a klubok az akadémiai támogatás jelentős részét. Ez nem a mi szabályunk, a miénk a következő idényben lép érvénybe, ami nem is kötelező érvényű, csak pluszpénzhez jut az a csapat, amely öt magyart, valamint egy fiatalt pályára küld.”

Ezzel összefüggésben utalt Hornyák Zsolt korábbi nyilatkozatára, amikor a Puskás Akadémia vezetőedzője szóvá tette az MTK elleni mérkőzés (1–1) után, hogy a fiatalszabályos Markgráf Ákos kiállítása miatt a meccs közben telefonálni kellett, mert a csapatnál nem tudták, ilyen esetben be kell-e cserélni egy másik fiatalt: „A rendszert kritizáló edzőket sem értem, úgy beszélnek, mint akik nem tudnak írni vagy olvasni. Teljesen világosan le volt írva, hogy mit kell csinálni, erre a Felcsút edzője a meccs közben telefonál, hogy cserélhet-e vagy sem. Írástudó ember, szóval erre fel kell készülni.”

Csányi elmondta, az utánpótlás-válogatottak szereplése a legnagyobb csalódás neki, de itt is árnyalta a képet: „Ugyanaz a helyet, mint a nagyválogatottnál. Bejönnek a játékosok néhány napra így vagy úgy felkészülve, de hogy milyen állapotban érkeznek meg, az a kluboktól vagy az akadémiáktól függ – hat nap alatt nem lehet csodát tenni. Rossi mester most mondta, hogy az utolsó hat nap alatt – ennyit töltöttek a válogatottnál a játékosok – egy edzést tudott tartani, hiszen utaztak, regenerálódni kellett, taktikai megbeszélést tartottak, tehát elég kis mozgástere van a szövetségi kapitánynak.”

Végezetül elmondta, a jövő évi versenykiírások elfogadását elhalasztották, megkérték a Lőw Zsolt vezette szakmai bizottságot, hogy azokat nézzék át, és ők terjesszék elő a következő elnökségi ülésre.

Az interjút az M4 Sport YouTube-csatornáján vissza lehet nézni.