Orbán Viktor: Sok szomorú pillanatot láttam már, de olyat, hogy egyszerre meghaljon egy egész stadion...

A beszélgetés elején Petrovics-Mérei Andrea köszöntötte a stúdióban ülőket, majd Orbán Viktor mondta el, mit érzett a lefújás után: „Én még ilyet nem tapasztaltam, soha. Sok szomorú pillanatot láttam már, de olyat, hogy egyszerre meghaljon egy egész stadion, és a mennyből lezuhanjon a föld alá, ilyet még nem láttam. Annyira megrázott mindenkit, hogy a legdrámaibb kérdésben tudják csak kifejezni azt, amit gondolnak. Szerintem a fél ország is meghalt. Édesanyám mondta, aki koncerten volt a zeneakadémián, hogy hidd el, ott mindenki meghalt...”

„Persze, hogy van élet a halál után, ha a futballról van szó – fogalmazott ezt követően Bognár György. – Ez nem csak velünk fordul elő, sőt, óva intenék mindenkit attól, hogy most fejeket követeljen. Szépen, higgadtan kell értékelni az elmúlt időszakot és elindulni a következő feladat felé.” Hajdú B. István emlékeztetett: a magyar válogatott legutóbb 1997-ben játszott vb-pótselejtezőt, akkor például szerencsénk volt, és többször is jól kijöttünk az utolsó öt percből – például a legutóbbi Európa-bajnokságon Skócia ellen. 

„Az volt az alapérzésünk, hogy ez a meccs áll nekünk” – folytatta Orbán Viktor. Bognár György csatlakozott a miniszterelnökhöz, Hajdú B. István pedig arról beszélt, hogy az írek 2–2 után hitték el, hogy megnyerhetik az összecsapást. 

„Minden meccsnek van saját története. Vannak fordulópontjai, kulcspontjai, és ha azokat nem jól oldjuk meg, akkor más az eredmény. Nagyon óvatosnak kell szerintem azzal lenni, hogy egy-egy meccs tapasztalataiból levonjunk valamilyen következtetést a magyar futball következő tíz évében elvégzendő teendőkre. Azt nem egy meccsből kell levonni, hanem higgadt, nyugodt elemzésekből. (...) Attól óvnék mindenkit, hogy egy-egy meccsbéli jelenetet kiterjesszen és akár a nemzethalál felé, akár a futballunk általános gyengeségére utaló bizonyítékként értelmezve következtetéseket vonjon le” – emelte ki a folytatásban Orbán Viktor. 

Hajdú B. István szerint bár fájó a vereség, le a kalappal az írek előtt, hiszen pár nap alatt győzték le Portugáliát és Magyarországot is. „Ha a felívelést megelőzzük, ha Orbán vagy Varga megelőzi az ír játékost... Nem tudom, szakmai szempontból hol követtük el a hibát” – fogalmazott a kommentátor, míg Bognár György szerint a harmadik lőtt gólunk döntötte volna el a találkozót: „Kezdeményeznünk kellett volna a harmadik találatot. Rossz felfogásban játszottunk” – mutatott rá a paksiak edzője. 

Az írek győztes góljánál maradva a vendégek egyetértettek abban, hogy több hibát is elkövetett a magyar csapat. Orbán Viktor szerint „minden osztályban tanítják, még az ifiben is, hogy egy kapu elé beívelt labdát hogyan kell semlegesíteni”, míg Bognár György a csapat passzivitásában látta a legnagyobb problémát: „A legjobb védekezés, ha a labda a másik térfélen van. Nem is próbáltuk meg kihozni a labdát, hanem megpróbáltuk kihúzni a végéig.”

Marco Rossiról

Orbán Viktor elmondta, az ír mérkőzés után SMS-ben kommunikált Marco Rossival, a szakember jövőjéről azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni: „Nekem miniszterelnökként az a dolgom, hogy segítsek. Hogy a futball világán belül milyen döntés születik, attól távol kell tartanom magam, mint a tűztől. Ha segítségre van szüksége valakinek, jöjjön, de ebben az ügyben sem tudok elmondani semmit, mert az illetéktelen beavatkozás volna. (...) Van egy öreg, ortodox véleményem: a legjobb edző a magyar edző. Ha van. Ha nincs, akkor örüljünk, hogy találtunk egy jó külföldit. De azt kell mondanom, hogy én nem látom – leszámítva Bognár Györgyöt –, hogy óriási sikereket felvonultató magyar trénerek dörömbölnének az ajtón.”

„A magyar edzők semmivel sem rosszabbak, mint a külföldiek – bontotta ki a témát Bognár György. – A külföldiek sokkal elfogadottabbak Magyarországon, mert védik a vezetőiket, elviszik a balhét, sokkal tovább tudnak dolgozni a klubnál. Egy magyar edzőt két-három vereség után kikezdenek bárhol. Semmi újat nem hoztak be ide a külföldi edzők az elmúlt húsz-harminc évben. Újdonságot egyedül Mezey György hozott be, rajta kívül újdonságot senki nem hozott a magyar futballba.”

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a fiatalabb szurkolók még nem láttak világbajnokságon szereplő magyar válogatottat: „Van néhány nemzedék, amely most kaphatott volna olyan élményt, amely meglendíthette volna a sportot és a futballszeretetet. (...) Benne vagyunk-e a legjobbak történetében? Vagy vannak a legjobbak, akiket mi kívülről nézünk. Nagy különbség, hogy ott vagy-e, vagy szurkolsz valaki másnak. Én, ha választhatok, nem egy Arsenal–Manchester, hanem egy Paks–Nyíregyháza meccset nézek meg. (...) Ez egy másik életérzés.” 

Munkaterv, akadémiák

A miniszterelnök elmondta, most van idő, fel lehet készülni, össze lehet állítani a munkatervet, amelyet aztán végre lehet hajtani. Mint mondta: időt nyertünk, amit a lehető legjobban kellene felhasználnunk. 

Bognár György szerint át kellene gondolni az akadémiák helyzetét, úgy fogalmazott, hogy technikailag sokkal képzettebb labdarúgókat kellene nevelniük: „Egymással versenyeznek, és nem játékosokat nevelnek. Nagyon kevés a képzett játékos, aki kijön, pedig az akadémiák lényege az lenne, hogy a grundot pótolják. Ez lenne az akadémiák lényege. (...) Azt kell mondanom, hogy az elmúlt tizenöt évben nem értünk el velük olyan jó eredményt, mint amire számítottunk.”

Orbán Viktor ezután felhívta a figyelmet, hogy „az akadémiai rendszer nem az MLSZ-hez, hanem a sportállamtitkársághoz van bekötve”, majd a gyerekek jelentőségéről és a klubok előtti világról, az óvodák, iskolák szerepéről beszélt. 

„Szerintem akadémiák nem kellenének – folytatta Orbán Viktor. – Normálisan felépített futballrendszerben nem kellenek akadémiák. Magyarországon azért vannak akadémiák, mert az első osztályú klubok nem tudnak működtetni akadémiákat és megfelelő minőségű utánpótlásrendszert, mert nincs hozzá pénzük. Tőkeszegények a klubok. (...) Ma minden magyar klub tőkehiányos, egyetlen magyar klub sincs, amely azt mondaná, hogy oda tud tenni erre a célra évente négy-öt-hat-hétszázmillió forintot.”

„Eltűntek a gyerekek a rendszerből. Ha a klubok megerősödnek tőkeoldalról és lesz elegendő pénzük, akkor nem kell állami sportakadémiai rendszert működtetni. Akkor majd a klubok működtetik a saját utánpótlásrendszerüket, és akkor nincs akadémiai probléma. Ez most egy hiánypótlás; azért van, mert a klubok nem tudják megoldani” – tette hozzá a miniszterelnök. 

Edzők helyzete

Bognár György úgy véli, van elegendő szakember Magyarországon és a képzéssel sincs gond. „Túl sok a fiatal. Nem ártana, ha idősebb edzők mellett a gyakorlatban edződnének a fiatalok” – mutatott rá, példaként hozva Gera Zoltánt és Szélesi Zoltánt, akik mellé egy rutinosabb edző kellett volna Bognár szerint. 

Orbán Viktor abban látja a problémát, hogy a nemzetközi mezőnyben nem dolgozik magyar vezetőedző. 

Hajdú B. István ezután megkérdezte Bognár Györgyöt, hogy szeretne-e szövetségi kapitány lenni: „Nem vagyok rá alkalmas. Szakmailag igen, kiváló feladat lenne, hogy összerakjak egy csapatot, de emberileg nem vagyok rá alkalmas. Én nem akarok megfelelni mindenkinek, nagyon hamar összevesznék sok emberrel.”

A miniszterelnök erre gyorsan replikázott: „Nem tudjuk...” – mondta. 

Futballtradíciók 

„A magyar futball konkrét megvalósulása klubonként annyira különböző stílusokat hoz, hogy ezt nehéz összefésülni egy központi szakmai iránnyá – mondta Orbán Viktor. – Ezért nem is azt keresgélném, amit a hollandok csináltak, hanem legalább egy filozófiai, vagy a futballról vallott magyar gondolkodásmód összesítését kellene elkészítenünk, amit aztán mindenki alábonthat a saját szakmai specifikumának megfelelően. A Fradi nyilván mindig harcosabb lesz, az Újpest technikásabb. És ez nem több mint négy-öt oldal.”

A miniszterelnök kiemelte: a magyaroknak sajátos felfogásuk van a futballról: „Nehogy már idejöjjön valaki, és elmagyarázza, mi az a futball! (...) Van egy saját futballunk, vissza a harmincas évekig, megvan a futballtradíció, végig lehet követni. Saját felfogásunk van a futballról, és ezt szerintem rögzíteni kellene.” 

Aztán Mezey György is szóba került: „Elmentünk a Sportinghoz, a Bayern Münchenhez, megnéztünk mindent. De nem azért, hogy megtudjuk, hogyan kell játszani ezt a játékot, mert mi azt pontosan tudjuk. Azokat a szakmai részleteket néztük meg, amik beilleszthetőek a mi rendszerünkbe. A futball alapvetően önbecsülési kérdés (...). Az nem lehet, hogy mi, akik két vb-döntőt játszottunk, aranylabdásunk van, meg Puskásunk, nekünk ne magyarázza meg senki, hogy mi az a futball” – fejtette ki Orbán Viktor. 

Klubcsapataink a nemzetközi porondon 

Hajdú B. István felvetette, hogy csak egy klubcsapatunk van, amely főtáblás az európai kupaporondon. Erre válaszolt a miniszterelnök, és mondandójában a pénzcsatornák igazságtalan elosztásáról beszélt: „Itt egy durva véleményem van, szerintem nagy disznóság történt az 1990-es évek elejétől kezdve. Mindenfajta finom szabályokkal végül csak úgy alakították az európai futballkupák rendszerét, hogy a nyugatiakhoz megy minden lóvé, és gyakorlatilag a mi régiónkat levágták. (...) Szerintem nem kérdés, hogy a Bajnokok Ligájában kell egy magyar csapatnak lennie, de a világ, a nyugati pénzvilág ellenünk van. Velük szemben, az általuk kitalált szabályok szerint játszva kellene nekünk sikeresnek lennünk. Nagyon nehéz.”

Bognár György úgy fogalmazott, hogy még a Ferencváros sem tényező a Bajnokok Ligájában, majd méltatta Varga Barnabást, aki szerinte bármelyik BL-csapatban megállná a helyét. 

Magyarszabály, fiatalszabály

Bognár György nagyon jó ötletnek gondolja a magyarszabályt, de úgy látja, ki kellett volna részletesebben dolgozni. 

A fiatalszabályra áttérve Orbán Viktor azt mondta: „Nem szeretem egyáltalán, sőt, rühellem, ha szabad ilyet mondani. Nem is értem. Az MLSZ erőlteti a fiatalszabályt, sosem értettem egyet. (...) Mi egy ösztönzőrendszert működtetünk, nem pedig egy fiatalszabályt, ami azt mondja, hogy ennyi fiatalnak kell lennie. Az ötmagyaros szabály szerintem jó dolog, az MLSZ-féle fiatalszabállyal sosem szimpatizáltam, az akadémiák által javasolt rugalmas fiatalszabály-rendszer viszont szerintem jó.”

Létszámbővítés az NB I-ben? 

A podcastadás végéhez közeledve Hajdú B. István az NB I esetleges átalakítását hozta szóba, és felvetette a létszámbővítés lehetőségét. Ezen a vonalon Orbán Viktor felidézte a 2010-es történteket, amikor Csányi Sándor került az MLSZ élére. Mint mondta: most jobb helyzetben vagyunk, mint voltunk korábban, a kérdés az, mi lesz a következő tíz évben, szövetségi rendszerben kell-e a magyar labdarúgást szervezni, vagy nyugati minta alapján, a kluboknak több önállóságot adva létrehozni egy ligát. 

„Szerintem nem fogjuk tudni elkerülni azt a higgadt, nyugodt, baráti, családias beszélgetést, hogy a következő tíz-tizenöt évben mi a jó futballirányítási struktúra” – vetítette előre a miniszterelnök, aki szerint a kérdésről a klubokat kellene megkérdezni. 

Bognár György szorgalmazta, hogy a tizenkét csapat egy irányba húzzon a kérdésben, de szerinte ez nehéz, mert mindig előjönnek az önös érdekek. 

Paksi FC, Puskás Akadémia FC

A paksiak mestere elmondta, csapata bizonyítja, hogy magyar játékosokkal is lehet jó eredményeket elérni. A nemzetközi előrelépésről Bognár György azt mondta, nem könnyű feladat továbbjutni egy kupapárharcból, de szeretné egyben tartani a jelenlegi keretet, és további igazolásokkal is erősíteni az együttesen. 

Orbán Viktor a Puskás Akadémia szempontjából közelítette meg az előrelépést: „Engem minden év elején megkérdez Tóth Balázs, aki a szakmai főnök nálunk, hogy mi legyen. Nekem csak két szempontom van: egy, ne essünk ki, és legalább két fiatalt minden évben építsenek be. A többi a maguk dolga” – mutatott rá a 95 perces beszélgetés végén.